Kecskeméti SZC

Tiszakécskei Kiss Bálint Szakképző Iskola

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

Tartalom

 

1. A szakképző intézmény működési rendje...................................................................................................................... 3
   • A tanulók fogadásának rendje................................................................................................................................ 3
   • Online és hibrid oktatás rendje.............................................................................................................................. 3
2. Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje........................................................................................................................................................................................... 3
3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a szakképző intézménnyel............................................................................................................................................................................ 4
4. A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai........................................................................................................................ 4
   • A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje és formája............................................................................................................................................................................ 4
   • Szülőkkel való kapcsolattartás alkalmai, eszközei........................................................................................................................................................................... 5
   • Szervezeti felépítés............................................................................................................. ........................................ 6
   • Vezetők közötti feladatmegosztás........................................................................................................................ 7
   • Kiadmányozás és képviselet szabályai:................................................................................................................ 7
5. Az igazgató vagy az igazgatóhelyettes akadályoztatása, érintettsége, illetve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítés rendje........................................................................................................................................................................................... 7
6. Az oktatói testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok

ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések....................................................................................................................................................................................... 8

7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, ideértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval valókapcsolattartást............................................................................................................................................................... 8

• Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálattal................................................................................................................................................................................. 8
• Kapcsolat a család és a gyermekjóléti szolgálattal.................................................................................................... 9
• Kapcsolat az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval............................................................................................................................................................................ 9

8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok..................................................................................................................................................................................... 9
9. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele az oktatók munkájának segítésében.................................................................................................................................................... 11
10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje......................................................................................................................................................................................... 12
11. Intézményi védő, óvó előírások....................................................................................................................................... 12
12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők..................................................................................................................................................................................... 13
13. A szakképző intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi

eljárás részletes szabályai.............................................................................................................................................................. 14

• Fegyelmi eljárás..................................................................................................................................................................... 15

14. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje........................................................................................................................................................................................ 16
15. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje........................................................................................................................................................................................ 17
16. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták....................................................................................................................................................................................... 17
    • Az intézményvezető által átruházott feladat- és hatáskörök................................................................................................................................................................... 17
    • Munkaköri leírás-minták........................................................................................................................................ 18
17. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei................................................................................................................................................................................. 18
18. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint a szakképző intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges

feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)........................................................................................................................................................................................ 19

19. A duális képzőhellyel való kapcsolattartás formái és rendje....................................................................................................................................................................................... 19
20. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek egészségét veszélyeztető

helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend............................................................................................................................ 20

 

1.    A szakképző intézmény működési rendje

1.1.       A tanulók fogadásának rendje

 

Az iskola épülete tanítási napokon 6.45 órától 20 óráig, a tanműhely 6.00-órától 14.00-óráig tart nyitva. Az ettől való eltérést - eseti kérések alapján - az igazgató engedélyezheti. Munka- szüneti- és ünnepnapokon, illetve tanítási szünetek alatt az intézmény zárva van. Ezeken a na- pokon nyitva tartás csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára le- hetséges. Tanítási szünetekben a szakképző intézmény vezetése ügyeletet tart minden szerdán 8.00-tól 12.00 óráig. Ettől eltérés főigazgatói utasítás alapján történik.

 

Az oktatás a házirend „a tanulók, illetve a képzésben részt vevők munkarendje” fejezetében meghatározottak szerint zajlik. Az első foglalkozás (0. óra) 7¹⁵ órakor kezdődik. A foglalkozá- sok időtartama 45 perc, a csengetési rendet, a szünetek és a főétkezések időtartamát a házirend rögzíti.

 

Oktatói ügyelet 7.30 órától 8.00 óráig, illetve a foglalkozások közötti szünetekben kerül meg- szervezésre. Az ügyeletes oktató kíséri figyelemmel a tanulók viselkedését és a házirend betar- tását. Rendkívüli helyzet, illetve baleset esetén őt kell értesíteni. A tanévre szóló ügyeleti be- osztást a szakmai igazgatóhelyettes készíti el, ami az intézmény épületében kifüggesztve 3 he- lyen látható: az igazgatói irodában, az igazgatóhelyettesi irodában, valamint a tanáriban.

 

Az iskolai foglalkozásokon az oktató, az osztályba (csoportba) tartozó tanulók és az igaz- gató engedélyével rendelkező személyek vehetnek részt.

 

Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 15.00-ig, pénte- ken 7.30-tól 13.00-ig, illetve tanítási szünetben ügyeleti napokon 9.00-től 12.00-ig történhet.

 

 

1.2.      Online és hibrid oktatás rendje

 

Online vagy hibrid oktatást az illetékes kormányzati szerv, a fenntartó és az intézmény vezetője rendelhet el a hatályos jogszabályok alapján. Ezen oktatási formák munkarendjét a házirend mellékletét képező intézkedési terv tartalmazza.

 

2.      Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékony- ságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős.

 

Ellenőrzésre jogosultak:

 

• főigazgató,
• a főigazgató vagy a fenntartó által felkért személy vagy szervezet,
• igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységre,
• igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint,
• gyakorlati oktatás megszervezésével megbízott oktató,
• munkaközösség-vezető a munkaközösség tagjainál,

 

• osztályfőnök, a saját osztályában zajló oktató-nevelő munka vonatkozásában,
• oktatók az igazgatótól kapott külön megbízás szerint. Az ellenőrzés módszerei:
• iskolai és egyéb foglalkozások látogatása,
• tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata,
• tanulói vizsgák és mérések ellenőrzése,
• intézményi programok ellenőrzése,
• dokumentumok vizsgálata,
• összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési terület eredményességére vonatkozóan,
• beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés célja:
  • tájékozódás, segítségnyújtás,
  • feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése,
  • eredményesség, problémák feltárása,
  • a minőségi munkavégzés fejlesztése.

 

Az ellenőrzés tapasztalatait az oktatókkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjai- val meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásá- val – oktatói testületi értekezleten kell összegezni és értékelni.

 

3.      Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a szakképző intézménnyel

Az intézmény épületében csak az intézménnyel jogviszonyban állók, az ott hivatalos ügyet in- tézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak.

 

Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek (látogatók) belépését, tartózkodási célját és kilépését a portaszolgálat regisztrálja. A portaszolgálat útbaigazítást ad a látogatónak, szük- ség esetén – további intézkedésig – várakozásra kéri fel, illetve tájékoztatást ad a keresett sze- mély távollétéről.

 

Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, szülői értekezletek, szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén.

 

4.      A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabá- lyai

 

4.1.      A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje és formája

 

A kapcsolattartás intézményi fórumai és rendje:

 

1. vezetői értekezlet, melynek résztvevői: az igazgató, az igazgatóhelyettesek (havonta legalább egyszer, vezetői megbeszélés szükség szerinti gyakorisággal),
2. kibővített vezetői értekezlet: melynek résztvevői az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők (évente 2-3 alkalommal),
3. munkaközösségi értekezlet, melynek résztvevői: a munkaközösség-vezető, a munkakö- zösséghez tartozó oktatók (negyedévente),
4. oktatói értekezlet, melynek résztvevői: az intézmény vezetése és oktatói (havonta leg- alább egyszer, illetve szükség szerinti gyakorisággal),
5. osztályoktatói értekezlet: melynek résztvevői: az egy osztályban oktatók és az osztály- főnök (negyedévente vagy szükség szerinti gyakorisággal).

 

A fentiek mellett az iskolavezetés rendszeresen tájékoztatja az oktatói testületet a várható fel- adatokról, értekezletekről, határidőkről, rendezvényekről az alábbi fórumokon keresztül:

 

• oktató testületi tájékoztató (többféle információs csatornán keresztül folyamatosan),
• e-mail,
• elektronikus napló,
• oktatói faliújság,
•  

 

 

4.2.      Szülőkkel való kapcsolattartás alkalmai, eszközei

 

• szülői értekezletek (évente kétszer, az éves munkatervben meghatározott időben, illetve szükség szerinti gyakorisággal),
• fogadó órák (oktatókkal előre egyeztetett időpontban),
• digitális napló,
• ellenőrző könyv,
• intézményi honlap,
• kötetlen, informális alkalmak (alapítványi bál, szalagavató bál, ünnepségek ),
• közösségi média,
• személyesen,
• telefonon,
• e-mail-ben,

 

 

4.3.      Szervezeti felépítés

 

A Kecskeméti SZC Tiszakécskei Kiss Bálint Szakképző Iskola szervezeti struktúrája

 

4.4.      Vezetők közötti feladatmegosztás

 

A szakképző intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint a szakképző intézmény belső szabályzataiban előírtak szerint végzi, helyet- tese az igazgatóhelyettes. Az igazgatót a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az igazgató felett a munkáltatói jo- gokat – a megbízás és a megbízás visszavonása kivételével – a főigazgató gyakorolja.

 

Az igazgató munkáját kettő igazgatóhelyettes segíti:

 

• általános igazgatóhelyettes
• szakmai igazgatóhelyettes

 

Az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató javaslata alapján határozott időre a Centrum főigazgatója adja.

 

Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkáját munkaköri leírásuk, va- lamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóhelyettesek munkaköri le- írását az 1. számú melléklet, az igazgatótól átadott jogköröket e szabályzat 18. fejezete részle- tezi.

4.5.      Kiadmányozás és képviselet szabályai:

 

Az igazgató a hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányoz: kiadmányozási jogot gyakorol a szakképző intézmény által a tanulói jogviszonnyal, a képzési jogviszonnyal, a törvényes kép- viselőkkel való kapcsolattartással összefüggésben a feladatkörében hozott döntések tekinteté- ben. Hitelesíti a bizonyítványokat és tanúsítványokat, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható.

 

Az intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az igazgató jogosult. A sajtóval való kapcsolattartásra a Centrum főigazgatója és a kancellár jogosult, e jogosultságát eseti jel- leggel az igazgatóra átruházhatja.

 

5.      Az igazgató vagy az igazgatóhelyettes akadályoztatása, érintett- sége, illetve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztség betöl- tetlensége esetén a helyettesítés rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén a következő sorrendben helyettesítik:

 

• általános igazgatóhelyettes,
• szakmai igazgatóhelyettes
• az igazgató és a helyettesek együttes távolléte esetén az igazgató írásban bíz meg egy oktatót.

 

Az igazgató helyettesítésekor az igazgatóhelyettesek, illetve a megbízott oktató hatásköre – a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki, továbbá ellenőrzik

 

az igazgató utasításainak végrehajtását, intézkednek a szakképző intézmény mindennapi életé- ben előforduló ügyekben.

 

6.      Az oktatói testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, to- vábbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonat- kozó rendelkezések

Az oktatói testület – a szakképző intézmény szakmai programjának, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának, a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és a házirend elfogadása és módosítása kivételével – a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy esetileg – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai mun- kaközösségre.

 

Ilyen szakmai munkaközösségre átruházott ügyek:

 

• az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközössége- ket érintő részeinek elfogadása;
• az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadása;
• a továbbképzési program szakmai munkaközösséget érintő részének elfogadása. Egyéb átruházott ügyek és a jogkört gyakorló közösség megnevezése:
• a tanulók magasabb évfolyamba lépése, az osztályozó vizsgára bocsátásról döntés (az osztályban tanító oktatók közössége),
• a tanulók fegyelmi ügyeiről szóló döntés (fegyelmi bizottság).

Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles – az oktatói testület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói tes- tület megbízásából eljár. A szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző in- tézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testülete együttesen jár el.

 

7.      A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, ideértve a pe- dagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatok- kal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egész- ségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kap- csolattartást

7.1.      Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálattal

 

A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért az általános igazgatóhelyettes felelős. E tevékenységéhez szakmai támogatást kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől, illetve együttműködik az érintett diák osztályfőnökével. A pedagógiai szakszolgálatokkal az alábbi területeken működnek együtt:

 

• gyógypedagógiai tanácsadás, oktatás és gondozás,

 

• fejlesztő nevelés,
• szakértői bizottsági tevékenység,
• nevelési tanácsadás,
• logopédiai ellátás,
• továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
• gyógytestnevelés,
• iskolapszichológiai ellátás,
• kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

 

Segítik, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakszolgálattal, igénybe tudják venni annak szolgáltatásait.

 

Az általános igazgatóhelyettes szervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybe- vételét a pedagógiai értékelés, szaktanácsadás, tantárgygondozás, oktatói továbbképzés, tanul- mányi versenyek, országos mérések, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása ügyében.

 

7.2.      Kapcsolat a család és a gyermekjóléti szolgálattal

 

Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszünteté- sében. A gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatot tart:

 

• az igazgató a feladatellátás intézményi szintű kérdéseiben,
• az általános igazgatóhelyettes az intézményben felmerülő aktuális feladatok tekintetében A legfontosabb feladatok:
• a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, vagy veszélyeztetés esetén eljárás kezdemé- nyezése,
• az igazolatlan tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálat értesítése,
• részvétel a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken,
• a rászoruló tanulók és szüleik, valamint a gyermekjóléti szolgálatok közötti kapcsolatfel- vétel segítése.

7.3.      Kapcsolat az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval

 

Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a jogszabályokban előírt szűrővizsgálatok lebonyolítása, különös tekintettel az egészségügyi alkalmasság vizsgálatára. A vizsgálatokat végző iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel, az egyéb egészségügyi szerve- zettekkel és szolgáltatókkal való kapcsolatért az általános igazgatóhelyettes a felelős.

 

8.      Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolá- sával kapcsolatos feladatok

A szakképző intézmény állandó ünnepélyeinek, megemlékezéseinek megnevezése, az ünne- pély jellege, illetve a megemlékezés helye megjelölésével:

 

• tanévnyitó ünnepély (iskolai ünnepség)
• megemlékezés az aradi vértanúkról (iskolai ünnepség)

 

• megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról (iskolai ünnepség)
• az iskola névadójának, Kiss Bálintnak tiszteletére tartott iskolai rendezvény (Kiss Bá- lint Nap)
• gólyaavató (iskolai rendezvény)
• szalagavató ünnepség és bál (iskolai ünnepség)
• karácsonyi ünnepség (iskolai ünnepség)
• a magyar kultúra napja (osztálykeretben)
• megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (osztálykeretben)
• megemlékezés az 1848-as forradalomról és szabadságharcról (iskolai ünnepség)
• a költészet napja (versmondó verseny)
• a holokauszt áldozatainak emléknapja (osztálykeretben)
• ballagás (iskolai ünnepség)
• nemzeti összetartozás napja (osztálykeretben)
• tanévzáró ünnepély (iskolai ünnepség)

 

Tiszakécskei hagyományos városi rendezvények, amelyekbe bekapcsolódunk:

• szüreti felvonulás,
• megemlékezés az október 27-i tiszakécskei sortűzről,
• báli rendezvények
• Pedagógusnap,

 

Az ünnepélyeket a munkatervnek megfelelően kijelölt osztályok rendezik az osztályfőnök és a magyar szakos oktató vezetésével.

 

Az iskolánk logója:

 

Egyenruha: A tanulók egyenruhája egységes nyakkendőből, sötét szoknyából, illetve sötét nadrágból és fehér blúzból, illetve fehér ingből áll, amelynek viselete kötelező az október 6-ai, október 23-ai, március 15-ei megemlékezéseken, a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségen, a szalagavatón, a ballagáson.

 

Az iskola zászlója:

 

Fehér szatén alapon, mindkét oldalon hímzett. Egyik oldalon Tiszakécske Város színes címere, másik oldalon óarany színnel névadónk portréja, valamint az iskola neve látható. Körben arany- rojt szegélyezi. Mérete: 150 x 90 cm.

 

Az iskola zászlótartói a végzős évfolyam osztályfőnökei által kiválasztott tanulók. Az iskolánk zászlaja előtt tanévnyitó, szalagavató, ballagási, illetve tanévzáró ünnepségeinken tisztelgünk. A végzősök zászlóátadására a ballagási ünnepségek keretében kerül sor.

 

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az in- tézményi munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre (ünnepélyekre és iskolai rendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az oktatók és a tanu- lók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon.

 

9.      A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásá- nak rendje, részvétele az oktatók munkájának segítésében

Az intézményben az alábbi munkaközösségek működnek:

 

• szakmai,
• osztályfőnöki.

 

A munkaközösségek segítséget adnak az oktatóknak szakmai, módszertani kérdésekben, támo- gatják a pályakezdő oktatók munkáját. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola oktatóinak belső értékelésében, az országos mérések lebonyolításában, az iskolai doku- mentumok, szabályzatok megalkotásában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

 

A szakmai munkaközösség szakterületén véleményezi

 

1. a szakképző intézmény szakmai- és képzési programját, valamint továbbképzési prog- ramját,
2. a szakmai oktatást segítő eszközök, tankönyvek kiválasztását,
3. az intézmény által kidolgozott felvételi követelményeket,
4. a tanulmányok alatti vizsga követelményeit.

 

A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jog- köre.

 

A munkaközösség tagjai között a legfontosabb kapcsolattartási fórum a munkaközösségi érte- kezlet, melyet negyedévente, vagy szükség esetén sűrűbben kell megtartani.

 

A munkaközösség-vezető legalább féléves gyakorisággal beszámol az igazgatónak a munkakö- zösség tevékenységéről, a tanév végi oktatói értekezlet előtt írásos beszámolót készít a munka- közösség munkájáról.

 

10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskolából évi egy alkalommal a tanulók osztályonként védőnői, orvosi vizsgálaton vesznek rész. Az iskolát ellátó védőnő évente több alkalommal higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatot vé- gez, illetve szükség szerint igénybe vehetik a tanulók az egészségügyi ellátást. A rendelések az egészségügyi központban kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe.

 

Az intézmény gondoskodik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megte- remtéséről, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről. Az ezeken való részvétel kötelező, a hiányzók kötelesek az elmaradt vizsgálatot pótolni.

 

A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások beadásának időpontját úgy kell megszervezni, hogy azok a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarják. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő egyezteti az iskolaorvossal és jelzi a kapcsolattartással megbízott igazgatóhelyettesnek, iskolatitkárnak. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanu- lói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egész- ségügyi ellátásról.

 

A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosí- tást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdeké- ben felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszé- lyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. E tevékenységben az iskolaorvos, a vé- dőnő, az oktatók mellett civil szervezetek (pl. RÉV) munkatársai is részt vesznek.

 

11. Intézményi védő, óvó előírások

A munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás, valamint a tűz- és bombariadó terv rendel- kezéseit minden dolgozónak ismernie kell, be kell tartania és tartatnia azokat.

 

Az osztályfőnöknek a tanév elején ismertetnie kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.

 

Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat, ezek témáját és az ismertetés időpontját az elektronikus naplóba be kell jegyezni.

 

Az oktatóknak ismertetni kell a tanulókkal minden gyakorlati, technikai jellegű feladatot, il- letve a foglalkozások vagy az intézményen kívüli programok előtt a baleseti veszélyforrásokat, a kötelező viselkedés szabályait, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor köve- tendő magatartást. A foglalkozásokon folyamatosan nyomon kell követniük ezek betartását.

 

Az oktatók, az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket, felszereléseket csak abban az esetben vihetik be az intézménybe, ha

 

• annak a nevelő és oktató munkában történő felhasználása a szakmai programmal összhang- ban áll, annak megvalósításához szükséges,
• az intézmény nem rendelkezik ilyen szakmai eszközzel és más intézményi eszközzel sem helyettesíthető,
• az igazgató engedélyezte,

 

• megfelel a szabványos és munkavédelmi előírásoknak,
• rendeltetésszerű használatra alkalmas,
• életet, testi épséget és egészséget nem veszélyeztet,
• folyamatos felügyelete biztosított.

Az intézményi vagyon védelme minden tanuló és foglalkoztatott kötelessége. Az intézményi vagyont rendeltetésszerűen, a házirendben és más belső szabályzatokban meghatározottak sze- rint lehet használni.

 

Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munka- védelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

 

A tanulók felügyeletét ellátó oktatónak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

 

• a sérült tanulót elsősegélyben részesíteni, de csak oly módon és mértékben, amihez biztosan ért, illetve orvost / mentőt hívni,
• a balesetet, a sérülést okozó veszélyforrást a tőle elvárható módon megszüntetni,
• az eseményt jelezni az igazgatónak,
• a tanulói balesetet minden alkalommal jelezni kell a munkavédelmi megbízottnak,
• baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társa- dalmi, egészségügyi eredetűek vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós követ- kezményei rendkívülinek tekinthetők.

 

Amennyiben bármely tanulónak vagy foglalkoztatottnak rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, vagy ilyen helyzetet észlel, köteles azt azonnal közölni az intézkedésre jogosult felelős vezetővel (igazgatóval, annak távolléte esetén a helyettesítésére kijelölt személlyel).

 

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

 

• a főigazgatót és általa a fenntartót,
• az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult vezető szükségesnek tartja.

 

A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket megkülönböztető jelzéssel (pl. szaggatott csengetéssel) értesíteni (ri- asztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell el- hagyniuk.

 

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen tör- ténő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére iskolai vagy egyéb foglalkozást tartó oktató a felelős.

 

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

 

• az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó oktatónak a tan- termen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodókra is gondolnia kell,
• a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket segíteni kell az épület elhagyásában,
• a foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó oktató hagy- hatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e tanuló az épületben,
• a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérke- zéskor az oktatónak meg kell számolnia.

 

Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

 

• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
• a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
• az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek ) fogadásáról.

 

Az épületbe érkező rendvédelmi és / vagy katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az igazgató- nak vagy az általa kijelölt dolgozónak kell tájékoztatnia az eddig meghozott intézkedésekről. A továbbiakban e szerv vezetőjének utasításait kell mindenkinek betartani.

 

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az oktatói testület által meghatározott idő- ben be kell pótolni.

 

A tűz esetén szükséges teendőket a „Tűzriadó terv” tartalmazza.

 

Tűzriadó gyakorlatot évente egy alkalommal tartani kell az iskola székhelyén, illetve valam- ennyi telephelyén.

 

13. A szakképző intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a

tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli ha- tározattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ha a kötelességszegés jellege nem ad okot fe- gyelmi eljárás megindítására, úgy a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés alkalmazható. Ennek fokozatait a házirend tartalmazza.

 

13.1. Fegyelmi eljárás

 

A fegyelmi jogkört, az intézményi oktatói testülettől átruházott jogkörben egy legalább 3 fős fe- gyelmi bizottság gyakorolja, melynek tagjait az oktatói testület saját tagjaiból választja ki. Az elnököt a fegyelmi bizottság tagjai maguk közül választják meg.

 

A tanuló elleni fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az oktatói testület egyszerű szavazattöbb- séggel dönt. A fegyelmi eljárás megindulásáról a fegyelmi bizottság elnöke értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, a meghatalmazott képviselőt és ha van, a sértettet is.

 

A fegyelmi eljárás az egyeztető eljárással kezdődik, melynek igénybevételére (céljára, határ- idejére) fel kell hívni a tanuló (kiskorú esetén a törvényes képviselője) és ha van, a sértett (to- vábbiakban az érintettek) figyelmét. A tanuló és az érintettek az értesítés kézhezvételétől szá- mított öt tanítási napon belül írásban jelenthetik be, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásához hozzájárulnak-e.

 

Ha a tanuló és az érintettek az egyeztető eljárás lefolytatásához írásban egyaránt hozzájárultak, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

 

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a törvényes képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

 

Ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni, és fegyelmi tárgyalást kell tartani.

 

A fegyelmi tárgyalásról a tanulót (kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselő- jét) értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló (kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője) ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg.

 

Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló (kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselője) a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás akkor is megtartható, ha a tanuló (kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselője) előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

 

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti.

 

A fegyelmi bizottság munkájában részt vehet a diákönkormányzat képviselője, aki ott kifejt- heti véleményét és a fegyelmi büntetésre is javaslatot tehet.

 

A fegyelmi bizottság felmentő határozatot hoz, ha megállapítja, hogy

 

• a tanuló nem követett el kötelességszegést,
• a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,
• a kötelességszegést nem a tanuló követte el,
• nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el vagy

 

• a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot hoz, ha
• a kötelességszegés elkövetése és a fegyelmi eljárás megindítása között három hónapnál hosszabb idő telt el,
• a kötelességszegést valamely nevelési-oktatási intézmény már elbírálta vagy
• a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél (kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a törvényes képviselője) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását.

 

Fegyelmi eljárás során adható büntetések:

 

• megrovás,
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása,
• áthelyezés másik osztályába, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve közneve- lési intézménybe
• kizárás a szakképző intézményből.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, a kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fon- tos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

 

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek (kiskorú fél esetén a törvényes képviselőjének).

 

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cse- lekmény súlyát, a tanuló mellett és ellen szóló körülményeket figyelembe kell venni.

 

A meghozott döntés ellen fellebbezést lehet benyújtani, melyet indokolni kell. Ebben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban a fellebbezőnek nem volt tu- domása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

 

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezés első- fokú fegyelmi jogkör gyakorlójához történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül hoz döntést.

 

14. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hite- lesítésének rendje

A digitális naplóból kinyomtatott, illetve előállított dokumentumok:

 

1. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola

 

körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak és/vagy a szülőnek.

1. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell ki- állítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A továbbiakban a do- kumentumot az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni.
2. Eseti gyakorisággal (pl. iskolaváltáskor vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor) kell ki- nyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és az igazolatlan órák számát, a zára- dékokat. Az iratot az osztályfőnöknek kell aláírnia, az iskola körbélyegzőjével lepecsételnie, átadnia a tanulónak és/vagy a szülőnek.

 

Az elektronikus naplóból elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokon elektronikus aláírást (amennyiben van az intézményben erre lehetőség) kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhat.

 

15. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentu- mok kezelési rendje

Az elektronikusan előállított és hitelesített papíralapú dokumentumok kezelési- és tárolási rendje azonos az egyéb papíralapú dokumentumokkal, rájuk egységesen az iratkezelési sza- bályzat előírásai vonatkoznak.

 

Az elektronikus formában mentett dokumentumokat az iskola informatikai hálózatában egy kü- lön e célra létrehozott mappában kell elhelyezni. A mappához való hozzáférés jogát az infor- matikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

 

16. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták

16.1.  Az intézményvezető által átruházott feladat- és hatáskörök

 

Az igazgatóhelyettesekre átruházott hatáskörök:

 

• az intézményi belső szabályzatok elkészítése,
• az oktatói munka ellenőrzése,
• az éves munkaterv és a tantárgyfelosztás elkészítése,
• az alkalmazottak munkaköri leírásának elkészítése,
• az oktatói testület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtása, szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
• az oktatói továbbképzésének megszervezése, a továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése, a teljesítés nyilvántartása,
• az igazolatlan mulasztással kapcsolatos eljárás lefolytatása,
• a tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások megszervezése,
• a tanulók intézményen belüli felügyeletének megszervezése,
• a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése,
• az intézményen belüli gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése, ellátása, a gyermekvédelmi jelzőrendszer intézményi feladatainak elvégzése,

 

• a jogszabályban előírt tanügyi nyilvántartások vezetése, az elektronikus naplóba és a SZIR-be rögzítendő adatok feltöltése,
• a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése.

 

Az átruházott feladat-és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat-és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák.

 

 

16.2.  Munkaköri leírás-minták

 

Lásd 1. sz. melléklet.

 

 

 

17. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

Az egyéb foglalkozások célja a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása, felkészítése a különböző tanulmányi versenyekre, a lemaradó diákok fejlesztése és felzárkóztatása, az egészséges életmód és rendszeres sportolás lehetőségének biztosítása, a szabadidő kulturált és hasznos eltöltése, diákközösségek építése és fejlesztése.

 

Egyéb foglalkozásnak tekinthető a szakkör, önképzőkör, diáksportkör, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap, felzárkóztató foglalkozás, tanulmányi kirándu- lás. Időkeretüket, illetve megvalósulásuk időpontját, vezetőjük nevét az intézmény éves mun- karendje, illetve a munkaközösségek éves terve tartalmazza.

 

A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az igazgató engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a mindenkori tantárgyfelosztás lehető- ségeihez igazodva. A foglalkozások témáiról és a hiányzásokról naplót kell vezetni.

 

A rendszeres egyéb foglalkozásokat az igazgató szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosz- tással és a foglalkozást tartó oktató nevével. A jelentkezési határidő szeptember 30. Jelentkezés az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó oktatónál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, a részvétel egy tanévre szól.

 

A kirándulásokat a diákképviselőkkel közösen, a tanulók elfogadható kéréseinek, javaslatainak a figyelembevételével kell megtervezni és szervezni.

 

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok: Az iskolai csoportos külföldi utazáshoz, – amely- nek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal írásban nyújtja be az igazgatónak.

 

18. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint a szakképző intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyisé- gek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosí- tása)

A tanulók, érdekeik képviseletére szakképző intézményenként diákönkormányzatot hozhatnak létre. Minden osztályközösség két tanulót delegál az intézményi diákönkormányzatba. Rajtuk keresztül tartanak kapcsolatot az intézményi diákönkormányzattal.

 

Az intézményi diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi jogszabályok- ban rögzített kérdésre kiterjed.

 

A diákönkormányzat munkáját a tanulók által javasolt és az igazgató által ötéves időtar- tamra megbízott oktató segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diák- önkormányzat képviseletében is.

 

Az intézmény vezetése és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formája és rendje:

 

• az igazgató és a diákönkormányzat közötti személyes találkozó (legalább tanévenként egyszer),
• a diákönkormányzatot segítő oktatón keresztül személyesen vagy írásban (szükség ese- tén),
• a diákönkormányzat jogkörébe tartozó döntés-, illetve véleménynyilvánítás alkalmával (személyesen vagy írásban)
• minden tanuló jogosult egyéni ügyeivel vagy egy diákközösség kérésével az igazgatót előre egyeztetett időpontban vagy a fogadóóráján

 

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény erre kijelölt helyiségeit. A diákönkormányzat kiadásaihoz előre meghatározott mértékben az iskola éves költségvetése hozzájárul.

 

19. A duális képzőhellyel való kapcsolattartás formái és rendje

A szakmai igazgatóhelyettes a gyakorlóhelyek szakmai irányítója, valamint az ott folyó szak- mai munka szervezője.

 

A duális képzőhelyekkel történő kapcsolattartás formái:

 

• munkaértekezletek (a képzőpartnerrel egyeztetett időpontban, illetve szükség szerinti gya- korisággal)
• személyes megbeszélések (előre egyeztetett időpontban)
• gyakorlatszervezés,
• duális képzőhelyek meglátogatása, a tanulók ellenőrzése,
• együttműködési megállapodások kötése,
• tájékoztató fórumok: továbbtanulásról, munkavállalási lehetőségekről
• informális találkozók.

 

A kapcsolattartás szóban és írásban történik.

 

20.A A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

A tanulóbaleseteket a jogszabály szerinti nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről külön nyomtatvány szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizs- gálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fő- igazgatónak – a fenntartóhoz történő továbbítás végett –, valamint át kell adni a tanulónak; kiskorú esetén a szülőnek, gondviselőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az érintett szak- képző intézmény őrzi meg. A kivizsgálásba – lehetőség szerint – be kell vonni a diákönkor- mányzat képviselőjét.

 

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

 

A súlyos balesetet – telefonon, e-mail-en vagy személyesen – azonnal be kell jelenteni a ren- delkezésre álló adatok közlésével a főigazgatónak és a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgá- lásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

 

Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek meg- előzésére.

 

 

Jelen szervezeti es műkodesi szabályzatot a Kecskemeti SZC Tiszakecskei Kiss Balint Szak­ kepzo Iskola oktatói testülete elfogadta.

 

Tiszakecske, 2021.marcius 18.

Horvath Ágnes

igazgató

 

A Kecskeméti SZC Tiszakecskei Kiss Bálint Szakkepző Iskola diákönkormanyzata képviseletében a szervezeti es működési szabalyzat elfogadasakor vélemenyezesi jogunkat gyakoroltuk, elfogadasaval egyetertünk.

 

Tiszakecske, 2021. marcius 18.

Tóth Katalin Erzsebet

diákönkormányzat vezetője

 

 

1. melléklet

1.  Igazgatók

Munkáltató neve:                         Kecskeméti Szakképzési Centrum

Székhely:                                     6000 Kecskemét; Bibó István utca 1. Törzskönyvi azonosító száma: 832012

Adószáma:                                  15832018-2-03

Iktatószám: NSZFH/620/000391-1/2020.

 

A MUNKAVÁLLALÓ TÁJÉKOZTATÁSA A MUNKAVISZONYBÓL EREDŐ ALAPVETŐ JOGOKRÓL ÉS KÖ- TELEZETTSÉGEKRŐL

 

 

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 46.§ (1) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel – a jogszabályok tartalmának ismertetése útján – tájékoztatom a munkavi- szonyból eredő alapvető jogairól és kötelezettségeiről.

• A napi munkaidő mértéke:

A teljes napi munkaidő mértéke 8 óra.

• Az irányadó munkarend:

Az igazgató munkarendje kötetlen.

• A munkabér elemei:

1. a munkaszerződésben meghatározott alapbér
2. műszakpótlék, éjszakai pótlék (Mt. 141-142. -a)
3. rendkívüli időben történő munkavégzésért az Mt. 143. §-ban foglaltak szerint illeti meg el- lenérték (pótlék, szabadidő, átalány)
4. az ügyelet és a készenlét díjazása az 144. §-ban foglaltak szerint történik

Többletfeladat (osztályfőnöki feladatok, munkaközösségvezetői feladatok) ellátása megbízás vagy megállapodás alapján történik.

• Bérfizetés, bérelszámolás:

A munkabér elszámolása és kifizetése az Mt. 155-156. §-a szerint történik.

A munkabér a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig utólag kerül elszámolásra és kifizetésre. Ha a bérfizetés napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanap.

• A munkakörbe tartozó feladatok (munkaköri leírás):

A főigazgató irányítása mellett ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatás- köröket, amiket a szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény (továbbiakban Szkt.), a szakkép- zésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban Szkr.), a Kecskeméti SZC szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a fő- igazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.

Az igazgató feladatai:

• vezeti és képviseli a szakképző intézményt, felel szakmai munkájáért, szakszerű és törvényes működéséért,

 

• gyakorolja a munkáltatói jogokat - az Szkr.-ben meghatározottak kivételével - a szakképző intézmény oktatói felett és elkészíti munkaköri leírásukat,
• dönt a szakképző intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogsza- bály vagy más szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe, ennek keretében kiadmányozási jogot gyakorol a szakképző intézmény által a tanulói jogviszonnyal, a képzési jogviszonnyal, a törvényes képviselőkkel való kapcsolattartással összefüggésben a feladatkö- rében hozott döntések tekintetében,
• felel a belső szabályzatok elkészítéséért,
• vezeti az oktatói testületet és felel a szakképző intézményen belüli oktatói munkáért,
• elkészíti a szakképző intézmény éves munkatervét és a tantárgyfelosztást,
• szervezi és ellenőrzi a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatainak végrehajtását, bizto- sítja a szakmai követelmények érvényesülését, kezdeményezi a munkavégzés személyi és tár- gyi feltételei biztosításához szükséges – a feladat- és hatáskörén kívül eső- intézkedések meg- tételét,
• felel a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatai ellátását szolgáló vagyon rendeltetés- szerű használatáért, a karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, azok végre- hajtásának ellenőrzéséért,
• felel az oktatói testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
• betartja és betartatja az oktatók etikai normáit,
• gondoskodik az oktatók továbbképzésének megszervezéséről, a továbbképzési program és be- iskolázási terv elkészítéséről, valamint a teljesítés nyilvántartásáról,
• dönt a tanuló felvételéről és átvételéről, a felnőttképzési jogviszony létrehozásáról, a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével a tanulók osz- tályba vagy csoportba sorolásáról, a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszüntetéséről,
• dönt a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozáson való részvétel alóli fel- mentéséről, egyes tantárgyak és azok tudásmérése alóli mentesítéséről, az előzetesen megszer- zett tudás, illetve gyakorlat beszámításáról,
• dönt az egyéni tanulmányi rendről,
• lefolytatja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával kapcso- latos eljárást,
• megszervezi a tehetség kibontakoztatására, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy felzárkóztatására, beilleszkedési és tanulási nehézségei javítására, magatartási rendellenességei kezelésére szolgáló fejlesztő pedagógiai ellátásokat, dönt a jogszabályban meghatározott ked- vezményekről,
• gondoskodik a tanulók szakképző intézményen belüli felügyeletéről,
• biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit,
• gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről,
• felel a tanulóbaleset megelőzéséért,

 

• koordinálja a szakképző intézményen belüli gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszerve- zését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a szakképző intézményhez kapcsolódó feladatait,
• javaslatot tesz a szakképzésért felelős miniszter által alapított díj, kitüntetés tanulói kedvezmé- nyezettjeinek körére,
• javaslatot tesz a hátrányos helyzet, tartós betegség vagy egyéb méltányolható körülmény fenn- állása esetén a tanuló ingyenes képzési idejének meghosszabbítására,
• felel a tanulmányi kirándulások megszervezéséért,
• gondoskodik a szakképző intézményben a szakirányú oktatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről,
• gondoskodik a térítési díj és a tandíj beszedéséről,
• vezeti a jogszabályban előírt tanügyi nyilvántartásokat és felel a szakképző intézmény adatbiz- tonságáért, továbbá a szakképzés információs rendszerébe történő bejelentkezésért és adatto- vábbításért,
• gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről,
• együttműködik a képzési tanáccsal, a diákönkormányzattal és jogszabályban meghatározott más szervekkel, személyekkel és testületekkel, javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ ad,
• véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó – a szakképző intézményt és a szakképző intéz- ményben foglalkoztatottakat érintő – döntést,
• félévente, illetve a főigazgató vagy a kancellár által elrendelt esetekben tájékoztatást nyújt, illetve adatot szolgáltat a szakképző intézmény tevékenységéről, valamint a szakképzési cent- rum költségvetésének és beszámolójának elkészítéséhez,
• a szakképzési centrum gazdasági vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett kötelezettségvál- lalásra és a teljesítés igazolására jogosult a szakképzési centrum költségvetésének a szakképző intézményre jutó kerete felett.
• a főigazgató egyetértésével meghatározza munkaideje felhasználását és beosztását, a kötelező foglalkozások megtartásán kívül háromévente értékeli az oktatókat a szakképzésért felelős mi- niszter által javasolt és a szakképző intézményre az alapján kialakított módszertan szerint,
• megszervezi a tanulmányok alatti vizsgákat, felel azok jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolításáért,
• részt vesz a számára előírt továbbképzéseken, folyamatosan képezi magát,
• pontosan és aktívan részt vesz a főigazgatói, kancellári értekezleteken, a Kecskeméti SZC ren- dezvényein,
• adminisztrációs munkáját naprakészen vezeti, az adatszolgáltatási kötelezettségeit határidőre teljesíti
• megőrzi a hivatali titkot,
• naprakészen követi a szakképzést érintő jogszabályi változásokat,
• a jogszabályokban és az iskolai szabályzatokban előírt valamennyi feladatát maradéktalanul teljesítse,

 

A szabadság mértékének számítási módja és kiadásának szabályai:

A szabadság mértékének megállapítása és kiadása az Mt. 115-125. §-ai valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény 43. §-a alapján történik.

• A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabá- lyai:

„Rendes” felmondás esetén a felmondási időt az Mt. 69. §-a alapján kell meghatározni.

• Kollektív szerződés:

A munkáltató nem áll kollektív szerződés hatálya alatt.

• A munkáltatói jogkör gyakorlója:

A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

 

 

 

Kecskemét; 2020. július 07.

 

................................................

főigazgató

a munkáltatói jogkör gyakorlója

 

 

 

 

A tájékoztatást            év                    hó        napján átvettem.

 

 

 

................................................

munkavállaló

 

2.  Oktatók

Munkáltató neve:                        Kecskeméti Szakképzési Centrum

Székhely:                                    6000 Kecskemét; Bibó István utca 1. Törzskönyvi azonosító száma:          832012

Adószáma:                                  15832018-2-03

 

Iktatószám: NSZFH/620/000-/2020.

 

 

A MUNKAVÁLLALÓ TÁJÉKOZTATÁSA A MUNKAVISZONYBÓL EREDŐ ALAPVETŐ JOGOKRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKRŐL

 

XY oktató részére

 

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 46.§ (1) bekezdések- ben foglaltakra figyelemmel – a jogszabályok tartalmának ismertetése útján – tájékoztatom a munkaviszonyból eredő alapvető jogairól és kötelezettségeiről.

9)      A napi munkaidő mértéke:

A teljes napi munkaidő mértéke 8 óra.

10)   Az irányadó munkarend:

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7) Korm.rendelet 135. § (1)-

(2) bekezdések értelmében:

• Az oktató - a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a tanítási évre vetített munkaidőkerete nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, amelybe bele kell számítani

1. a kötött munkaidő hetven százalékában, osztályfőnök esetében hatvanöt százalékában a fog- lalkozások és
2. a kötelező foglalkozásnak nem minősülő, a szakmai oktatással összefüggésben elrendelhető egyéb feladatok időtartamát. A munkaidő fennmaradó részében az oktató munkaideje beosztá- sát vagy felhasználását önmaga határozza

• Az igazgató a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást az oktatók között. Az oktató havi tizenhat foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető. A be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja

11)   A munkabér elemei:

1. a munkaszerződésben meghatározott alapbér

 

142. műszakpótlék, éjszakai pótlék (Mt. 141-142. -a)
143. rendkívüli időben történő munkavégzésért az Mt. 143. §-ban foglaltak szerint illeti meg ellenérték (pótlék, szabadidő, átalány)
144. az ügyelet és a készenlét díjazása az Mt. §-ban foglaltak szerint történik

Többletfeladat (osztályfőnöki feladatok, munkaközösségvezetői feladatok) ellátása megbízás vagy megállapodás alapján történik.

12)   Bérfizetés, bérelszámolás:

A munkabér elszámolása és kifizetése az Mt. 155-156. §-a szerint történik.

A munkabér a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig utólag kerül elszámolásra és kifizetésre. Ha a bérfizetés napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanap.

13)   A munkakörbe tartozó feladatok (munkaköri leírás):

Oktató munkakör a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7) Korm.rendelet 134. §-ban megjelölt iskolai végzettségekkel tölthető be.

A munkakörhöz tartozó feladatkör: nevelő oktató feladatok ellátása.

Az oktató feladatai:

• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai oktatása, illetve szakmai képzése, a képzési és kimeneti követelményekben és a programkövetelményben meghatározott törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, (sajátos nevelési igényű tanuló, illetve kép- zésben részt vevő kiskorú személy esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelem- bevételével),
• a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fejlődését segítse elő és kísérje figye- lemmel (munkája során gondoskodjon a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét),
• a tanulót, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, illetve a képzésben részt vevő személyt az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi vá- laszt adjon,
• a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét rendszeresen tájékoztassa a tanuló szakképző in- tézményben nyújtott teljesítményéről, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a szak- képző intézmény döntéseiről, a tanuló tanulmányait érintő lehetőségekről,
• a tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

 

• a különleges bánásmódot igénylő tanulóval egyénileg foglalkozzon, szükség szerint mű- ködjön együtt a fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, konduktorral vagy más szak- emberrel, segítse elő a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását,
• segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, tartsa nyilván a tehetséges tanulókat,
• mozdítsa elő a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabá- lyainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
• egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülé- sére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre ne- velje a tanulókat,
• tartsa tiszteletben a tanulók, a kiskorú tanulók törvényes képviselői, valamint a szakképző intézmény alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait,
• a tanulók pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irá- nyítsa,
• az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktató- munkáját éves és foglalkozás szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
• érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,
• vegyen részt a számára előírt továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
• pontosan és aktívan vegyen részt az oktatói testület értekezletein, a fogadóórákon, a szak- képző intézmény ünnepségein és rendezvényein,
• adminisztrációs munkáját naprakészen vezesse, a vezetőség által kijelölt határidőre vé- gezze el,
• ügyeleti feladatait az intézményi ügyeleti rend szerint lássa el,
• őrizze meg a hivatali titkot,
• hivatásához méltó magatartást tanúsítson
• a tanuló érdekében működjön együtt a szakképző intézmény más alkalmazottaival és más intézményekkel,
• a jogszabályokban és az iskolai szabályzatokban előírt valamennyi feladatát maradéktala- nul teljesítse.

 

14)   A szabadság mértékének számítási módja és kiadásának szabályai:

A szabadság mértékének megállapítása és kiadása az Mt. 115-125. §-ai valamint a szakképzés- ről szóló 2019. évi LXXX törvény 43. §-a alapján történik.

15)   A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának sza- bályai:

„Rendes” felmondás esetén a felmondási időt az Mt. 69. §-a alapján kell meghatározni.

16)   Kollektív szerződés:

A munkáltató nem áll kollektív szerződés hatálya alatt.

17)   A munkáltatói jogkör gyakorlója:

A munkaviszony létesítése, megszüntetése vonatkozásában a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

A munkáltatói jogokat a munkaviszony létesítése és megszüntetése kivételével az igazgató gya- korolja.

 

 

 

 

Kecskemét; 2020. július 07.

 

 

..............................................

 

igazgató

a munkáltatói jogkör gyakorlója

 

 

 

A tájékoztatást           év        hó        napján átvettem.

 

..............................................

 

munkavállaló