SZC logo

Kecskeméti Szakképzési Centrum

OM kód: 203041/015 | 6060 Tiszakécske Kossuth Lajos utca 65.

Intézmény logo

Kecskeméti SZC Tiszakécskei Kiss Bálint Szakképző Iskola

  • Hírek
  • Közérdekű adatok
  • CLASSROOM
  • KRÉTA
Széchenyi 2020

Szakmai program

Kecskeméti SZC

Tiszakécskei Kiss Bálint Szakképző Iskola

 

 

Szakmai program

 

 

Kiadott verziók

 

Dátum

Készítette

Verzió- szám

Változtatás

2020.06.30.

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalom

 

Jogszabályi környezet @ 4

  1. Nevelési program @ 6
    • Az intézmény jövőképe @  6
    • Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai @  6
      • A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei @  6
      • A nevelő-oktató munka célja, feladatai @  8
      • A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai @ 10
      • IKT alkalmazása intézményünkben @ 11
    • A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok @ 12
    • A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok @ 13

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink @ 14

  • Beszoktató hét a évfolyamon @ 14

Feladata:     Pályaszocializáció a beszoktató héten, valamint azt követően folyamatosan @ 14

  • Az oktatók helyi intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai @ 14
    • Az oktatók alapvető feladatai @ 14
    • Az osztályfőnök feladatai és hatásköre @ 15
  • A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység @ 16
    • Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység @ 16
    • A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek @  17
    • A kompetenciafejlesztés @ 18
  • A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
    gyakorlásának rendje @ 18
  • A szülő, a tanuló, az oktató és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái @ 19
    • Az iskola közösségeinek együttműködése @ 19
    • Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása @  20
  • A tanulmányok alatti vizsgák szabályai @ 22
    • A tanulmányok alatti vizsgák típusa és tervezett ideje: @  22
    • A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak @ 23
  • A felvétel és átvétel helyi szabályai, valamint a szakközépiskolában a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései @  24
    • A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni @ 24
    • Átvétel helyi szabályozása @ 24
  1. Egészségfejlesztési program @ 26
    • Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok @  26
      • Általános helyzetleírás @ 26
      • Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok @  26
      • A tevékenység keretei, eszközök és módszerek @ 32
      • Az egészségtudatos magatartás befolyásolásának lehetőségei @ 33
      • Mentálhigiéné @ 33
    • A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása @ 35
      • A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó szabadon választható foglalkozások megnevezése, száma @  35

 

A közismereti tantárgyak oktatásánál az 5/2020 (I.31.) Korm.- rendelet alapján, a Nemzeti alaptanterv 2020 bevezetéséhez igazodó szakképző iskolai középiskolai kerttantervet, valamint a szakképzési

tantárgyaknál a 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a 12/2020 (II. 7.) Korm. rendeletet vettük alapul @35

Az intézményben alkalmazott tantárgyi stuktúra és óraszámok az alábbi táblázat szerint alakulnak @ 35 Intézményünkben elsajátítható idegen nyelvek:
-angol nyelv @ 36

-német nyelv @ 36

Az iskolánkban tanított közismereti tantárgyak megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az egyes

tantárgyakhoz készült helyi tanterv írja le @ 36

  • A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok @  36
    • Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint @  36
    • Vizsgával kapcsolatos szabályok @  37

Ágazati alapvizsga @ 37

Szakmai vizsga @ 37

  • Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek @ 38
  • A mindennapos iskolai testedzés programja @ 41
    • A tanulók fizikai állapotának mérése @ 42
  • A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja @ 43
    • Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés @ 43
    • A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése @  44
    • A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek @  44
    • A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések @ 44
  • Digitális kompetencia fejlesztése @ 46
    • A tantárgy és a szakköri foglalkozások pedagógiai alapelvei @ 46

III.6. GINOP 6.2.3-17- 2017-00033 @ 47

III.6.1. A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése @ 47

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása @ 54

 

Jogszabályi környezet

  • A szakképzésről szóló év LXXX. törvény (Szkt.)
  • A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. ) Korm. rendelet (Szkr.)
  • A „SZAKKÉPZÉS 0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat
  • évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
  • évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
  • évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 229/2012.  (VIII. )     Korm. rendelet           a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 68/2013.(XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozás rendjéről

 

További az intézmény működését meghatározó jogszabályok:

  • évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
  • 138/1992. (X. ) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
  • évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  • évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
  • évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 26/1997. (IX. ) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
  • évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
  • 16/2004. (V. ) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről
  • 23/2004. (VIII. ) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
  • 335/2005. (XII. ) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
  • évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
  • évi CXII. törvény            az        információs                      önrendelkezésijogról és az információszabadságról
  • 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek

 

belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről

  • Magyarország Alaptörvénye (2011.április )
  • 62/2011. (XII. ) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
  • évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
  • évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 15/2013. (II. ) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

 

I. Nevelési program

 

I.1.  Az intézmény jövőképe

 

Fontosnak tartjuk az eddig elért eredményeink megtartását, további javítását.

Célunk, hogy

  • javuljanak az    iskola   eredményességi   mutatói                    (kompetenciamérési                eredmények, lemorzsolódási adatok 10 % alá),
  • a kompetenciaalapú oktatás a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé váljon,
  • piacképes, használható   szaktudással   rendelkező   fiatal                    szakemberek hagyják           el intézményünket.

 

I.2.     Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

I.2.1.  A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

 

Az iskola életében alapvetően a gyermekközpontúság uralkodik. Nagy hangsúlyt helyezünk a gondolkodás-, a készség- és képességfejlesztésre, az attitűdök, magatartásformák kialakítására. Fontos feladatunk a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása. Előtérbe helyezzük a változatos munkaformák minél szélesebb körű alkalmazását mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás során. A módszertani megújulás fontos eleme a tanárszerep változásának megértése és elfogadása. Az oktatók önképzése és a horizontális tanulás bevezetése meggyorsítja ezt a folyamatot.

Segítséget adunk a tanulók tehetségének, képességének kibontakoztatásához. Fontos, hogy a tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

Általános alapelv az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, a szelektív hatások mérséklése.

Együttneveléssel fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

 

A nevelőtevékenység alapelvei közül kiemeljük:

 

  • az erkölcsi, a fizikai, a szellemi fejlődés egységének és egyenértékűségének elvét,
  • az esélyegyenlőség elvét,
  • a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét,

 

A nevelőtevékenység alapelvei közül elsőrendű fontosságúnak tartjuk az iskola nevelő-oktató munkájában:

 

Intellektuális kompetenciák (képességek)

Információhasználat.

Problémamegoldás.

Kritikai gondolkodás, véleménynyilvánítás, alkotás, esztétikai értékítélet.

Kreativitás, alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekhez, a változások megértésének képessége, a különböző tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben.

 

Módszertani kompetenciák (jártasságok)

Módszerek befogadása, intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése.

 

IKT: Információs és kommunikációs technikák alkalmazása, eszközjellegű kompetenciák: nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása.

 

Személyi és szociális kompetenciák (képességek)

Identitás, szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás.

 

Kommunikációs kompetenciák (jártasságok)

Megfelelő kommunikáció (kommunikációs módok, normák).

 

Testi és lelki egészség

Tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése.

 

Értékorientáció, értékközpontúság: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás.

 

Kulcskompetenciák fejlesztése

 

  • Fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
  • Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük őket.

 

A tantárgyi ismeret, képesség és attitűdtartalmak, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek alakulnak át az alábbi kulcskompetenciákká:

  • Anyanyelvi kommunikáció,
  • Idegen nyelvi kommunikáció,
  • Matematikai kompetencia,
  • Természettudományos kompetencia,
  • Digitális kompetencia,
  • A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia,
  • Szociális és állampolgári kompetencia,
  • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,
  • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

 

I.2.2.  A nevelő-oktató munka célja, feladatai

 

Az intézmény, céljainak megfogalmazása során, figyelembe vette hagyományait, a társadalmi, települési, kulturális viszonyait, az elvárásainak összegzéseként határozta meg nevelési filozófiáját, az elfogadható pedagógiai ideológiát, pedagógiai alapelveket és célokat.

 

  • A tudatos és intenzív nevelő tevékenységet folytatni azért, hogy a humánum kiteljesedjen a tanulókban. E jellemnevelés az embertől kiinduló és emberértékű legyen.

 

  • Egyetemes emberi értékek közvetítése.
    1. Az emberi méltóság tisztelete (elnyomás, háború, diszkrimináció elítélése, elvetése).
    2. A tanuló saját érdekeinek érvényesítése mellett, azokat a mások érdekeivel tudja összehangolni.
    3. Az erkölcsi értékeken belül, a nemzethez tartozás etikai értékének, a helyes magatartástudatnak az elsajátíttatása a tanulókkal.
    4. Egészséges életre való felkészítés (sport, túrázás, játék).
    5. Az emberiség   történelme   során    kialakult   értékek, örök érvényű       normák megismertetése, tudatosítása, fejlesztése.
    6. Az iskolai nevelés fő célja a tanuló teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemének kialakítása.

 

  • Célunk, hogy intézményünkben a tanulók olyan magabiztosan elsajátított alapkészséget, korszerű szaktudást kapjanak, amely képessé teszi őket arra, hogy egész életük folyamán új ismereteket sajátítsanak el. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében különös figyelmet fordítunk az életpálya-építés, a szociális, a kommunikációs kompetenciák fejlesztésére, valamint a tanulás tanítására. A tanulók tanulási motivációjának fenntartása alapvető pedagógiai cél.

 

  • A szakképző iskolai képzést színvonalasan kívánjuk biztosítani oly módon, hogy ezek igénybevétele ne jelentsen a tanulók számára aránytalan terhet. Igyekezünk megszüntetni a tanulók indokolatlan túlterheltségét.

 

  • A tanulókat segítjük képességük, tehetségük kibontakoztatásában. Nagy hangsúlyt fektetünk a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, és törekszünk az eszköztudás kialakítására az egyéni képességek optimális fejlesztésével.

 

  • Célunk, hogy az intézményben folyó munka megfeleljen Tiszakécske város közoktatási és szakképzési céljainak.

 

  • Tanulóinkat a képességeinek leginkább megfelelő szakmai végzettség megszerzéséhez kívánjuk segíteni.

 

  • Szakképző iskolában a munkaerőpiac, a szülők és a tanulók igényeihez igazodó, korszerű ismereteket

Célunk, hogy a szakképző iskola:

  • magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást nyújtson,
  • nyitott, széles látókörű szakembereket képezzen, akik a kor követelményei szerint képesek váltani,
  • alapozza meg a folyamatos önképzés igényét.

 

  • Legfontosabb céljaink a tanulás-tanítás eredményessége érdekében:
    1. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
    2. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése
    3. Az oktatók módszertani kultúrájának korszerűsítése
    4. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése
    5. A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása
    6. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása
    7. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása
    8. A szakértői bizottság által az integrációra alkalmas SNI-s gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása
    9. A környezeti nevelés szerepének növelése
    10. Tiszakécske város és környéke hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása
    11. A település közösségi értékeinek közvetítése

 

  • Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében:

 

Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

 

Célunk továbbá:

  • időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,
  • megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,
  • elérni, hogy eredményesen befejezzék a tanulmányaikat,
  • sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani.

 

A fenti célok megvalósítását leginkább tananyaghoz kapcsolódóan kell elvégezni.

 

  • Tanulóktól elvárt követelmények:
  • tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
  • közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában,
  • betartsa a házirendet és az SZMSZ-ben foglaltakat,
  • óvja saját és társai testi épségét,
  • tartsa tiszteletben az intézmény oktatóinak, alkalmazottainak, tanulótársai és azok szüleinek emberi méltóságát és jogait

 

I.2.3.  A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai

 

Az iskola pedagógiai alapelveinek érvényesítésében, céljainak megvalósításában támaszkodik és számít a következő szervezetek, intézmények segítségére, együttműködésére:

  • fenntartó,
  • működtető,
  • szülői közösség,
  • diákönkormányzat,

Az intézményi nevelő-oktató munka feladatainak elérése érdekében biztosíthatók az alábbi szolgáltatások:

  • tehetséggondozás,
  • felzárkóztatás,
  • tanulásmódszertani foglalkozások,
  • szakköri foglalkozások,
  • egyéni foglalkozások,
  • habilitációs és rehabilitációs foglalkozások a sajátos nevelési igényű tanulóknak, Igény és lehetőség szerint, a szülők, illetve pályázatok finanszírozásában:
  • kirándulások,
  • táborok.

Céljaink elérése érdekében alkalmazott pedagógiai eszközeink:

  • személyes példamutatás,
  • meggyőzés, motiváció,
  • számonkérés, ellenőrzés,
  • jutalmazás,
  • büntetés.

 

A nevelő-oktató munka eszközei:

  • a tanítási órák,
  • a nevelés oktatás egyéb keretei (szakkör, diákkör, sportkör),
  • az iskola közélete, a kulturális és sporttevékenység,
  • az ellenőrzés és értékelés (tanulásban, viselkedésben),
  • a verbálison túl a nonverbális készségek fejlesztése.

 

A nevelő-oktató munka eljárásai:

  • személyes beszélgetés, megbeszélés,
  • tantárgyak közötti koncentráció,
  • tanulmányi kirándulás,
  • környezeti nevelés,
  • kulturális és sportrendezvények.

 

I.2.4.  IKT alkalmazása intézményünkben

 

A digitális pedagógiai módszertan többcélú kompetenciafejlesztés:

  • Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
  • IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
  • A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

 

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

  • Csoportmunka
  • Pármunka-tanulópár
  • Egyénre szabott munka
  • Részben egyénre szabott munka
  • Önálló munka

 

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek:

  • számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
  • bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
  • fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
  • összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére

 

  • számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, DVD, kamera, digitális fényképezőgép stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban
  • interaktív tábla alkalmazása

 

I.3.  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. A tartalmi tényezők megállapításakor egyrészt figyelembe kell venni a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolni kell az egyes életkorok sajátosságaival, teljesítőképességeivel.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában, a konfliktusok agressziómentes kezelése.

A tanórai foglalkozásokon egyenlő esélyt biztosítunk minden tanulónak, különösen a sajátos nevelési igényű vagy a hátrányos helyzetűeknek.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

  • A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

  • A tanulók értelmi nevelése

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

  • A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

  • A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire, valamint önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

  • A tanuló akarati nevelése

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

  • A tanulók állampolgári nevelése

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

 

  • A tanuló munkára nevelése

Feladat: Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása, és ebből adódó megbecsülése. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása.

  • A tanulók egészséges életmódra nevelése

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Káros szenvedélyek megelőzésére szolgáló prevenciós foglalkozások.

Intézményünk a személyiség- és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtárral, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint civil szervezetekkel.

 

I.4.  Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Az egészségnevelés általános célja, feladatai

  • a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése,
  • személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése,
  • az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak,
  • az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása,
  • elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek megelőzhetők,
  • intézményünk fő célja, hogy jól képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe.

 

I.5.  A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

A személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulók társas kapcsolatait a szociális kompetenciák (nyitottság, empátia, társas érzékenység, felelősségérzet, segítőkészség, odafigyelés stb.) kiemelt, tudatos fejlesztésével javítjuk.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

  • Beszoktató hét a évfolyamon

Feladata:    Pályaszocializáció a beszoktató héten, valamint azt követően folyamatosan.

 

  • A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

  • A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál az oktatóknak alkalmazkodniuk kell az

életkorral változó közösségi magatartáshoz.

 

  • A szülőkkel való szoros együttműködés kialakítása, fejlesztése

Feladat:     Családi nap évenként 1-2 szeri megszervezése. Szülői értekezletek, fogadóórák tartása.

 

  • Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

 

  • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladat: A tanulói közösségeket irányító oktatók legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjthetnek.

 

  • A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

I.6.  Az oktatók helyi intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

 

I.6.1.  Az oktatók alapvető feladatai

 

Az oktatók feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

Az oktatók legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
  • a tanítási órákra való felkészülés,
  • a tanulók dolgozatainak javítása,

 

  • a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
  • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
  • vizsgák lebonyolítása,
  • dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
  • az ESL rendszer folyamatos nyomon kísérése,
  • a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
  • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
  • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
  • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
  • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
  • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
  • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
  • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
  • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
  • a tanulók felügyelete az iskolába érkezésük és a tanítás megkezdése közötti időszakban, valamint óraközi szünetekben,
  • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
  • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
  • részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
  • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
  • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
  • szaktantermek, tanműhelyek rendben tartása,
  • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

I.6.2.  Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

 

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanévben, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

 

  • Az osztályfőnök a segédosztályfőnökkel, gyógypedagógussal, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel bonyolítja le a beiratkozást.
  • Írásos előterjesztést készít az összegyűjtött tanulói adatok alapján, valamint írásos összegzése alapját képezi az osztályértekezlet döntése szerint összeállított intézkedési
  • Az előzetesen megismert adatok, valamint az osztályértekezlet megbeszélése kapcsán felmerült problémák alapján intézkedési tervet javasol, fogalmaz meg.
  • Osztályszintű szakmai kirándulásokat
  • Az igazolatlan hiányzásokról azonnali tájékoztatást küld, a bántalmazás gyanújánál jelzési kötelezettséggel él, lakhatási problémák gyanúja esetén jelzi az illetékesnél, a védelembe vett tanulókról információt kér, a nevelőszülőktől vagy állami gondozásban résztvevőkről folyamatos információk kérése.
  • Megfogalmazza a közös osztály szintű tanulási és motivációs célokat. Vázolja az alapkompetenciák – matematika, szövegértés – minimumszint elérésének követelményeit.

 

  • Általános viselkedési formák megfogalmazása, házirend ismertetése első osztályfőnöki órán, annak megismerésének dokumentálása a tanuló aláírásával.
  • Az ESL rendszer minimum kéthetenkénti megtekintése, kiértékelése.
  • Kapcsolattartás: szülő, nevelőszülő, családsegítő, gyámügy,
  • Az iskola szakmai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés
  • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
  • Segíti és koordinálja az osztályban tanító oktatók munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
  • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
  • Szülői értekezletet
  • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: elektronikus napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása.
  • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
  • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
  • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
  • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

 

I.7.  A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

 

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

 

Munkánk során kiemelten kezeljük

  • a sajátos nevelési igényű,
  • a kiemelten tehetséges,
  • a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

 

I.7.1.  Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

 

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a szakképző iskolában a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

 

Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

 

Kiemelt feladatok:

  • Az év eleji mérések, megfigyelések alapján az osztályértekezlet.
  • Osztályértekezlet alapján a fejlesztésre, mentorálásra tanulók kijelölése.
  • Kiscsoportokban történő alapkészségfejlesztés.
  • Az ágazati alapoktásban tanulásmódszertani hálóterv készítés.
  • A tanulásmódszertan célja:
    • a tanulók ismerjék meg tanulási szokásaikat, képességeiket, és azok ismeretében alakítsák ki új tanulási szokásaikat, melyekkel képességeik is fejlődhetnek. Tanulják meg, gyakorolják és fejlesszék tovább tanulási technikájukat, legyenek képesek különböző tanulásszervezési formákban társaikkal együttműködni,
    • kialakuljon egy pozitív motiváció,
    • hatékony tanulási módszerek elsajátításával hatékony tanulási szokások begyakorlása,
    • tanulásmódszertani gyakorlatokkal figyelem-, beszédfejlesztés, olvasás-szövegértés, emlékezet-, gondolkodásfejlesztés, valamint matematikai – logikai alapkészségek, manuális készségek javítása érhető el.
  • Támogató csoportok, pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pályaorientációs felelős szakmai segítségének felhasználása.
  • A második esély terv szerint tanulók visszaemelése az oktatásba.

 

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

  • gyógypedagógus végzettségű oktató alkalmazása,
  • a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
  • képességfejlesztő játékok, eszközök,

 

I.7.2.  A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

 

Intézményünkben fontos szerepet kapnak a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tanári tevékenységek, melynek alapfeltétele a feladatra vállalkozó oktatók mellett, a megmérettetésre, többletismeretek elsajátítására vállalkozó diákok jelenléte.

 

Iskolánkban tanító oktatók úgy vélik, hogy megfelelő teret kell nyernie a szűk keretek között folyó foglalkozásnak, akár 2 – 3 igazán tehetséges, az adott tantárgyat, ill. műveltségi területet magasabb szinten elsajátítani kívánó diák részvételével.

 

A fentiek megvalósításra az órarenden (tanórán) kívüli foglalkozás nyújt lehetőséget, amikor oktatóink iránymutatást adnak az adott diákoknak a versenyekre való felkészüléshez, ill.

 

megvitathatná a diákokkal a felkészülés során megfogalmazódott kérdéseket, problémákat. A felkészülés végén a témához kapcsolódó – versenyszintű feladatok megoldásával, javításával lehet esély a sikeres szereplésre.

 

Mindannyian arra törekszünk, hogy tanulóink minél többrétű tudásra tegyenek szert az iskolai évek alatt.

 

Tehetséggondozás változatos formáinak alkalmazása: versmondó verseny, „Ki mit tud?”, sportversenyek.

 

A szakmai tantárgyak tanulásakor a diákok szakkönyveket, szakfolyóiratokat, számítógépes szakmai programokat tanulmányozhatnak érdeklődésüknek megfelelően.

 

A szakmai képzésben résztvevő tanulókat szakmai kirándulásokra visszük. Itt a legmodernebb felhasználási technológiákkal, mérésekkel és gyártástechnológiákkal ismerkedhetnek meg diákjaink.

 

A tehetséggondozás nem csak az adott szakterületre irányul, hanem a szakmai vizsga letétele után a középiskolai továbbtanulásra is.

 

I.7.3.  A kompetenciafejlesztés

 

A kompetenciafejlesztés keretében:

  • Olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a probléma megoldást, a kreativitás fejlődését.
  • A könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (projektfeladatok, gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, internet ).
  • Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).
  • Versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók támogatása.

 

I.8.      A   tanulóknak   az   intézményi   döntési   folyamatban    való               részvételi            jogai gyakorlásának rendje

 

  1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
  2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
  • A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre
  1. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
    • a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok ),
    • sportélet,

 

  • túrák, kirándulások szervezése,
  • kulturális, szabadidős programok szervezése,
  • a tanulók tájékoztatása (faliújság, közösségi oldalak, iskolai honlap).
  1. Ezekben a kérdésekben
    • az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük,
    • a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
  2. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
  • A hatályos jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
    • az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
    • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
    • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
    • a házirend elfogadása előtt.
  • A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő oktató képviseli.

 

I.9.  A szülő, a tanuló, az oktató és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

 

I.9.1.  Az iskola közösségeinek együttműködése

 

  • Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A kapcsolattartás fórumai:
    • különböző értekezletek,
    • munkamegbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóság az időszerű feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket.

  • A nevelők és a diákönkormányzat kapcsolattartása
    • Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az időszerű feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal) ad tájékoztatót.

Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

- A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, az iskolaszékkel.

  • A nevelők és a tanulók kapcsolattartása
  • A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

 

  • Közös rendezvények   (szalagavató,   ballagás, kirándulások                  szülői               szervezetek rendezvényei )
    • A nevelők és a szülők kapcsolattartása

 

A szülőket az alábbi módon tájékoztatjuk az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről és az időszerű feladatokról:

Igazgató

  • a szülői szervezet tanév eleji választmányi ülésén,
  • a helyi sajtóban, az iskolai honlapon elhelyezett közleményeken keresztül. Osztályfőnök
  • az osztály szülői értekezletén,
  • levélben,
  • értesítőben (ellenőrzőben),
  • elektronikus naplóban.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

  • szóban

 

 

 

 

 

  • írásban

 

  • családlátogatások,
  • szülői értekezletek,
  • fogadóórák,
  • nyílt napok,

 

  • az értesítőben (ellenőrzőben), elektronikus ellenőrző könyvben.
  • a KRÉTA rendszeren keresztül.

 

 

A szülői értekezletek idejét az iskolai munkaterv, a fogadóórák idejét pedig a házirend tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

 

  • A kollégiumi nevelők kapcsolattartása

A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok napi munkakapcsolatban állnak tanítványaik oktatóival. Az iskolában tanító oktatók a félévi és év végi osztályozó értekezleten a kollégiumi tanulók magatartás- és szorgalom- jegyeinek megállapításakor kikérik és figyelembe veszik a kollégiumi nevelők véleményét.

 

I.9.2.  Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása

 

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatósága munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:

 

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Budapest, Baross utca 52.

 

Tiszakécske Város Önkormányzata Tiszakécske, Kőrösi utca 2.

 

 

Tiszakécske Város Önkormányzata Városgondnokság Tiszakécske, Fő út 32.

 

Kecskeméti Szakképzési Centrum Kecskemét, Bibó István utca 1.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Szabálysértési Hatóság Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

 

Oktatási Hivatal

Budapest, Szalay utca 10-14.

 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, Szabadság tér 7.

 

Bács – Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét, Árpád körút 4.

 

Magyar Agrárkamara

1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

 

Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet 1223 Budapest, Park utca 2.

 

Bács – Kiskun Megyei Agrárkamara Kecskemét, Tatársor 6.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Bács – Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelősége Kecskemét, Szent István körüt 19/A

 

Bács-Kiskun Megye Közoktatásért Közalapítvány Kecskemét, Deák Ferenc utca 3.

 

 

Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kecskemét, Katona József tér 8.

 

Pest Megyei Intézményfenntartó Központ 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

Cegléd, Buzogány utca 23.

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Budapest, Baross utca. 52.

 

ANDRITZ Kft.

Tiszakécske, Dózsa telep 69.

 

Egyesített Szociális Intézmény és Egészségügyi Központ Tiszakécske, Szolnoki út 4.

 

Egyesített Szociális Intézmény és Egészségügyi Központ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Tiszakécske, Béke utca 134.

 

Iskolai alapítvány:

Négy Megye Szakképzéséért Alapítvány

 

A kapcsolattartás formái: személyesen, szóbeli megbeszélésen, elektronikusan vagy postai

úton.

 

I.10.  A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

I.10.1.  A tanulmányok alatti vizsgák típusa és tervezett ideje:

 

 

Vizsgák típusa

A vizsga tervezett ideje

osztályozóvizsga

A tanév során bármikor

javítóvizsga

Augusztus    15-től    augusztus   31-ig                     az

igazgató által meghatározott időpontban

pótló vizsga

Az elmaradt vizsgát követő két héten belül

különbözeti vizsga

A    kérelem    benyújtását    követő       kettő

hónapon belül

ágazati alapvizsga

A kamara szervezi meg

szakmai vizsga

Május-június

 

A vizsgák időpontját, helyét és az érintett tanulóval, kiskorú tanuló esetében szüleivel

  • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,
  • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni

 

Osztályozó vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki

  • felmentést kapott a tanórákon való részvétel alól (pl.: magántanuló),
  • az iskola engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • a tanítási évben hiányzása miatt érdemjeggyel nem minősíthető,
  • osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Osztályozó vizsgát egy adott tantárgy egy adott évfolyamának követelményeiből tesz a tanuló, és azt az adott tanévben kell megszervezni.

Az osztályozó vizsga követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre, adott tanulócsoportra vonatkozó tananyag.

 

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

 

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

 

Különbözeti vizsgát iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól, illetve alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres tovább haladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

Az osztályozó, a különbözeti és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

 

I.10.2.   A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Magyar                   nyelvi

kommunikáció

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Társadalomismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Informatika

ÍRÁSBELI

 

GYAKORLAT

 

Testnevelés

 

 

GYAKORLAT

Szakmai tantárgyak

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLAT

Ágazati alapvizsga

ÍRÁSBELI

 

GYAKORLAT

 

I.11. A felvétel és átvétel helyi szabályai, valamint a szakközépiskolában a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

 

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

 

A középfokú iskolába jelentkező tanulók felvételi rangsorának elkészítése a 8. évfolyam első félévének tanulmányi eredménye alapján történik, a szakközépiskolába jelentkezőknél a készségtárgyat is beszámítjuk az átlagba.

A jelentkezés rendjét és a felvételi eljárást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. A felvételi tájékoztató tartalmazza:

  • az iskola OM-azonosítóját, a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
  • a felvételi eljárás rendjét,
  • a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját és figyelembe vételének arányait,
  • a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
  • szakképzésre vonatkozó     szabályok     alapján    az egészségügyi,   pályaalkalmassági követelményeket.

 

I.11.1.  A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

  • a tanuló szülőjének/törvényes képviselőjének azonosító okmányait, lakcímkártyáját
  • a tanuló személyi igazolványát,
  • a tanuló lakcímkártyáját, TAJ-kártyáját, adókártyáját,
  • a tanuló általános iskolai bizonyítványát,
  • a tanuló pályaalkalmassági eü. igazolását,
  • szakértői véleményeket, jegyzői határozatokat (ha van).

 

I.11.2.  Átvétel helyi szabályozása

 

Tekintettel a kilencedik évfolyamon teljesítendő ágazati alapvizsgára, iskolánk kilencedik évfolyamra szeptemberben különbözeti vizsga nélkül, október-novemberben sikeres különbözeti vizsgával vesz át tanulót. Decembertől átvétel nincs.

Felsőbb évfolyamokon sikeres szakmaazonos ágazati alapvizsga megléte esetén szeptemberben különbözeti vizsga nélkül, októbertől sikeres különbözeti vizsgával veszünk át tanulót.

 

I.12.  Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának alapelvei

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

  • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,
  • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
  • ismerjék fel a vészhelyzeteket,
  • tudják a    leggyakrabban    előforduló    sérülések élettani  hátterét,                     várható következményeit,
  • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,
  • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok

  • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártassággal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,
  • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit,
  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a szakmai program képzési program része tartalmazza.

 

II.   Egészségfejlesztési program

II.1.   Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

II.1.1.  Általános helyzetleírás

 

Helyzetértékelés (erősségek, gyengeségek, fejlesztésre váró feladatok)

 

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges fejlődést, ebben a oktatók életvitelének is jelentős szerepe van.

 

Helyzetelemzés, a feltételek értékelése az alábbi területeken:

 

Egészséges környezet:

  • A tantermek állapota megfelelő.
  • A tantermek berendezése nagyobb részben megfelelő, a bútorzat pótlása, javítása folyamatosan történik.
  • Kert-udvar: tágas, kikapcsolódásra alkalmas, nem balesetveszélyes, kialakításra került egy
  • Tornaterem nem áll rendelkezésre, a tanulók a Városi Sportcsarnokot, illetve a Sportligetet használják. A városban lehetőség van az úszásoktatásra. A vállalkozásban működő uszodában az önkormányzat biztosít lehetőséget az úszásra a tanulóknak.

 

Személyi feltételek:

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök száma 1 fő. Az oktatóknak nincs mentálhigiénés végzettsége.

 

Kapcsolatok: iskolaorvos, védőnő és az oktatók kapcsolata folyamatos. Évi rendszeres orvosi vizsgálatokat tartanak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, melyről kimutatás készül. Az iskola-egészségügyi szolgálat előzetesen egyeztet az időpontról, hogy a tanórák rendjét minél kevésbé zavarják (oltások, felvilágosító előadások).

 

Az oktatók és a szülők kapcsolata permanens a képviselő szervezet által (Szülői Szervezet) és személyesen is.

 

II.1.2.  Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

 

  1. Az ökológiai szemlélet kialakítása a közvetlen környezet és a tágabb környezet iránt:
  • Közvetlen környezet: osztálytermek, folyosók, iskolaudvar és az iskolák környezetének védelme, rendben tartása.
  • Tágabb környezet: Tisza-part, Holt-Tisza, Tőserdő évenkénti meglátogatása

 

  1. Iskolai étkeztetés, helyes táplálkozás
    • Tanulóinknak ebédelési lehetőséget biztosítunk a Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium Kollégiumának menzáján (Tiszakécske, Rákóczi 56.)
    • Az étkezést biztosító élelmezésvezetője a kornak megfelelően szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapokat.
    • Az egészséges táplálkozást bemutató programok (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleten, szülői közösség és egyéb iskolai rendezvényen) szervezése.
    • Az oktatók életmódja, szokásai példaként szolgálnak.

 

  1. A mindennapos testedzés szervezeti keretei, programja

Az iskola a mindennapos testedzéshez szükséges időkeretét a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére és egyéb szervezése feltételekkel biztosítja.

A testnevelő szakos oktató a tanulók fizikai állapotának felmérését a NETFIT rendszer alapján végzi.

 

A mindennapi testedzés feladatainak megvalósulása:

  • Őszi – tavaszi időszakban, az önkormányzat által biztosított fürdőjegyek számától függően tanórán, illetve délutáni időpontokban a tanulóknak úszás lehetőséget biztosítunk.
  • A tanév folyamán részt veszünk a különböző sportversenyeken, helyi, kistérségi és megyei szervezésben.
  • Minden évben lehetőség van táborban való részvételre.
  • Tartásjavító torna alkalmazása a testnevelés órákon, helyes testtartásra való figyelmeztetés.
  • Kirándulások tervezése során az iskolavezetés szorgalmazza, hogy iktassanak be a szervező tanárok tanulmányi sétákat, gyalogtúrákat, kerékpártúrákat.
  • A városban működő sportszakosztályok tevékenységében minél nagyobb számú tanuló részvételét szorgalmazzuk (pl.: atlétika, úszás, kézilabda, labdarúgás).

 

  1. Az egészségfejlesztés, területei, szervezeti keretei

 

Egészségnevelés a tanórákon

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

Az iskolai környezet mint élettér is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, ebben az oktatók életvitelének is jelentős szerepe van.

A testi-lelki egészség megőrzésére, a fizikai, szellemi képességek megtartására, fejlesztésére számos nevelési és képzési cél, követelmény és feladat fogalmazódott meg a különböző tantárgyakban:

Az osztályközösség-építő foglalkozások integráló szerepet töltenek be az egészségnevelésben, és támaszkodnak más tantárgyak ismeretközvetítő tevékenységére.

 

Az osztályfőnökök feladata:

  • egészséges ember – személyes egészségvédelem,
  • egészséges környezet – közösségi egészségvédelem,
  • az életbiztonság megőrzése – életvédelem,
  • a serdülőkori változások – lelki egészségvédelem,
  • énképünk, milyen a harmonikus személyiség,
  • egészségünk védelme,
  • a családi élet harmóniája,
  • helyünk a társadalomban,
  • gyarapítsuk műveltségünket,
  • a szabadidő helyes eltöltése,
  • munkakultúra,
  • környezetkultúra az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról,
  • hazánk és nagyvilág,
  • jövőképünk.

 

Magyar nyelv- és irodalom:

  • együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában,
  • kommunikáció etikájának alapelvei,
  • képesség a saját vélemény megvédésére, illetve változtatására,
  • eltérő vélemény tisztelete,
  • önkontroll és szövegjavítás,
  • fogékonyság az igazságra, a megértésre, a pozitív érzelmekre, a szépségre,
  • az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése,
  • a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, magatartásformák felismerése, megértése. Élő idegen nyelv:
  • az idegen nyelven való önkifejezés öröme által,
  • a bátorság, önbizalom növekedése az idegen nyelven való megszólalásban, miénktől eltérő kultúrák, erkölcsi normák megismerésén keresztül más normák szerint élő emberek elfogadása.

 

Matematika:

  • állítások megítélése,
  • szabályszerűségek megfogalmazása,
  • összefüggések leírása,
  • lényeg kiemelése,
  • megoldási menet tervezése, leírása,
  • vitakészség fejlődése (érvelés, cáfolás),
  • az élet és a természet értékeinek felismerése, megbecsülése,

 

  • a tudás megbecsülése, vele együtt a segítőkészség kialakítása, a segítség elfogadására való törekvés.

 

Történelem és társadalomismeret:

  • családi és iskolai megbízatások felelős teljesítése,
  • a rend és a szabadság összefüggéseinek értése,
  • tudatos és kritikus viszony a társakhoz, társadalomhoz a környező világban (anyagi, természeti, szellemi),
  • mások és önmaga döntéseinek értékelése, indoklása,
  • jelenségek változásainak megítélése,
  • többségi és kisebbségi vélemények összehasonlítása, értékelése, a kisebbségi vélemény figyelembevétele.

 

Biológia:

  • értékelje és óvja a természet szépségeit,
  • ismerje a hétköznapi tevékenységek környezetkárosító és kímélő részeit,
  • értékelje az egészséget mint értéket,
  • igényelje az egészséges életkörülményeket,
  • képes legyen fizikai és lelki egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére,
  • felelősség a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért,
  • ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek) szervezetre gyakorolt hatását,
  • ismerje fel az életfolyamatokat, a visszafordíthatatlanságot.
  • tudja, melyek a leglényegesebb globalizációs folyamatok, és azoknak milyen előnyei és hátrányai lehetnek a Föld egészére.

 

Testnevelés és sport:

  • sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak,
  • erkölcsi, fizikai tulajdonságainak (pl. bátorság, kitartás, önbizalom, önfegyelem ) erősítése, jellemformálás,
  • legyen képes önképzésre, önellenőrzésre,
  • ismerje motorikus képességeit, azok fejlesztésének, fenntartásának módját,
  • igényelje a mozgásos játék, versengés örömét,
  • becsülje meg társai teljesítményét,
  • ismerje fel a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres
  • fizikai aktivitás váljon életmódja részévé – ennek egyik legfontosabb lehetősége a mindennapos testnevelés bevezetésében rejlik,
  • a mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelés óra megtartásával kell biztosítani,

 

  • heti legfeljebb 2 testnevelés órát iskolai sportkörben, az iskolában működő diáksport- egyesületben, vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató sportolással ki lehet váltani,
  • szakképző iskolában azokon a napokon, amikor a tanuló számára csak gyakorlati oktatás van, nem kell a mindennapos testnevelést megszervezni,
  • speciális gyakorlatokkal biztosítja a könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett tanulók deformitásainak, elváltozásaiknak javítását, és ellensúlyozza a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat.

 

Informatika:

  • sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés

 

Osztályfőnöki munka:

  • A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése osztályfőnöki órákon gondosan felépített nevelési tartalmakkal, továbbá ismeretek, készségek, képességek kialakítása.

 

Tanórán kívüli tevékenységek:

  • Sportkörök, sportversenyek
  • Kirándulások – túrák a környék megismerésére.

 

II.1.3.  Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei

 

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés

  • az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői,
  • az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak ), a társadalomhoz, intézményekhez,
  • emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség,
  • egyén és közösség: az iskolai életébe, közösségekbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel,
  • kulturált személyközi érintkezés felnőttekkel, oktatókkal és a diáktársakkal minden élethelyzetben,
  • normális embertársi,   nemek    közötti    kapcsolatok,                  magatartásformák       alakítása (szolidaritás, barátság, kooperáció),
  • a viselkedést, személyközi viszonyokat szabályozó értékek, erkölcs hagyományok, szokások, normák, jog, divat, vallási előírások,
  • a társadalmi értékrend: az értékek, normák változó világa,
  • saját és mások testi épségének óvása.

 

A tárgyi környezettel való harmonikus együttélésre nevelés

  • kulturált és esztétikus környezeti higiéné biztosítása, fenntartása, a környezet védelme,

 

  • a közvetlen    környezet,    az    iskola    különböző      létesítményeinek,            gyakorlati munkahelynek rendben tartása, óvása, szépítése, a környezeti higiéné fenntartása,
  • környezetkímélő magatartás    és    életmód    (környezetbarát                               anyagok        felhasználása, takarékosság ).

 

Betegségek elkerülése, az egészség megóvása

  • a tevékenységek, a terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya,
  • baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése,
  • közlekedési kultúra,
  • helyes magatartás betegség esetén,
  • elsősegély-nyújtási ismeretek,
  • egészséges, korszerű rendszeres táplálkozás,
  • rendszeres testmozgás, sport,
  • megfelelő személyi higiéné (ápoltság, időjárásnak megfelelő öltözködés ).
  • helyes napirend, életrend (pihenés-munka kellő aránya, elegendő alvásidő ) kialakítása
  • egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak kiküszöbölése.

 

Mentálhigiéné, krízis prevenció: a lelki egészség megóvása

  • önismeret, önkontroll, önbizalom, autonómia, személyiség megőrzése
  • pozitív életszemlélet elsajátítása,
  • szorongás és stresszoldó technikák; pozitív és negatív élmények feldolgozása,
  • emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, nyitottság,
  • önnevelési, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése,
  • döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése,
  • egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja,
  • devianciák.

 

Függőséghez vezető motívumok feltárása, illetve szokások megelőzése

  • egészségkárosító élvezeti szerek (mérsékelten alkohol, nikotin, kávéfogyasztás),
  • serkentők, nyugtatók, drogok,
  • szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia),
  • függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása,
  • a függőség egészségkárosító következményei,
  • a konfliktus- és válságkezelés lehetséges megoldásai.

 

Családi életre, társsá, szülővé nevelés

  • nemi szerepek: barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra,
  • érzelmi háttér fontossága a kapcsolatokban, a döntések meghozatalában,
  • a család funkciója, jelentősége a szocializációban,

 

  • családtípusok,
  • szülői felelősség, kapcsolatok családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás),
  • konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek.

 

Szabadidő-kultúra fejlesztése

  • elhasznált energiák pótlása,
  • szellemi, testi kondíció megőrzése, fejlesztése,
  • társas kapcsolatok ápolása, fejlesztése,
  • önmegvalósítás, önfejlesztés,
  • optimális pszichés állapot kialakítása, fenntartása.

 

Szabadidős szokások, a szabadidő felhasználása

  • a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, illetve hasznos formái,
  • a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média stb. manipulatív szerepe a szabadidős szokások alakításában,
  • igényes és igénytelen szórakozás,
  • szabadidő tervezés.

 

II.1.4.  A tevékenység keretei, eszközök és módszerek

Tanulók szociokulturális hátterének feltérképezése, a családi körülmények és a tanulók főbb személyiségjegyeinek megismerése, kapcsolataik feltárása.

Eszközök, módszerek:

  • kérdőíves felmérés, megfigyelés,
  • önéletrajz, önjellemzés, mások jellemzése, önismereti teszt,
  • szociometriai elemzés.

A tanuló szabadidős szokásainak feltérképezése, különös tekintettel az egészséges életmódra, rendszeres mozgásra, sportolásra, az egészséges életmódról vallott felfogásukra, nézeteikre.

Eszközök, módszerek:

  • megfigyelés,
  • időmérleg vizsgálat.

Fel kell tárni, hogy milyen értékeket tartanak diákjaink fontosnak, milyen normák, erkölcsi szabályok irányítják döntéseiket, cselekedeteiket.

 

 

Eszközök, módszerek:

  • értékorientációs vizsgálat kérdőívvel,
  • megbeszélés,
  • vita,
  • egyéni beszélgetés.

 

Fontos tudnunk, hogy van-e a tanulónak káros szenvedélye, szokása: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás. (A titoktartási kötelezettséget szabályozó jogi előírások szerint.)

Szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülőkkel való közelebbi beszélgetések. Egyéb eszközök, lehetőségek:

  • szakkönyvek,
  • videofilmek,
  • országos egészségnevelési programokhoz való csatlakozás,
  • helyi orvosi előadók meghívása,
  • védőnői tanácsadás,
  • a RÉV preventív csoportja, a rendőrség ifjúságvédelmi csoportja, mentálhigiénés szakember, pszichológus által megtartott előadások.

 

II.1.5.  Az egészségtudatos magatartás befolyásolásának lehetőségei

  • a táplálkozás minősége, mennyisége,
  • a mozgás szerepe, jelentősége, a szervezetre gyakorolt jótékony hatása,
  • a fizikai állóképesség növelése a különféle betegségben szenvedőknél gyógytorna lehetőségével,
  • szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága a megelőzés szempontjából (fogászat, tüdőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés stb.),
  • a szabadidő hasznos eltöltése,
  • személyközi viszonyok karbantartása és ápolása,
  • prevenciós programok,
  • kortárscsoportok segítése a megelőző munkában,
  • esélyteremtés a fiatalok számára egy produktív életstílus kialakítására és a káros szenvedélyek visszautasítására,
  • segítségnyújtás szenvedélybetegségben szenvedő fiataloknak,
  • mentálhigiéné alkalmazása a diákság és az oktatók körében,
  • pszichológus segítsége,
  • média.

 

II.1.6.  Mentálhigiéné

Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. A nevelési anyag, az átadandó ismeret megsokszorozódott, és az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótló reszocializációs, korrekciós funkció.

Elvárások az oktatóktól:

  • a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő-fejlődési funkció, testi-lelki-szociális egészségnevelés,
  • oktató, ismeretátadó funkció,
  • a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekció (terápiás) funkció,

 

  • prevenciós, zavarfelismerő, szűrő diagnosztika,
  • a családdal való kapcsolatban a lehetőségeikhez mérten vállalják a családgondozó, családterapeuta funkciót,
  • a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak helyrehozó funkciója.

 

II.1.7.  Kapcsolat az iskola-egészségügyi (iskolaorvosi) szakszolgálattal

Az iskola-egészségügyi szolgálat – az iskolai élet mindennapos tevékenységei között, kölcsönös egyeztetések szerint.

Az intézményben két munkahelyi elsősegélynyújtó képzésben részt vett oktató került kiképzésre, egy az intézményben, egy pedig a tanműhelyben látja el napi feladatát.

 

III.  Oktatási program

 

III.1.   A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása

 

III.1.1.   A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó szabadon választható foglalkozások megnevezése, száma.

 

A közismereti tantárgyak oktatásánál az 5/2020 (I.31.) Korm.- rendelet alapján, a Nemzeti alaptanterv 2020 bevezetéséhez igazodó szakképző iskolai középiskolai kerttantervet, valamint a szakképzési tantárgyaknál a 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a 12/2020 (II. 7.) Korm. rendeletet vettük alapul.

 

Az intézményben alkalmazott tantárgyi stuktúra és óraszámok az alábbi táblázat szerint alakulnak:

 

 

Tantárgyak

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

9-11. óraszám

összesen

Közismereti oktatás

Kommunikáció-magyar

nyelv és irodalom

2

2

2

206

Idegen nyelv

2

1

1

139

Matematika

2

2

1

175

Történelem és

társadalomismeret

3

0

0

108

Természetismeret

3

0

 

108

Testnevelés

4

1

1

211

Osztályközösség-építő

Program

1

1

1

103

Pénzügyi és munkavállalói

ism.

 

 

1

31

Összes közismereti óraszám

17

7

7

1081

Ágazati alapoktatás

16

0

0

576

Szakirányú oktatás

0

25

25

1675

Szabad órakeret

1

2

2

170

Tanítási hetek száma

36

36

31

 

Éves összes óraszám

1224

1224

1054

3502

Rendelkezésre álló órakeret/hét

34

34

34

 

 

 

 

 

 

10.

 

 

11.

9-11

óraszám

 

Tantárgyak

 

évfolyam

évfolyam

összesen

Idegen nyelv

 

 

 

 

Szakmai órakeret

 

32

32

2144

Szabad órakeret

 

3

3

201

Rendelkezésre álló

órakeret/hét

 

 

35

 

35

 

Tanítási hetek száma

 

36

31

 

Éves összes óraszám

 

1260

1085

2345

 

Intézményünkben elsajátítható idegen nyelvek:        angol nyelv

német nyelv

 

Az iskolánkban tanított közismereti tantárgyak megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az egyes tantárgyakhoz készült helyi tanterv írja le.

 

III.2.   A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok

 

III.2.1.  Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:

 

  • diagnosztizáló értékelés (előzetes): az oktató egy-egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását
  • formatív értékelés (közbülső): egy-egy témakör tanítása közben zajlik, mely által az oktató visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját
  • szummatív értékelés (összegző): egy témakör befejezésekor. Az értékelés hagyományos formái:
  • szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű)
  • felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)
  • tesztek
  • témazáró dolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően)
  • szöveges értékelés (képességkibontakoztató foglalkozás, alapkompetencia fejlesztése, megfelelt, nem felelt meg).

Más értékelhető tevékenységek:

  • házi dolgozatok
  • tanórai tevékenység
  • kiselőadások
  • gyűjtőmunka
  • projektmunka
  •  

Rendkívüli esetben a tanulók félévi gyakorlati jegyét – a havi jegyek alapján – az osztályfőnök

 

is megállapíthatja.

 

 

Tanév félévenként két alkalommal projekt hetet tartunk, amelyek témájáról az oktatói testület a tanév elején dönt.

Digitális oktatás

Bármilyen előre nem látható vészhelyzet esetén (járvány, természeti katasztrófa) digitális, tantermen kívüli oktatási formára térünk át. A digitális oktatás alapját a Kréta rendszer képezi, ezen a felületen küldjük ki a tananyagot, kérjük be a házi feladatot és itt történik meg a tanulók értékelése is. A diákok technikai felszereltségének tükrében további platformok használatát is igénybe vesszük. Ilyen pl. a Google Classroom.

III.2.2.  Vizsgával kapcsolatos szabályok Ágazati alapvizsga

Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát. Szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja.

Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol. (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről)

 

Szakmai vizsga

A szakmai vizsga állami vizsga, amely a szakirányú oktatás során megtanult, a képzési és kimeneti követelményekben az adott szakmára speciálisan előírt szakmai ismeretek elsajátítását országosan egységes eljárás keretében méri. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó évfolyam eredményes befejezése, és az ágazati alapvizsga teljesítése. A szakmai vizsgát az akkreditált vizsgaközpont háromtagú vizsgabizottsága előtt kell letenni. A szakmai vizsgát a Kormány rendeletében meghatározott rend szerint kell lebonyolítani.

Szakma megszerzéséről kiállított oklevelet, illetve szakmai bizonyítványt az kaphat, aki sikeres szakmai vizsgát tett. (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről)

Az SNI-s, illetve BTMN-es tanuló az első vizsganapig kérvényezheti, hogy az írásbeli, az interaktív és szóbeli vizsgákon a feladatmegoldáshoz, valamint a felkészüléshez, a törvényileg megengedett többletidő álljon a rendelkezésére.

 

III.2.3.  Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek

 

Oktatóink    a    tanulók    teljesítményét,   előmenetelét   tanítási   év    közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik.

Az oktató a tanuló teljesítményét, előmenetelét félévenként, még heti egyórás tantárgy esetében is, legalább három érdemjeggyel értékelje.

A    tanulók   teljesítményének   értékelésénél,   minősítésénél       alkalmazott                           érdemjegyek     és osztályzatok a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az

 

Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél

Jeles: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikus és hiánytalanul megadott válaszok.

Jó: összefüggően előadott, jól felépített ismeretanyag, de az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik.

Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel.

Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes.

Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló.

 

 

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladat adásának célja a tantárgyi követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése, az ismeretek további gyakorlása, és bővítése.

A házi feladatok legfontosabb funkciója tehát a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség-, és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

A házi feladatok elősegítik a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg, a házi feladat a tanórán megértett anyaghoz kapcsolódjon.

A házi feladatok meghatározásánál elsődleges szempont a rendszeresség. Inkább kisebb mennyiségű, de tanóránkénti házi feladat adására kell törekedni a tanulók arányos terhelése érdekében. A házi feladat adásának gyakoriságát, illetve a ráfordítandó idő mennyiségét minden esetben az oktató határozza meg, odafigyelve arra, hogy a szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként a 25-30 percet.

Hétvégére annyi házi feladatot adunk, amennyit egyik tanóráról a másikra.

A házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük. Értékelhetjük szóban, írásban.

 

A tanév elején az oktató tájékoztatja a tanulókat a tárgyi követelményekről, az otthoni felkészülés ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének módszereiről, a szorgalmi munkák beszámításáról, illetve az írásbeli házi feladat hiányának szankcióiról.

Amennyiben a tanuló rendszeresen nem készíti el feladatait a félévi és év végi osztályzatát e hiányosság lerontja.

 

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai

Témazáró dolgozatok írásának időpontját az oktató köteles legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenteni, a dolgozatot két héten belül kijavítani. Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. Egyéb dolgozat írását az oktató legkésőbb előző tanítási órán jelentse be, a dolgozatot két héten belül javítsa ki. Az oktató egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak.

Az oktató a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek, amelyeket az osztályzatok kialakításánál súlyozottan fog figyelembe venni.

A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv, illetve az elektronikus napló útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi.

A gyakorlati jegyeket az osztályfőnökök írják be az ellenőrző könyv megfelelő részébe, illetve az e-naplóba is.

Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy az e- naplóba, amelyről a tanuló nem tud.

A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy esetében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos tanítás mellett – hasonló jellegű feladatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák).

A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget az egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozásakor az oktató eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, s az eltérést a tanulókkal is ismertetni kell. Az oktató emellett kiselőadásokat, házi dolgozatokat,

gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat, az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal, is értékelhet.

A félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál a félévben, illetve a tanév során szerzett osztályzatok átlaga alapján kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag meghaladja az egész jegy után az 55 századot, a magasabb osztályzat is megadható. Az osztályzatokat minden oktató maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik.

Aki tanév végén elégtelen osztályzatot kap a követelmények teljesítésének hiánya miatt, javítóvizsgát tehet az oktatók által meghatározott módon.

 

A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki

 

  • megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel),
  • eredményes kulturális tevékenységet folytat,
  • kimagasló sportteljesítményt ér el,
  • a közösségi életben tartósan jó szervező, és irányító tevékenységet végez. Hasonló eredményekért tanulóközösséget is lehet csoportos jutalomban részesíteni.

A csoportos jutalmazás formái:

  • jutalomkirándulás
  • kulturális hozzájárulás (színházjegy, )

Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai:

  • oktatói dicséret
  • osztályfőnöki dicséret
  • igazgatói dicséret
  • nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. Végzős tanulók a ballagáson vehetik át jutalmukat kiemelkedő munkájukért. A jutalmak odaítéléséről – az osztályközösség és az oktatók javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt.

A jutalmazás anyagi hátterét esetenként iskolánk alapítványa biztosítja.

 

 

Szaktanári dicséret

Osztályfőnöki dicséret

Igazgatói dicséret

Tantestületi dicséret

Példás közösségi munkáért

 

 

X

 

 

Kiemelkedő                                   közösségi munkáért

 

X

 

X

 

 

A 3. osztályfőnöki dicséret után

 

 

 

X

 

Városi, kistérségi versenyen vett részt

 

X

 

 

 

Városi, kistérségi versenyen 1-3. helyezést ért el

 

X

 

X

 

 

Területi és országos versenyen vett részt

 

X

 

 

X

 

Területi         és         országos

versenyen 1-6. helyezést ért el

 

 

 

X

 

X

 

Iskolai- és városi kulturális rendezvényeken vett részt

 

 

X

 

 

X

 

 

X

 

 

A tanulók büntetésének elvei

 

Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az egyenlő

 

elbírálás és a fokozatosság elvét követjük.

Iskolánkban a következő fegyelmező, illetve fegyelmi fokozatok vannak érvényben:

  • oktatói figyelmeztetés – OF (legfeljebb 3 alkalommal adható)
  • osztályfőnöki intés – OI (legfeljebb 1 alkalommal)
  • igazgatói figyelmeztetés – IGF (legfeljebb 1 alkalommal)
  • igazgatói intés – IGI (legfeljebb 1 alkalommal)
  • fegyelmi tárgyalás.

 

 

 

OF

OI

IGF

IGI

Igazolatlan hiányzás 6-14

 

X

 

 

Igazolatlan hiányzás 15-19

 

 

X

 

Igazolatlan hiányzás 20-24

 

 

 

X

Tanítási óra zavarása

X

 

 

 

Tiszteletlen viselkedés

X

 

 

 

Nem megfelelő ruha viselése iskolai

rendezvényeken

 

 

X

 

 

Az iskola illetve társai tulajdonának rongálása

 

X

 

 

Iskolai versenyen cserbenhagyja a közösséget

 

X

 

 

Társait szándékosan bántalmazza

 

X

 

 

Iskola engedély nélküli elhagyása

 

 

X

 

Etikai normák súlyos megsértése (pl. hamisítás, lopás)

 

 

 

X

Városi vagy területi versenyen cserbenhagyja a közösséget

 

 

X

 

Iskolán kívüli magatartása kívánnivalót hagy maga után, amikor az iskolát képviseli

 

 

 

X

 

Dohányzás

 

 

 

X

Alkohol iskolában történő fogyasztása

 

 

 

X

 

 

Amennyiben a tanulót tetten érik kábítószer fogyasztása vagy terjesztése közben, azonnali hatállyal fegyelmi eljárást indítunk ellene.

 

III.3.  A mindennapos iskolai testedzés programja

 

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív

 

együttműködés egyaránt fejleszthető.

Lehetőségeinkhez mérten délelőtti órákon biztosítjuk tanulóinknak a rendszeres testmozgást.

 

A mindennapi testedzéshez hozzájárulnak még a következők:

  • házi bajnokságok
  • osztályok közötti sportversenyek
  •  

Az    egészségfejlesztő   testmozgás   hatékony    megvalósulásának        egészségügyi          és                  pedagógiai szempontjai:

  • minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése
  • minden testnevelésórán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag
  • a testnevelési tananyag egészében alapelv a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire
  • a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban
  • a testmozgásprogram olyan sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.

 

III.3.1.  A tanulók fizikai állapotának mérése

 

Évenként egy alkalommal, januártól áprilisig, történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésében, a szükséges szint elérésében és megtartásában.

Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez a NETFIT® (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) feladatait használjuk. A NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik körében.

A NETFIT® újszerűsége az alábbi területeken érhető tetten:

  • a tudományos megalapozottságban;
  • a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében;
  • a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban;
  • az egészségközpontúságban;
  • a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában;
  • pedagógiai alkalmazhatóságában;
  • online adatkezelő rendszerében.

A NETFIT® a következő tesztelési lehetőségeket biztosítja:

 

  • kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés,
  • öntesztelés és önértékelés,
  • egyéni tesztelés,
  • az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés. A tanulásszervezés lehetőségei a következők lehetnek:
  • egyénenkénti oktatói felmérés;
  • felmérés tanulópárokban, együttes formában;
  • felmérés tanulópárokban, csoportos formában,
  • felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan;
  • felmérés “vegyes” tanulásszervezési eljárásokkal;
  • felmérés projektszerűen, a teljes intézményt érintő módon (NETFIT® projektnap).

A NETFIT®, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez, úgynevezett egészségsztenderdekhez viszonyítja. Az egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve

a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben.

Az egészségközpontú fittség teszt-elemeivel a fittségi állapot három lényeges összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános egészségi állapottal.

Ez a három fő komponens:

  • aerob fittségi (állóképességi) profil – a kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás)
  • vázizomzat fittségi profil és hajlékonysági profil – a vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság)
  • testösszetétel profil – a testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index)

A felmérések elvégzése után kiderül, hogy melyek azok a kondicionális képességek, ahol súlyos hiányosságok mutatkoznak. Ennek érdekében igyekszünk egész éven keresztül állandó gyakorlási anyaggal fejleszteni a tanulók fizikai állapotát.

A tanulók adottságai erősebben befolyásolják teljesítőképességüket a testnevelésben, mint az elméleti tantárgyakban. Ahhoz tehát, hogy a teljesítmények értékelési szempontként szerepelhessenek, esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. Az esélyjavítás egyik lehetősége a differenciált tananyag kijelölésével, az adott módszertani alternatívák alkalmazásával valósítható meg. Az értékelés differenciálásának másik lehetősége az alkati és az alapvető fizikai adottságok felmérésére készített táblázatok értékelésének módosítása.

A tanulók értékelésénél fontos szempont a tanórai és a tanórán kívüli testedzésben mutatott aktivitásuk, valamint a szabálytudat és erkölcsi rend (fair play) betartásának mértéke.

 

III.4.  A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja

 

III.4.1.  Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés

Kiemelt feladataink közé tartozik a hátrányos helyzetű – amely adódhat akár szociális, akár értelmi- érzelmi hátrányból – tanulók felzárkóztatása, valamint a tanultak kompetens módon való alkalmazása, felhasználása – vagyis az országos kompetenciamérésen elért eredményeink jelentős

 

javítása.

Ezért iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol nyelv, német nyelv), az informatikát, továbbá a szakmai oktatásban szükség esetén az elméleti és a gyakorlati képzést. Célunk ezzel, többek között, hogy a tanult ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, s a gyakorlaton biztosítani tudjuk a balesetmentes, biztonságos munkavégzést oktatói irányítás mellett. A csoportbontás lehetőséget ad a tanulók motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy

  • egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek
  • lehetőség szerint szakmacsoportok szerint bontsunk
  • az órarend készítésekor a bontott csoportok „párosíthatók” legyenek
  • a csoportok összetétele a felmenő rendszerben ne változzon
  • a hatályos jogszabályokat.

 

III.4.2.  A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

  • Képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján.
  • Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (oktatói korrepetálás, alapkompetencia fejlesztése).
  • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban.
  • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása.
  • A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése.

 

III.4.3.  A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek

  • teamen belüli egyéni problémák megbeszélése
  • gyermekpszichológus alkalmazása
  • nevelési értekezletek, tréningek
  • szakirodalom tanulmányozása, tapasztalatok felhasználása
  • egyéni szakmai képzés (gyógypedagógia, mentálhigiénia, )
  • csoportos továbbképzés az intézményben belső vagy külső szakmai irányítással.

III.4.4.  A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Valamennyi tanulónak joga van képességei maradéktalan kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőséget biztosítani kell a szakképzéshez való hozzáférés esetében, a gyakorlati képzőhelyek kiválasztásában, a választható szakképesítések vonatkozásában, a hátrányos helyzetűek támogatásában.

Iskolánk – többek között – az alábbi eszközökkel nyújt segítséget számukra az esélyegyenlőség

 

megteremtése érdekében:

  • kulcskompetenciák fejlesztésével,
  • az oktatásban     használt     információs,         kommunikációs              technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével,
  • méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával,
  • az oktatók módszertani kultúrájának fejlesztésével,
  • tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulással,
  • a differenciáló módszerek alkalmazásával,
  • a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével,
  • a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával,
  • környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel,
  • egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,
  • hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanórákon,
  • a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon,
  • képességkibontakoztató foglalkozások szervezésével,
  • a tanulási attitűd pozitív átformálásával,
  • pályaválasztás segítésével,
  • a továbbtanulás támogatásával,
  • személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel,
  • a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével,
  • partnerközpontú neveléssel.

 

Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során:

  • a beiratkozásnál, felvételinél,
  • tanításban, ismeretközvetítésben,
  • a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében,
  • a tehetséggondozásban,
  • a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,
  • a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,
  • a továbbtanulásban, pályaorientációban,
  • beilleszkedés, pályaszocializáció,
  • a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben,
  • a humánerőforrás-fejlesztésben, az oktatók szakmai továbbképzésében,

 

  • a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Feladatok:

  • kiemelt figyelem fordítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására,
  • hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál,
  • az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók számára, a sajátos nevelési igényű; illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése,
  • a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás biztosítása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók körében,
  • a kompetenciamérések eredményeinek javítása,
  • a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe,
  • a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken – kooperatív tanulási technikák, projekt pedagógia, drámapedagógia, hatékony együttnevelés, integrált nevelés – való részvétel ösztönzése, támogatása,
  • a legmegfelelőbb oktatók kiválasztása az adott csoporthoz,
  • iskolán kívüli segítő programokban való részvétel – Macika program – ösztönzése,
  • a tanulók mobilitásának támogatása,
  • pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása,

 

III.5.  Digitális kompetencia fejlesztése

 

III.5.1.  A tantárgy és a szakköri foglalkozások pedagógiai alapelvei

 

  1. A problémamegoldó gondolkodás, a saját tapasztalás útján történő ismeretszerzésközéppontba helyezése.
  2. A hagyományos és modern megmunkáló eszközök valamint a digitális technológiák ötvözésével, kézzel fogható alkotások készítése.
  3. A tanulók életében felmerülő komplex gyakorlati problémák megoldási készségének kialakítása: elsődlegesen a tanulni tudás, az alkalmazás, a problémamegoldáson alapuló alkotás készségei.
  4. A tantárgy tanítás-tanulási folyamatában, olyan cselekvőképesség kialakítása, amelynek mozgatója a felelősségérzet és az elköteleződés.
  5. Az alkotó munka folyamata során olyan kompetenciák fejlesztése, amely a ritkán kerül elő az átlagos tanórák során.
  6. A cselekedve tanulás módszerével fejlesztjük az alkotó gondolkodást, amely a pályaorientációt, a szakma iránti elkötelezettséget,
  7. Vonzó, a diákok körében pozitív megítéléssel bíró tanulói környezet kialakítása, amibe nem csak az infrastruktúra és eszközrendszer magas színvonala tartozik bele, hanem az iskola, mint társadalmi közeg
  8. Tehetséggondozás, esetleges továbbtanulás, pályaorientáció támogatása.

 

  1. A lemorzsolódással érintett gyerekek kiszűrése és hatékony felzárkóztatása, a közösségbe történő integrációjuk és életpálya-építésük támogatásával egyidejűleg.

 

III.6. GINOP 6.2.3-17- 2017-00033

 

III.6.1.  A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése

  • Az Európai Unió stratégiai célja a foglalkoztatottak arányának 75%-ra történő növelése, és ezzel egyidejűleg a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. A foglalkoztathatóság szoros összefüggést mutat az iskolai végzettség szintjével, a képesítésekkel, ezért is irányul az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. A célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése közvetlenül javítja az egyének életesélyeit, foglalkoztathatóságukat, alkalmazkodóképességüket, a vonatkozó stratégia pedig közvetve járul hozzá a társadalmi szolidaritás, felzárkózás további erősítéséhez, a polarizálódás, a leszakadás és a szegénység elleni küzdelemhez.

  • Az intézményben nyilvántartott adatokra épülve értékelést, elemzést követően jön létre egy olyan pedagógiai munkát támogató fejlesztési terv, amely segíti a oktatók oktató-nevelő munkáját, támogatja az intézményt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos teendőkben, valamint a beavatkozások megszervezésében, megvalósításában. Továbbá célja, a szükséges pedagógiai eszközök és módszerek intézményi szintű alkalmazásának támogatása, a beavatkozások előre haladásának nyomon követése, valamint a lemorzsolódás megelőzése, a korai iskolaelhagyás megakadályozása érdekében a pedagógiai támogatást segítő szakemberek együttműködésének, koordinálásának megszervezése.

 

III.6.2.  A beavatkozás célterületek (fejlesztendő területek):

  • A korai jelzőrendszer kialakítása, működtetése.
  • Alapkészségek felmérése.
  • Pedagógiai folyamatok továbbfejlesztése.
  • Kapcsolattartás, együttműködés.
  • Közösségfejlesztés.
  • Pályaorientáció, életpálya-építés.
  • Mentálhigiéné tevékenységek.
  • Szociális és gyermekvédelmi tevékenység.

 

IV.           KÉPZÉSI PROGRAM

 

Bevezetés

 

Intézményünk működését az elkövetkező években a 2020/2021-es tanévtől kezdődően az alábbi törvényi rendelkezések szabályozzák:

  • A szakképzésről szóló évi LXXX. törvény
  • A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. ) Kormányrendelet
  • A Kormány 319/2020. (VII. ) Kormányrendelete a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet módosításáról
  • A „SZAKKÉPZÉS 0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III. 28.) kormányhatározat

Iskolánk alapfeladata az új szakképzési törvény értelmében a szakképző iskolai szakmai oktatás, felölelve a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók (Szkt. 7.§ 5.) iskolai nevelését-oktatását is (maximum 30%-ig).

Intézményünkben az új, szakképző iskolai szakmai oktatás mellett – kifutó jelleggel – folytatódik a 2016. szeptember 1-jével bevezetett, hároméves szakközépiskolai képzés is. Ez továbbra is a korábbi képzési programon alapul, amelyet az alábbi rendeletek szabályoznak:

  • a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakiskolai – 2016 szeptemberétől szakközépiskolai – valamint a szakközépiskolai (2016 szeptemberétől szakgimnáziumi) képzésekhez;
  • a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. ) NGM rendeletet a 2016. szeptember 1-től induló szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésekhez.

 

Az iskolai szakmai nevelés céljai

 

  • a tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése, a szakmai önállóság kialakítása
  • a „szakemberkép”    kompetenciáinak    kialakítása (munkafegyelem,        megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság, önképzés igénye)
  • az önismeret fejlesztése
  • a kommunikációs készségek kialakítása
  • a közösségi magatartási normák, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek - kulturált viselkedési normák, tolerancia, empátia - kialakítása, fejlesztése
  • a problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése

 

A szakmai vizsgák lebonyolításához a szakmai és vizsgakövetelményekben leírtakat kell alkalmazni.

A második és további szakképesítés megszerzésének lehetőségét az iskola a jogszabályban meghatározott feltételekkel biztosítja.

 

A szakképző iskolai szakmai oktatás (2020. szeptember 1-jétől)

 

Az ágazati alapoktatás megszervezése

 

Az új struktúra alapelve szerint az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon. Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő szakemberek ezzel a biztos szakmai alaptudással és a tanulás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani a tudásukat szakmai karrierjük során.

Intézményünk az új szakképzési struktúrában három évfolyamos szakképző iskolaként működik.

Az első évfolyamon ágazati ismereteket adó képzés, az azt követő két évben pedig duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A harmadik év végén a tanulók szakképzettséget szerezhetnek. A három évfolyam elvégzése után a másik iskolában tovább tanulóknak megfelelő iskolatípus választásával lehetőségük van az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére is.

Mivel a szakképző iskolában ágazati alapképzés folyik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul. Az ágazati alapvizsga alkalmas egyszerű munkakörök betöltésére.

 

A duális képzőkkel, vállalatokkal való együttműködésfolyamata, módszerei, eszközei

 

A duális képzésben tanulók gyakorlati oktatása külső gyakorló helyen, gazdálkodó szervezeteknél zajlik. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés során közvetlenebbül és eredményesebben tudja közvetíteni a munka világának elvárásait. A gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén munkaszerződést kötnek tanulóinkkal. Folyamatosan bővítjük azoknak a vállalkozásoknak a körét, akikkel együttműködünk a gyakorlati képzési tevékenységben.

Az iskolával partneri kapcsolatban álló gyakorlati képzőhelyeken tanulóink a duális szakképzés keretében naprakész ismereteket sajátítanak el szakmai oktatóiktól. A duális képzésben a szakoktatón keresztül szerzi a legtöbb gyakorlati ismeretet a tanuló. A vállalkozásoknak ezért jól ki kell választaniuk, hogy ki mellé kerül a tanuló, az hogyan, milyen módszerrel, személyes példamutatással tudja-e motiválni. A gazdasági kamarák a gyakorlati oktatók számára pedagógiai képzéseket tartanak, ahol az alábbiakat is tudatosítják:

 

  • Fontos, hogy a gyakorlati oktató rendszeres kapcsolatban legyen a diákok osztályfőnökeivel, sőt, közös esetmegbeszéléseket is tartsanak. A havi hiányzási statisztika leadásán túl, gyakoribbá kell tenni a visszajelzéseket. Csak az egymással kommunikáló nevelő-oktató páros lehet eredményes a hiányzások, az esetleges problémák megoldásában.
  • A szakoktató értékelje az eredményt, adjon visszajelzést, ezáltal növelheti a tanulók felelősségtudatát.
  • Alkalmazzuk a „mindenki mindenről tud” módszert, így a diák érzi a figyelmet maga körül, amelynek visszatartó ereje

 

  • A szakoktatók kísérjék figyelemmel az oktatott tanulóik iskolai életét

A duális szakképzésben a legfontosabb az iskola és a gyakorlati képzőhely közötti rendszeres kapcsolattartás, az információ- és tapasztalatcsere, valamint az együttműködés.

A kulcsszó a sokat emlegetett partnerség, vagyis olyan kapcsolat kialakítása, amelynek keretében:

  • a vállalkozás tananyag-igényeit is figyelembe veszik az elméleti oktatásban;
  • a tanulók kiválasztása az iskola segítségével történik;
  • az iskolai tanárokat is megismertetik a vállalkozásnál folyó képzéssel.

Legyen a vállalkozásnál rendszeres vendég az osztályfőnök vagy a szakmai elméleti tanár, az iskolában pedig a szakoktató, aki tanulói iskolai rendezvényein is részt vehet!

A duális szakképzés teljes körű megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítunk ki minden érintett gazdasági szereplővel, más szakképző intézményekkel, szakmai szervezetekkel, a területi kamarákkal, a duális képzésben résztvevő gyakorlati képzőhelyekkel, a munkaerő-piaci partnerekkel, a szakképzési irányító szervezettel.

 

A gyakorlati képzés előkészítésére, szervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályok

 

A gyakorlati képzés a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben lebonyolított gyakorlat, amelynek tartalmát és időtartamát az adott szakképesítés képzési és kimeneti követelménye (a továbbiakban: KKK), valamint a szakképzési programtanterve tartalmazza. A gyakorlati képzés fő alapelve a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás.

 

A hároméves képzés során a tanulók a 9. évfolyamon csak iskolai tanműhelyben folytathatnak gyakorlatot, a 10–11. évfolyamon zajló duális képzésben viszont már külső képzőhelyen, munkaszerződéssel vehetnek részt gyakorlati képzésben. A 9. évfolyam végén a tanulóknak ágazati alapvizsgát kell tenniük, és majd csak annak teljesítésével vállnak jogosulttá munkaszerződés megkötésére gazdálkodó szervezettel, ahol meg kezdhetik külső gyakorlati helyen folytatott szakmai gyakorlatukat.

Azok a gyakorlati képzőhelyek fogadhatnak tanulót, amelyek szerepelnek a kereskedelmi és iparkamara vagy az agrárkamara vonatkozó listáján. A gyakorlati képzésbe újonnan belépő gazdálkodó szervezet esetében (pl. ha a tanuló talál gyakorlati képzőhelyet, vagy egy vállalat jelentkezik erre a feladatra) a kamara egy úgynevezett bevezető ellenőrzés keretében meggyőződik arról, hogy a vállalat/szervezet rendelkezik-e a gyakorlati képzés eredményes megvalósításához szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel.

A gyakorlati képzés során a gazdálkodó szervezetek a KKK és a kerettanterv alapján összeállított foglalkozási naplót vezetnek. A foglalkoztatott tanulók szakmai gyakorlati értékelése érdemjeggyel történik, naponta vagy hetente, illetve havonta. Szöveges értékelést nem kapnak a tanulók, de a gyakorlati oktató szóban minden esetben ad visszajelzést az elkészült termékre vagy az elvégzett munkafolyamatra vonatkozóan.

 

Az ágazati alapvizsga alapelvei, szabályai

 

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 91. §-a szerint:

„(1) Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt

 

vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát. (2) Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

(2) Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (3) A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. A vizsgabizottság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott díjazásra jogosult. (4) Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.”

 

Az alapvizsga előkészítésének, megszervezésének, lebonyolításának szabályai

 

Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

Az alapvizsga írásbeli és gyakorlati vizsgából áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap a KKK és a programtanterv által előírt feladattípusokból és témakörökből áll. A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam, a vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül, a vizsgatevékenység értékelésének szempontjai szintén szigorúan meghatározottak. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat javítási- értékelési útmutató tartalmazza. Az értékelés százalékos formában történik. A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám meghatározott %-át elérte.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga több, meghatározott részből és feladatból áll. A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam, a vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül, a vizsgatevékenység értékelésének szempontjai szintén szigorúan meghatározottak. A vizsgafeladat értékelése a vizsgaszervező által készített részletes értékelési útmutató, az egyes részekre és feladatokra adható pontszámok alapján, százalékos formában történik. A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám meghatározott %-át elérte.

 

Az ágazati alapvizsga sikereségének kritériumai

 

Az ágazati alapvizsga sikereségének és értékelésének szabályait az adott szakmához (ágazathoz) kiadott Képzési és Kimeneti Követelmények és az intézmény Ágazati Alapvizsga Vizsgaszabályzata tartalmazza.

 

A képzési program célja: a tanítási-tanulási folyamat értelme, iránya, törekvései

 

A szakképző intézmény a KKK és a programtantervek alapján saját maga – a képzési program tekintetében egyeztetve a duális képzőhellyel – készíti el szakmai programját. Fontos hangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer eredményes működtetésében rendkívül jelentős a szakképző iskola és a duális képzőhely szoros és tényleges együttműködése.

 

Egy képesítés tanulási eredményeinek meghatározásakor a munkaerő-piaci igényeken alapuló képzési célból kell kiindulni. A képzési cél lehet valamilyen átfogó értelmezése az elérni kívánt eredménynek, viszont egyértelműnek és iránymutatónak kell lennie, és a képzési célból levezethetőnek kell lennie a képzési követelményeknek.

A képzési cél meghatározását követi a képzés követelményeinek tanulási eredmény alapú kidolgozása, majd a tanítási folyamat (tartalom, stratégia, módszer, eszköz, időtartam stb.) és az értékelési kritériumok és módszerek meghatározása.

 

 

Tanulási eredmény alapú képzési program: projektalapú képzés szervezése hagyományos tantárgyi keretek között

 

Projektmódszer alkalmazása iskolánkban

 

A projektek keretében a tanulók egy-egy komplex feladat megoldásán dolgoznak, amelynek eredménye egy valóságos produktum. A feladat megoldása során a tanuló maga törekszik az egyes részproblémák megoldásához szükséges tudás megszerzésére, s ez motiválja is őt egyben. Nagy előnye, hogy az ismeretek valósággal telnek meg, s nem maradnak pusztán elméletek. A tanulók a produktum közben sajátítják el tudásukat és technikáikat.

A hagyományos tantárgyi keretek között történő projektek általi oktatás megszervezése átgondolt szervezési feladat. A hatékony szervezéshez szükséges a diákok és az oktatók órarendjének külön történő kezelése, valamint el kell dönteni, hogy az oktatási projektek milyen idősávban valósulhatnak meg. A három lehetséges oktatás-szervezési modell – a napi projektsáv kialakítása, a projektnapok vagy a projekthetek kijelölése – közül mi az utóbbit, a projekthetek kijelölését választottuk. Ebben a változatban az intézmény az éves projektmunkát néhány hétbe sűríti. Az iskolában és a képzőhelyeken oktatók közösen dolgozzák ki a projektfeladatokat, amelyeket a tanulókkal projekthét keretében valósítanak meg. A projektmunkában több oktató segíti a projektre szerveződő tanulói csoportokat. A fennmaradó hetekben a tantárgyi struktúrában oktatható (főleg köznevelési) tárgyak oktatása történik meg.

Ezt a módszert alkalmazzuk, mivel az intézményünkben oktatott szakmák esetében szükséges a hosszabb egybefüggő időszak a feladatok végrehajtására, és a munka tárgya nem tárolható el, illetve a projekt több szakma és/vagy évfolyam együttműködését igényli egy nagyobb, összetett feladat végrehajtásánál.

 

A szakképző iskolai szakmai oktatás szakképesítései

 

Szakképző iskolai szakmai oktatás nappali munkarendben 2020. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Ágazat

Szakképesítés (szakma)

Azonosító száma

Munkarend

Évfolyam

 

10.

Gépészet

 

Épület- és szerkezetlakatos

 

4 0732 10 03

nappali

 

 

esti

9–10–11.

szakmai évf.

 

11-12

szakmai évf.

10.

Gépészet

Gépi és CNC forgácsoló

4 0715 10 07

nappali

9–10–11.

szakmai évf.

10.

Gépészet

Hegesztő

4 0715 10 08

nappali

9–10–11.

szakmai évf.

17.

Mezőgazdaság és erdészet

Mezőgazdasági gépész

4 0810 17 07

 

nappali

9–10–11.

szakmai évf.

23.

Turizmus- vendéglátás

Pincér – vendégtéri szakember

4 1013 23 04

 

nappali

9–10–11.

szakmai évf.

13.

Kereskedelem

Kereskedelmi értékesítő

4 0416 13 02

nappali

9–10–11.

szakmai évf.

 

A szakképző iskolai szakmai oktatás szakképesítéseinek óratervei

 

 

Épület- és szerkezetlakatos

A szakképesítés alapadatai

 

Megnevezés

A szakmai alapadatai

Az ágazat megnevezése

Gépészet ágazat

A szakma azonosító száma

4 0732 10 03

A szakma szakmairányai

nincs szakmairány

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

Ágazati alapoktatás megnevezése

Gépészet ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése

-

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama

Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

 

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

Fémes anyagból, főként acélból készült lemezek, idomok, csövek, vázak és tartószerkezetek előkészítését, szerelését, hegesztését és ellenőrzését végzi. Épületek és más építmények szerkezeti fémvázainak összeszerelését, felállítását és szétszerelését végzi vázlatrajzok, műszaki rajzok és műszaki leírás alapján.

Fémlemezek vágás és átalakítás céljára történő előkészítését végzi.

Különböző gépészeti kötési eljárással (hegesztés, forrasztás, ragasztás, csavarozás, szegecselés stb.) épületek és más építmények (kapuk, ajtók és ablakok, korlátok, kazánok) alkatrészeinek elkészítését, szerkezeti fémvázainak felállítását, összeszerelését, szétszerelését, karbantartását és javítását végzi.

Acélszerkezeti munkáknál hegesztési műveleteket végez.

A termék minőségének és szerelésének ellenőrzését végzi a műszaki leírás szerint. Munkája során sokféle kéziszerszámmal és elektromos szerszámmal dolgozik.

Többnyire egyéni jellegű munkát végez műhelyben vagy részben, esetleg állandóan szabadban.

A munkavégzés közepesen nehéz fizikai igénybevétellel jár.

 

A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

·        Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

·        Pályaalkalmassági vizsgálat

 

szükséges szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással, vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással

 

készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellen- állás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

 

 

 

Évfolyam

 

 

9.

évfolya m

 

 

 

Elméle t

 

 

 

Gyakorl at

 

 

10.

évfolya m

 

 

 

Elméle t

 

 

 

Gyakorl at

 

 

11.

évfolya m

 

 

 

Elméle t

 

 

 

Gyakorl at

A

képzés összes óraszám a

 

 

1.

évfolya m

 

 

2.

évfolya m

A

képzés összes óraszám a

Évfolyam összes óraszáma

576

 

 

732

 

 

697

 

 

2005

1008

996

2004

Munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek

18

 

 

0

 

 

0

 

 

18

18

0

18

Álláskeresés

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkajogi

alapismeretek

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkaviszony

létesítése

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkanélküliség

3

 

 

 

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Munkavállalói idegen nyelv

Munkavállalói idegen nyelv

0

 

 

0

 

 

62

 

 

62

0

62

62

Az álláskeresés lépései,

álláshirdetések

 

 

 

 

 

 

 

11

 

 

 

11

 

 

11

 

11

Önéletrajz és

motivációs levél

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

„Small talk” –

általános társalgás

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Állásinterjú

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Műszaki alapozás

Villamos alapismeretek

288

2,5

5,5

0

 

 

0

 

 

288

288

0

288

Villamos áramkör

90

 

 

 

 

 

 

 

 

90

36

 

36

Villamos áramkör

ábrázolása

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

36

 

36

Villamos áramkör kialakítása

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

72

 

72

Villamos

biztonságtechnika

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Villamos áramkörök mérése, dokumentá- lása

 

108

 

 

 

 

 

 

 

 

 

108

 

108

 

 

108

Gépészeti alapismeretek

270

2

5,5

0

 

 

0

 

 

270

270

0

270

Munkabiztonság, tűz- és

környezetvéde- lem

 

18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

18

 

18

 

 

18

Műszaki rajz alapjai

72

 

 

 

 

 

 

 

 

72

72

 

72

Anyag- és gyártásismeret

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Fémipari

alapmegmunkálások

72

 

 

 

 

 

 

 

 

72

72

 

72

Projektmunka

90

 

 

 

 

 

 

 

 

90

90

 

90

Tanulási terület

összóraszáma

558

 

 

0

 

 

0

 

 

558

558

0

558

Szakmai alapismeretek

Műszaki dokumentáció

0

 

 

108

 

 

0

 

 

108

108

0

108

Technológiai

dokumentációk

 

 

 

3

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások

 

 

 

 

40

 

 

 

 

 

 

40

 

40

 

 

40

Jelképes

ábrázolások

 

 

 

10

 

 

 

 

 

10

10

 

10

Építészrajzok

 

 

 

25

 

 

 

 

 

25

25

 

25

A rajzkészítés

gyakorlata

 

 

 

30

 

 

 

 

 

30

30

 

30

Gépészeti

alapmérések

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

 

 

Alapfogalmak

 

 

 

3

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Mérési

dokumentumok

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

A mérés eszközei

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Mérési hibák

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

1

 

1

Hosszméretek

mérése, ellenőrzése

 

 

 

36

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Szögek mérése és

ellenőrzése

 

 

 

10

 

 

 

 

 

10

10

 

10

Alak- és

helyzetpontosság mérése, elle- nőrzése

 

 

 

 

16

 

 

 

 

 

 

16

 

16

 

 

16

Anyagismeret, anyagvizsgálat

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

Alapanyagok csoportosítása és tulajdon- ságai

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

2

 

2

 

 

2

Anyagszerkezettani

alapismeretek

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

A mikroszerkezet és a tulajdonságok

kap- csolata

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

2

 

2

 

 

2

Fontosabb fémek és

ötvözetei

 

 

 

14

 

 

 

 

 

14

14

 

14

Szinterelt szerkezeti anyagok

 

 

 

3

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Műanyagok

 

 

 

5

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Segédanyagok

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Hőkezelő eljárások

 

 

 

13

 

 

 

 

 

13

13

 

13

Anyagvizsgálat

 

 

 

25

 

 

 

 

 

25

25

 

25

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

252

 

 

0

 

 

252

252

0

252

Gépészeti kötési feladatok

Hegesztés

0

 

 

264

 

 

108

 

 

372

0

372

372

A hegesztés

alapfogalmai

 

 

 

48

 

 

 

 

 

48

 

48

48

Hegesztési

feladatok

 

 

 

216

 

 

108

 

 

324

 

324

324

Forrasztás

0

 

 

18

 

 

0

 

 

18

18

0

18

A forrasztás alapfogalmai

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Forrasztási

feladatok

 

 

 

14

 

 

 

 

 

14

14

 

14

Ragasztás

0

 

 

18

 

 

0

 

 

18

18

0

18

A ragasztás

alapfogalmai

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Ragasztási feladatok

 

 

 

14

 

 

 

 

 

14

14

 

14

Szegecselés

0

 

 

36

 

 

0

 

 

36

36

0

36

A szegecselés

alapfogalmai

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Szegecselési feladatok

 

 

 

32

 

 

 

 

 

32

32

 

32

Csavarozás

0

 

 

36

 

 

0

 

 

36

36

0

36

A csavarozás

alapfogalmai

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Csavarozási

feladatok

 

 

 

32

 

 

 

 

 

32

32

 

32

Felületvédelem

0

 

 

36

 

 

31

 

 

67

0

66

66

A felületvédelem alapfogalmai

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

 

4

4

Felületvédelmi

feladatok

 

 

 

32

 

 

31

 

 

63

 

62

62

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

408

 

 

139

 

 

547

108

438

546

Biztonságt

Gépészeti munkabiztonság és környe-

zetvédelem

 

0

 

 

 

18

 

 

 

0

 

 

 

18

 

18

 

0

 

18

 

 

Munkavédelem

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Elsősegélynyújtás

 

 

 

6

 

 

 

 

 

6

6

 

6

Tűzvédelem

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Környezetvédelem

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Magasban végzett szerelések

0

 

 

54

 

 

0

 

 

54

54

0

54

A magasban végzett munka biztonság-

technikája

 

 

 

 

8

 

 

 

 

 

 

8

 

8

 

 

8

Magasban végzett szerelési folyamatok

 

 

 

46

 

 

 

 

 

46

46

 

46

Tanulási terület

összóraszáma

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

Épületlakatos feladatok

Épületlakatos szerkezetek

0

 

 

0

 

 

62

 

 

62

0

62

62

Épületlakatos

szerkezetek

 

 

 

 

 

 

36

 

 

36

 

36

36

Munkatervezési feladatok

 

 

 

 

 

 

13

 

 

13

 

13

13

Munkaszervezési

feladatok

 

 

 

 

 

 

13

 

 

13

 

13

13

Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése, karbantartása, javítása

 

 

0

 

 

 

 

0

 

 

 

 

186

 

 

 

 

186

 

 

0

 

 

186

 

 

186

Épületlakatos szerkezetek

gyártása, beépí- tése, szerelése

 

 

 

 

 

 

 

162

 

 

 

162

 

 

162

 

162

Karbantartás, javítás

 

 

 

 

 

 

24

 

 

24

 

24

24

Tanulási terület

összóraszáma

0

 

 

0

 

 

248

 

 

248

0

248

248

Szerkezetlakatos feladatok

Szerkezetlakatos munkák

0

 

 

0

 

 

248

 

 

248

0

248

248

Szerkezetlakatos

alapismeretek

 

 

 

 

 

 

72

 

 

72

 

72

72

Csarnok

szerkezetlakatos és vázlakatos munkák

 

 

 

 

 

 

 

144

 

 

 

144

 

 

144

 

144

Tartószerkezeti

munkák

 

 

 

 

 

 

32

 

 

32

 

32

32

Tanulási terület

összóraszáma

0

 

 

0

 

 

248

 

 

248

0

248

248

Egybefüggő szakmai

gyakorlat:

0

 

 

140

 

 

 

 

 

 

140

 

 

Elméleti óraszám óra/hét

 

4,5

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlati óraszám

óra/hét

 

 

11

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Elmélet éves óraszám

 

162

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlat éves óraszám

 

 

396

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Összes éves óraszám

 

 

558

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gépi és CNC forgácsoló

A szakképesítés alapadatai

 

Megnevezés

A szakmai alapadatai

Az ágazat megnevezése

Gépészet ágazat

A szakma azonosító száma

4 0715 10 07

A szakma szakmairányai

nincs szakmairány

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

Ágazati alapoktatás megnevezése

Gépészet ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése

-

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama

Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

 

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

 

Műszaki rajz alapján, adott technológiai paraméterek és műveleti utasítás szerint megtervezi a gyártás folyamatát. A művelettervezés során használja a szükséges műszaki táblázatokat.

Az adott hagyományos szerszámgépen befogja az előgyártmányt, rögzíti a szerszámokat és beállítja a forgácsolási paramétereket, majd legyártja a munkadarabot. CNC megmunkálógépeken, gyártósorokon szakszerűen használja a munkadarab befogó- és továbbító eszközöket. Egyszerűbb alkatrészek gyártására CNC szerszámgépen, vagy szimulációs programmal programot ír és tesztel. CNC vezérlésű gépet kezel, felszerszámoz és azt követően alkatrészt gyárt. Hiba esetén korrekciózásokat hajt végre. Méreteket ellenőriz, azt mérési jegyzőkönyvben dokumentálja.

Munkája során mindvégig betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

 

A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

·        Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

·        Pályaalkalmassági vizsgálat

 

szükséges szükséges

 

 

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással, vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

 

 

 

 

 

Évfolyam

 

 

9.

évfolya m

 

 

 

Elmél et

 

 

 

Gyakor lat

 

 

10.

évfolya m

 

 

 

Elmél et

 

 

 

Gyakor lat

 

 

11.

évfolya m

 

 

 

Elmél et

 

 

 

Gyakor lat

A

képzés összes óraszá ma

 

 

1.

évfolya m

 

 

2.

évfolya m

A

képzés összes óraszá ma

É

vfolyam összes óraszáma

576

 

 

720

 

 

701

 

 

1997

1098

899

1997

 

Munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek

18

 

 

0

 

 

0

 

 

18

0

18

18

Álláskeresés

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

 

5

5

Munkajogi alapismeretek

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

 

5

5

Munkaviszony létesítése

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

 

5

5

Munkanélküliség

3

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

3

3

 

Munkavállalói idegen nyelv

Munkavállalói idegen nyelv

0

 

 

0

 

 

62

 

 

62

0

62

62

Az álláskeresés lépései, álláshirdetések

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Önéletrajz és motivációs levél

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

„Small talk” – általános társalgás

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Állásinterjú

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

 

Műszaki alapozás

Villamos alapismeretek

288

2,5

5,5

0

 

 

0

 

 

288

288

0

288

Villamos áramkör

90

 

 

 

 

 

 

 

 

90

36

 

36

Villamos áramkör ábrázolása

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

36

 

36

Villamos áramkör kialakítása

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

72

 

72

Villamos biztonságtechnika

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Villamos áramkörök mérése,

dokumentálása

108

 

 

 

 

 

 

 

 

108

108

 

108

Gépészeti alapismeretek

270

2

5,5

0

 

 

0

 

 

270

270

0

270

Munkabiztonság, tűz- és

környezetvédelem

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Műszaki rajz alapjai

72

 

 

 

 

 

 

 

 

72

72

 

72

Anyag- és gyártásismeret

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Fémipari alapmegmunkálások

72

 

 

 

 

 

 

 

 

72

72

 

72

Projektmunka

90

 

 

 

 

 

 

 

 

90

90

 

90

Tanulási terület összóraszáma

558

 

 

0

 

 

0

 

 

558

558

0

558

 

Gyártás-előkészítés

Gyártás-előkészítés

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

Anyagválasztás

 

 

 

7

 

 

 

 

 

7

7

 

7

A forgácsolószerszámok anyagai

 

 

 

5

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Segédanyagok

 

 

 

3

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Műszaki dokumentációk

 

 

 

28

 

 

 

 

 

28

28

 

28

Forgácsoló szerszámgépek

 

 

 

15

 

 

 

 

 

15

15

 

15

Szerszámgépek készülékei

 

 

 

7

 

 

 

 

 

7

7

 

7

Pneumatikus és hidraulikus rendszerek elemei

 

 

 

7

 

 

 

 

 

7

7

 

7

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

 

Gépi forgácsolás

Forgácsoló megmunkálások

0

 

 

576

 

 

279

 

 

855

396

459

855

A forgácsolás alapjai

 

 

 

36

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Esztergálás

 

 

 

180

 

 

 

 

 

180

144

36

180

Marás

 

 

 

180

 

 

 

 

 

180

144

36

180

Furatmegmunkálások

 

 

 

72

 

 

 

 

 

72

36

18

54

Köszörülés

 

 

 

54

 

 

 

 

 

54

 

54

54

 

 

Egyéb forgácsoló

megmunkálások

 

 

 

18

 

 

 

 

 

18

 

18

18

Karbantartási feladatok

 

 

 

36

 

 

 

 

 

36

36

18

54

Projektfeladat

 

 

 

 

 

 

279

 

 

279

 

279

279

Minőségellenőrzés

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

Geometriai mérések

 

 

 

26

 

 

 

 

 

26

26

 

26

Alak-és helyzetellenőrzések

 

 

 

18

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Felületi érdesség mérése

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Anyagvizsgálatok

 

 

 

14

 

 

 

 

 

14

14

 

14

Statisztikai

folyamatszabályozó rendszerek (SPC)

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

 

4

 

4

 

 

4

Minőségbiztosítási rendszerek

 

 

 

6

 

 

 

 

 

6

6

 

6

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

648

 

 

279

 

 

927

468

459

927

 

Korszerű forgácsoló technológiák

CNC-gépkezelés és - forgácsolás

0

 

 

0

 

 

262

 

 

262

0

262

262

A gépkezelés alapjai

 

 

 

 

 

 

62

 

 

62

 

62

62

Munkadarab- és

szerszámbefogás

 

 

 

 

 

 

31

 

 

31

 

31

31

Programszerkesztés, -tesztelés

 

 

 

 

 

 

31

 

 

31

 

31

31

Megmunkálások

 

 

 

 

 

 

76

 

 

76

 

76

76

Projektfeladat

 

 

 

 

 

 

62

 

 

62

 

62

62

CNC-programozás alapjai

0

 

 

0

 

 

98

 

 

98

0

98

98

A programozás alapjai

 

 

 

 

 

 

9

 

 

9

 

9

9

Címkódos programozás

 

 

 

 

 

 

18

 

 

18

 

18

18

Esztergálási műveletek

programozása

 

 

 

 

 

 

31

 

 

31

 

31

31

Marási műveletek

programozása

 

 

 

 

 

 

31

 

 

31

 

31

31

Furatmegmunkálási műveletek

programozása

 

 

 

 

 

 

9

 

 

9

 

9

9

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

0

 

 

360

 

 

360

0

360

360

 

Egybefüggő szakmai gyakorlat:

 

0

 

 

 

140

 

 

 

 

 

 

 

160

 

 

Elméleti óraszám óra/hét

 

4,5

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlati óraszám óra/hét

 

 

11

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Elmélet éves óraszám

 

162

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlat éves óraszám

 

 

396

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Összes éves óraszám

 

 

558

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Hegesztő

A szakképesítés alapadatai

 

Megnevezés

A szakmai alapadatai

Az ágazat megnevezése

Gépészet ágazat

A szakma azonosító száma

4 0715 10 08

A szakma szakmairányai

nincs szakmairány

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

Ágazati alapoktatás megnevezése

Gépészet ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése

Fémipari gyártáselőkészítő

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama

Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

 

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

 

A hegesztő szakember a tanult kézi ívhegesztési, lánghegesztési és vágási technológiák felhasználásával hegesztett fémszerkezeteket készít hegesztéstechnológiai utasítás (WPS) alapján. Anyagismereti és geometriai tudására építve anyagot választ és anyagmennyiséget határoz meg a feladathoz.

A szerkezetépítési munkáját biztonságosan, magas minőségi szinten, a vonatkozó szabványok előírásainak megfelelően végzi.

A hegesztési hibákat képes beazonosítani hibakódok alapján és kijavítani. A minőségirányítási rendszerek elvárásainak megfelelően, munkaközi és végellenőrzést végez és további vizsgálatokra előkészíti a munkadarabot. Fémszerkezeteket, és csővezeték rendszereket gyárt, javít a gyártási és technológiai dokumentáció szerint, az irányítási rendszerek eszközeinek felhasználásával, munkájában alkalmazva az infokommunikációs eszközöket.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

·        Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

·        Pályaalkalmassági vizsgálat

 

szükséges szükséges

 

 

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással, vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

 

 

 

Évfolyam

 

 

9.

évfoly am

 

 

 

Elmé let

 

 

 

Gyako rlat

 

 

10.

évfoly am

 

 

 

Elmé let

 

 

 

Gyako rlat

 

 

11.

évfoly am

 

 

 

Elmé let

 

 

 

Gyako rlat

A

képzé s összes óraszá

ma

 

 

1.

évfoly am

 

 

2.

évfoly am

A

képzé s összes óraszá

ma

Évfolyam összes óraszáma

576

 

 

720

 

 

681

 

 

1977

1088

992

2080

Munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek

18

 

 

0

 

 

0

 

 

18

18

0

18

Álláskeresés

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkajogi alapismeretek

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkaviszony létesítése

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkanélküliség

3

 

 

 

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Munkavállalói idegen nyelv

Munkavállalói idegen nyelv

0

 

 

0

 

 

62

 

 

62

0

62

62

Az álláskeresés lépései, álláshirdetések

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Önéletrajz és motivációs levél

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

„Small talk” – általános társalgás

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Állásinterjú

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Műszaki alapozás

Villamos alapismeretek

288

2,5

5,5

0

 

 

0

 

 

288

288

0

288

Villamos áramkör

90

 

 

 

 

 

 

 

 

90

36

 

36

Villamos áramkör ábrázolása

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

36

 

36

Villamos áramkör kialakítása

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

72

 

72

Villamos biztonságtechnika

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Villamos áramkörök mérése, dokumentálása

108

 

 

 

 

 

 

 

 

108

108

 

108

Gépészeti alapismeretek

270

2

5,5

0

 

 

0

 

 

270

270

0

270

Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Műszaki rajz alapjai

72

 

 

 

 

 

 

 

 

72

72

 

72

Anyag- és gyártásismeret

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Fémipari alapmegmunkálások

72

 

 

 

 

 

 

 

 

72

72

 

72

Projektmunka

90

 

 

 

 

 

 

 

 

90

90

 

90

Tanulási terület összóraszáma

558

 

 

0

 

 

0

 

 

558

558

0

558

Gépészeti alapismeretek

Műszaki dokumentáció

0

 

 

108

 

 

0

 

 

108

108

0

108

Technológiai dokumentációk

 

 

 

3

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Rajztechnikai alapszabványok, előírások,

megoldások

 

 

 

50

 

 

 

 

 

50

50

 

50

Jelképes ábrázolások

 

 

 

10

 

 

 

 

 

10

10

 

10

A géprajzkészítés gyakorlata

 

 

 

45

 

 

 

 

 

45

45

 

45

Gépészeti alapmérések

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

Alapfogalmak

 

 

 

3

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Mérési dokumentumok

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

A mérés eszközei

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Mérési hibák

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

1

 

1

Hosszméretek mérése, ellenőrzése

 

 

 

36

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Szögek mérése és ellenőrzése

 

 

 

10

 

 

 

 

 

10

10

 

10

Alak- és helyzetpontosság mérése, ellenőrzése

 

 

 

8

 

 

 

 

 

8

8

 

8

Anyagismeret, anyagvizsgálat

0

 

 

72

 

 

0

 

 

72

72

0

72

Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

Anyagszerkezettani alapismeretek

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

 

 

A mikroszerkezet és a tulajdonságok kapcsolata

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

Fontosabb fémek és ötvözeteik

 

 

 

14

 

 

 

 

 

14

14

 

14

Szinterelt szerkezeti anyagok

 

 

 

3

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Műanyagok

 

 

 

5

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Segédanyagok

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Hőkezelő eljárások

 

 

 

13

 

 

 

 

 

13

13

 

13

Anyagvizsgálat

 

 

 

25

 

 

 

 

 

25

25

 

25

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

252

 

 

0

 

 

252

252

0

252

Hegesztési technológia előkészítése

Hegesztés alapismeretei

0

 

 

212

 

 

0

 

 

212

212

0

212

A hegesztés alapfogalmai

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

Hegesztési élek előkészítése, kialakítása

 

 

 

62

 

 

 

 

 

62

62

 

62

Alkatrészek összeállítása, készülékek használata

 

 

 

60

 

 

 

 

 

60

60

 

60

A hegesztés hozag- és segédanyagai

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

Hegesztési eltérések

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

A hegesztés biztonságtechnikája

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Hegesztő berendezések és azok üzembehelyezése

 

 

 

80

 

 

 

 

 

80

80

 

80

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

212

 

 

0

 

 

212

212

0

212

Hegesztési feladatok

Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)

0

 

 

128

 

 

62

 

 

190

0

217

217

Fémek hegeszthetősége bevont elektródás kézi

ívhegesztéssel

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

 

2

2

Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

A bevont ívhegesztő elektródák főbb típusai

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

 

2

2

A bevont elektródás kézi ívhegesztés technológiája

 

 

 

60

 

 

14

 

 

74

 

81

81

Az ívhegesztés kötései

 

 

 

60

 

 

48

 

 

108

 

128

128

A bevont elektródás kézi ívhegesztéssel készített

kötések eltérései (hibái)

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

Javító- és felrakóhegesztések

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

A bevont elektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikája

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

 

1

 

 

1

 

1

Gázhegesztés

0

 

 

128

 

 

92

 

 

220

48

186

234

A gázhegesztés fogalma, lényege

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

1

 

1

Gázhegesztő berendezések

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

Hegesztőgázok

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

Hegesztőláng

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

A gázhegesztés technológiája

 

 

 

50

 

 

48

 

 

98

10

98

108

A hegesztőláng beállítása

 

 

 

4

 

 

 

 

 

4

4

 

4

A hegesztés folyamata

 

 

 

52

 

 

44

 

 

96

12

88

100

A gázhegesztés kötései, illesztések, varratalakok

 

 

 

10

 

 

 

 

 

10

10

 

10

Fémek hegeszthetősége gázhegesztéssel

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

2

 

2

A hegesztési kötések eltérései, hibái

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

1

 

1

A gázhegesztés jelentősége a javító technikában

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

1

 

1

A gázhegesztés biztonságtechnikája

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

1

 

1

Fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés

 

0

 

 

 

0

 

 

 

217

 

 

 

217

 

0

 

248

 

248

 

 

A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés berendezése

 

 

 

 

 

 

 

5

 

 

 

5

 

 

5

 

5

A hegesztőhuzal

 

 

 

 

 

 

5

 

 

5

 

5

5

Védőgázellátás

 

 

 

 

 

 

6

 

 

6

 

6

6

A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés technológiája

 

 

 

 

 

 

 

201

 

 

 

201

 

 

232

 

232

Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (TIG)

 

0

 

 

 

0

 

 

 

217

 

 

 

217

 

0

 

248

 

248

Volfrámelektródás semleges védőgázas

ívhegesztés

 

 

 

 

 

 

2

 

 

2

 

2

2

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés berendezése

 

 

 

 

 

 

 

4

 

 

 

4

 

 

4

 

4

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés hozaganyagai

 

 

 

 

 

 

 

10

 

 

 

10

 

 

10

 

10

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés technológiája

 

 

 

 

 

 

 

95

 

 

 

95

 

 

116

 

116

 

A hegesztőpisztoly és a hegesztőpálca tartása volfrámelektródás semleges védőgázas

ívhegesztés esetén

 

 

 

 

 

 

 

 

102

 

 

 

 

102

 

 

 

112

 

 

112

Hegesztési eltérések

 

 

 

 

 

 

4

 

 

4

 

4

4

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés biztonságtechnikája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

 

0

Egyéb hegesztési eljárások

0

 

 

0

 

 

15

 

 

15

0

15

15

Az elektromos ellenállás elvén működő eljárások

 

 

 

 

 

 

4

 

 

4

 

4

4

A mechanikai energia felhasználásán alapuló hegesztő eljárások

 

 

 

 

 

 

 

4

 

 

 

4

 

 

4

 

4

A sugárenergia által végzett ömlesztőhegesztések

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

3

 

 

3

 

3

A termokémiai elven működő eljárások

 

 

 

 

 

 

2

 

 

2

 

2

2

A hegesztés jövője

 

 

 

 

 

 

2

 

 

2

 

2

2

A hegesztett kötések minőségi követel- ményei

0

 

 

0

 

 

16

 

 

16

0

16

16

Hegesztési eltérések csoportba sorolása

 

 

 

 

 

 

2

 

 

2

 

2

2

Hegesztési varratok roncsolásos vizsgála- tai

 

 

 

 

 

 

2

 

 

2

 

2

2

A hegesztési varratok roncsolásmentes vizsgálatai

 

 

 

 

 

 

3

 

 

3

 

3

3

 

A hegesztett kötések minőségi szintjei, kategóriái

 

 

 

 

 

 

 

6

 

 

 

6

 

 

6

 

6

Hegesztési feszültségek, alakváltozások

 

 

 

 

 

 

3

 

 

3

 

3

3

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

256

 

 

619

 

 

875

48

930

978

 

Egybefüggő szakmai gyakorlat:

 

0

 

 

 

140

 

 

 

 

 

 

 

140

 

 

Elméleti óraszám óra/hét

 

0

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlati óraszám óra/hét

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Elmélet éves óraszám

 

0

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlat éves óraszám

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Összes éves óraszám

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Mezőgazdasági gépész

A szakképesítés alapadatai

 

Megnevezés

A szakmai alapadatai

Az ágazat megnevezése

Mezőgazdaság és erdészet ágazat

A szakma azonosító száma

4 0810 17 07

A szakma szakmairányai

nincs szakmairány

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

Ágazati alapoktatás megnevezése

Mezőgazdaság-erdészet ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése

-

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama

Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

 

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

 

A mezőgazdasági gépész szakma ajánlott minden fiatal számára, akit érdekel a mezőgazdasági termesztés és a megvalósításához alkalmazott korszerű mezőgazdasági erőgépek és munkagépek kezelése és üzemeltetése.

A mezőgazdasági gépész a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, önjáró betakarítógépek, mezőgazdasági rakodógépek napi és időszakos karbantartását a gépkönyvi előírások alapján elvégzi. Az erőgépeket és a munkagépeket szakszerűen összekapcsolja, betartva a biztonsági előírásokat. A gépkapcsolatot beállítja a megadott paraméterek alapján az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésre.

Elvégzi a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, kertészet, állattartás) gépi munkáit. Kezeli a precíziós mezőgazdasági termelést támogató elektronikai eszközöket. Felelősen végzi az üzemeltetési munkákat.

Az üzemeltetés során felmerülő kisebb hibákat feltárja és kijavítja. Irányítás mellett elvégzi a nagyobb javítási munkákat is.

Betartja a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat, valamint a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat előírásait.

 

A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

·        Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

·        Pályaalkalmassági vizsgálat

 

szükséges

nem szükséges

 

 

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

 

Az alapoktatást követően a tanuló egyszerű meteorológiai megfigyeléseket végez, adatokat gyűjt, jellemzi az időjárási elemeket, meghatározza adott hely klimatikus viszonyait. Elvégzi a talajok egyszerű, helyszíni fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatait, megfigyeli a talajképződés jegyeit, jellemző folyamatait, a talajhibákat, meghatározza a talajjavítás és talajvédelem lehetőségeit. A sejttan,

 

szövettan, morfológia, rendszertan alapján növények szaporítását végzi. Felveszi a gazdasági állatok testméreteit, vizsgálja külső értékmérő tulajdonságait és viselkedésüket. Irányítás mellett kezeli a mezőgazdasági erőgépeket és elvégzi napi karbantartásukat. Használja a földmérésben alkalmazott hossz-, terület mértékegységeket, méretarányt, területet számít. Térképet olvas, alapvető földügyi adatokat azonosít és gyűjt. A mérések során digitális mérőeszközöket használ. Munkája során alkalmazza az ágazati munka-, tűz-és környezetvédelmi előírásokat, valamint figyelembe veszi a biológiai sokféleség megőrzési szempontokat.

 

 

 

 

Évfolyam

 

 

 

 

9.

évfolya m

 

 

 

 

 

Elméle t

 

 

 

 

 

Gyakorla t

 

 

 

 

10.

évfolya m

 

 

 

 

 

Elméle t

 

 

 

 

 

Gyakorla t

 

 

 

 

11.

évfolya m

 

 

 

 

 

Elméle t

 

 

 

 

 

Gyakorla t

 

 

A

képzés összes óraszám

a

 

 

 

 

1.

évfolya m

 

 

 

 

2.

évfolya m

 

 

A

képzés összes óraszám

a

Évfolya

m összes óraszáma

576

 

 

765

 

 

692

 

 

2033

1141

892

2033

Munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek

18

0,5

 

0

 

 

0

 

 

18

18

0

18

Álláskeresés

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkajogi alapismeretek

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkaviszony létesítése

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkanélküliség

3

 

 

 

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Munkavállalói idegen nyelv

Munkavállalói idegen nyelv

0

 

 

0

 

 

62

 

 

62

0

62

62

Az álláskeresés lépései, álláshirdetések

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Önéletrajz és motivációs levél

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

„Small talk” – általános társalgás

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Állásinterjú

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Mezőgazdaság és erdészet ágazati alapoktatás

Általános alapozás

144

3

1

0

 

 

0

 

 

144

144

0

144

Bevezetés

2

 

 

 

 

 

 

 

 

2

2

 

2

Éghajlattan

19

 

 

 

 

 

 

 

 

19

19

 

19

Talajtan

21

 

 

 

 

 

 

 

 

21

21

 

21

Növénytan

21

 

 

 

 

 

 

 

 

21

21

 

21

Állattan

21

 

 

 

 

 

 

 

 

21

21

 

21

Géptan

21

 

 

 

 

 

 

 

 

21

21

 

21

Földmérés

21

 

 

 

 

 

 

 

 

21

21

 

21

Munka-, tűz- és környezetvédelem

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Szakmai alapozás

414

2

9,5

0

 

 

0

 

 

414

414

0

414

Szakmai ágazati tevékenységek végzése

132

 

 

 

 

 

 

 

 

132

132

 

132

Szakmai üzemek, intézmények, cégek látogatása

75

 

 

 

 

 

 

 

 

75

75

 

75

Szakosító tartalmú előadások hallgatása

76

 

 

 

 

 

 

 

 

76

76

 

76

Szakosító tartalmú gyakorlatok tanüze- mekben, tangazdaságokban, képzőköz- pontokban

 

131

 

 

 

 

 

 

 

 

 

131

 

131

 

 

131

Tanulási terület összóraszáma

558

 

 

0

 

 

0

 

 

558

558

0

558

Agrárgépész szakmai alapozó

Szakmai alapozó ismeretek

0

 

 

60

 

 

0

 

 

60

60

0

60

Anyagismeret

 

 

 

20

 

 

 

 

 

20

20

 

20

Géprajz

 

 

 

20

 

 

 

 

 

20

20

 

20

Gépelemek

 

 

 

20

 

 

 

 

 

20

20

 

20

Fémmegmunkálás

0

 

 

108

 

 

0

 

 

108

108

0

108

 

 

A fémmegmunkálás előkészítő műveletei

 

 

 

15

 

 

 

 

 

15

15

 

15

Kézi és gépi forgácsolás

 

 

 

60

 

 

 

 

 

60

60

 

60

A fémek alakítása

 

 

 

33

 

 

 

 

 

33

33

 

33

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

168

 

 

0

 

 

168

168

0

168

Járművezető képzés

Járművezetési ismeretek

0

 

 

36

 

 

0

 

 

36

36

0

36

Közlekedési alapismeretek

 

 

 

14

 

 

 

 

 

14

15

 

15

A járművezetés elmélete

 

 

 

6

 

 

 

 

 

6

8

 

8

Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek

 

 

 

6

 

 

 

 

 

6

7

 

7

Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás

 

 

 

10

 

 

 

 

 

10

6

 

6

Járművezetési gyakorlatok

0

 

 

35

 

 

0

 

 

35

0

35

35

A mezőgazdasági vontatók felépítése

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

Belső égésű motorok

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

A motorok hűtése, a kenés

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

A motorok tüzelőanyag-ellátása

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

A villamos berendezések

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

A teljesítmény-átviteli berendezések

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

 

2

2

A futómű, a kormányzás, a pótkocsi

 

 

 

1

 

 

 

 

 

1

 

1

1

A fékberendezések

 

 

 

2

 

 

 

 

 

2

 

2

2

Vezetési gyakorlat - alapoktatás

 

 

 

6

 

 

 

 

 

6

 

6

6

Vezetési gyakorlat - főoktatás

 

 

 

19

 

 

 

 

 

19

 

19

19

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

71

 

 

0

 

 

71

36

35

71

Mezőgazdasági gépek

Mezőgazdasási erőgépek

0

 

 

144

 

 

165

 

 

309

0

309

309

Mezőgazdasági erőgépek

 

 

 

24

 

 

 

 

 

24

 

24

24

Belső égésű motorok

 

 

 

90

 

 

 

 

 

90

 

90

90

Mezőgazdasági erőgépek mechanikus teljesítményátvitele

 

 

 

30

 

 

 

 

 

30

 

30

30

Mezőgazdasági erőgépek hidraulikus rendszere

 

 

 

 

 

 

35

 

 

35

 

35

35

Mezőgazdasági erőgépek járószerkezete és kormányzása

 

 

 

 

 

 

30

 

 

30

 

30

30

Mezőgazdasági erőgépek fékezése

 

 

 

 

 

 

30

 

 

30

 

30

30

Alváz és felépítmény, vonó- és függesztő szerkezet

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Mezőgazdasági gépek elektromos beren- dezései

 

 

 

 

 

 

35

 

 

35

 

35

35

Mezőgazdasági erőgépek karbantartása

 

 

 

 

 

 

15

 

 

15

 

15

15

Mezőgazdasági munkagépek

0

 

 

246

 

 

225

 

 

471

246

225

471

A talajművelés gépei

 

 

 

55

 

 

 

 

 

55

55

 

55

A vetés, ültetés és palántázás gépei

 

 

 

50

 

 

 

 

 

50

50

 

50

A növényápolás gépei

 

 

 

76

 

 

 

 

 

76

76

 

76

Arató-cséplő gépek

 

 

 

65

 

 

 

 

 

65

65

 

65

A szemestermények utókezelésének gépei

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

A szálastakarmányok betakarításának gépei

 

 

 

 

 

 

50

 

 

50

 

50

50

A gumós növények betakarításának gépei

 

 

 

 

 

 

25

 

 

25

 

25

25

A szállítás és anyagmozgatás gépei

 

 

 

 

 

 

85

 

 

85

 

85

85

Az állattartás gépei

 

 

 

 

 

 

25

 

 

25

 

25

25

Kertészeti gépek

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

390

 

 

390

 

 

780

246

534

780

 

Mezőgazdasági gépek üzemeltetése

Szakmai számítások

0

 

 

0

 

 

30

 

 

30

0

30

30

Mezőgazdasági erőgépek

 

 

 

 

 

 

15

 

 

15

 

15

15

Mezőgazdasági munkagépek

 

 

 

 

 

 

15

 

 

15

 

15

15

Mezőgazdasági gépek üzemeltetése

0

 

 

136

 

 

180

 

 

316

115

201

316

A talajművelés gépei

 

 

 

40

 

 

 

 

 

40

40

 

40

A vetés, ültetés és palántázás gépei

 

 

 

35

 

 

 

 

 

35

35

 

35

A növényápolás gépei

 

 

 

40

 

 

 

 

 

40

40

 

40

Arató-cséplő gépek

 

 

 

21

 

 

21

 

 

42

 

42

42

A szemestermények utókezelésének gépei

 

 

 

 

 

 

14

 

 

14

 

14

14

A szálastakarmányok betakarításának gépei

 

 

 

 

 

 

40

 

 

40

 

40

40

A gumós növények betakarításának gépei

 

 

 

 

 

 

21

 

 

21

 

21

21

A szállítás és anyagmozgatás gépei

 

 

 

 

 

 

56

 

 

56

 

56

56

Az állattartás gépei

 

 

 

 

 

 

14

 

 

14

 

14

14

Kertészeti gépek

 

 

 

 

 

 

14

 

 

14

 

14

14

Mezőgazdasági ismeretek

0

 

 

0

 

 

30

 

 

30

0

30

30

Szántóföldi növények termesztéstechno- lógiája

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Gazdasági állatok tartástechnológiája

 

 

 

 

 

 

10

 

 

10

 

10

10

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

136

 

 

240

 

 

376

115

261

376

 

Egybefüggő szakmai gyakorlat:

 

0

 

 

 

140

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elméleti óraszám óra/hét

 

5,5

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlati óraszám óra/hét

 

 

10,5

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Elmélet éves óraszám

 

198

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlat éves óraszám

 

 

378

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Összes éves óraszám

 

 

576

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Pincér- vendégtéri szakember

A szakképesítés alapadatai

 

Megnevezés

A szakmai alapadatai

Az ágazat megnevezése

Turizmus-vendéglátás ágazat

A szakma azonosító száma

4 1013 23 04

A szakma szakmairányai

nincs szakmairány

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

Ágazati alapoktatás megnevezése

Turizmus-vendéglátás ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése

Pincérsegéd

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama

Szakképző iskolai oktatásban: 175 óra

 

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

 

A pincér-vendégtéri szakember a különböző vendéglátó tevékenységet folyató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termékek felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja az udvarias és a szakszerű felszolgálás előírása szerint. Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel. Átveszi a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet, készpénzt, illetve készpénzt helyettesítő eszközöket kezel. Elszámol a napi bevétellel.

Barista, bártender és alapfokú sommelier tevékenységet végez.

Rendezvények helyszínét előkészíti, részt vesz a különböző jellegű rendezvények lebonyolításában. Munkaterülete állandó, rendezvények esetén változó területen dolgozik.

Ismeri a hazai és nemzetközi étel- és italkínálatot, tisztában van a vendéglátóipari trendekkel, az ételkészítési technológiákkal. Folyamatosan képzi magát, hogy naprakész ismeretei legyenek a gasztronómia területén.

 

A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

·        Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

·        Pályaalkalmassági vizsgálat

 

szükséges szükséges

 

 

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

 

A turizmus-vendéglátás ágazati alapoktatás során a tanuló betekintést nyer a cukrász, szakács, vendégtéri és turisztikai szakmák tevékenységébe. Megkülönbözteti, felhasználás előtt alkalmassá teszi, előkészíti a termékkészítéshez a nyersanyagokat, ügyel a minőségükre. Kiválasztja a munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket, gépeket, kézi szerszámokat, berendezéseket. A cukrászati termékkészítés során, tésztákat gyúr, kever, habot ver, kinyújtja, darabolja, kikeni, nyomózsákkal alakítja, megsüti, betölti, díszíti a termékeket. Az ételkészítés során, főz, párol, pirít,

 

grillez, süt zárt térben és bő zsiradékban, kialakítja a termékek ízét, állagát, megjelenését.

A vendégtérben éttermi alapterítést végez, a vendég előtt desszerteket, salátákat, alkoholmenetes kevert italokat készít. Megkülönbözteti a szálláshelytípusokat, a régió turisztikai szolgáltatóit, ajánlja a vendégeknek a saját turisztikai régióját, természeti adottságait. Fogadja a vendéget, ismerteti, felszolgálja a rendelkezésre álló ételeket és italokat. Munkatevékenysége során betartja a munkabiztonsági, egészségvédelmi, higiéniai és környezetvédelmi szabályokat, előírásokat. Az üzleti érintkezés szabályai szerint kommunikál a munkatársaival, a vendégekkel, betartja, a viselkedési szabályokat, elfogadja a különböző nemzeti kultúrák sajátosságait. Feladataihoz munkája során szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat használ, szakmai információgyűjtéshez a világhálón tájékozódik és hagyományos információs forrásokat felhasznál.

 

 

 

 

Évfolyam

 

 

 

9.

évfolya m

 

 

 

 

Elméle t

 

 

 

 

Gyakorla t

 

 

 

10.

évfolya m

 

 

 

 

Elméle t

 

 

 

 

Gyakorla t

 

 

 

11.

évfolya m

 

 

 

 

Elméle t

 

 

 

 

Gyakorla t

 

A

képzés összes óraszám

a

 

 

 

1.

évfolya m

 

 

 

2.

évfolya m

 

A

képzés összes óraszám

a

Évfolya

m összes óraszáma

576

 

 

810

 

 

695

 

 

2081

1160

921

2081

Munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek

18

0,5

 

0

 

 

0

 

 

18

18

0

18

Álláskeresés

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkajogi alapismeretek

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkaviszony létesítése

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkanélküliség

3

 

 

 

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Munkavállalói idegen nyelv

Munkavállalói idegen nyelv

0

 

 

0

 

 

62

 

 

62

0

62

62

Az álláskeresés lépései, álláshirdetések

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Önéletrajz és motivációs levél

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

„Small talk” – általános társalgás

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Állásinterjú

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Turizmus-vendéglátás alapozás

A munka világa

54

1,5

 

0

 

 

0

 

 

54

54

0

54

Alapvető szakmai elvárások

9

 

 

 

 

 

 

 

 

9

9

 

9

Kommunikáció és vendégkapcsolatok

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Munkabiztonság és egészségvédelem

9

 

 

 

 

 

 

 

 

9

9

 

9

IKT a vendéglátásban

72

0

2

0

 

 

0

 

 

72

72

0

72

Digitális eszközök a vendéglátásban

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Digitális tananyagtartalmak alkalmazása

9

 

 

 

 

 

 

 

 

9

9

 

9

Digitális eszközök a turizmusban

27

 

 

 

 

 

 

 

 

27

27

 

27

Termelési, értékesítési és turisztikai alapismeretek

432

6

6

0

 

 

0

 

 

432

432

0

432

A cukrászati termelés alapjai

108

 

 

 

 

 

 

 

 

108

108

 

108

Az ételkészítés alapjai

108

 

 

 

 

 

 

 

 

108

108

 

108

A vendégtéri értékesítés alapjai

108

 

 

 

 

 

 

 

 

108

108

 

108

A turisztikai és szálláshelyi tevékenység alapjai

108

 

 

 

 

 

 

 

 

108

108

 

108

Tanulási terület összóraszáma

558

 

 

0

 

 

0

 

 

558

558

0

558

Vendégtéri szakember - középszintű képzés

Rendezvényszervezési ismeretek

0

 

 

108

 

 

62

 

 

170

108

62

170

Rendezvények típusai, fajtái

 

 

 

35

 

 

 

 

 

35

35

 

35

Értékesítés folyamata

 

 

 

25

 

 

 

 

 

25

25

 

25

Kommunikáció a vendéggel

 

 

 

12

 

 

 

 

 

12

12

 

12

 

 

Rendezvény logisztika

 

 

 

20

 

 

 

 

 

20

20

 

20

Rendezvény bonyolítása

 

 

 

16

 

 

22

 

 

38

16

22

38

Elszámolás, fizettetés

 

 

 

 

 

 

40

 

 

40

 

40

40

Vendégtéri ismeretek

0

 

 

72

 

 

62

 

 

134

72

62

134

Felszolgálási ismeretek

 

 

 

36

 

 

28

 

 

64

36

28

64

Felszolgálás lebonyolítása

 

 

 

36

 

 

28

 

 

64

36

28

64

Fizetési módok

 

 

 

 

 

 

6

 

 

6

 

6

6

Étel és italismeret

0

 

 

486

 

 

385

 

 

871

260

611

871

Konyhatechnológiai alapismeretek

 

 

 

76

 

 

 

 

 

76

76

 

76

Ételkészítési ismeretek

 

 

 

185

 

 

110

 

 

295

112

183

295

Betekintés a csúcsgasztronómia világába, fine dining

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Étterem értékelő és minősítő rendszerek a világban

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Italismeret és felszolgálásuk szabályai

 

 

 

225

 

 

128

 

 

353

72

281

353

Italok készítésének szabályai

 

 

 

 

 

 

34

 

 

34

 

34

34

Ételek és italok párosítása, étrend összeál- lítás

 

 

 

 

 

 

40

 

 

40

 

40

40

Étel és ital érzékenységek, intoleranciák, allergiák

 

 

 

 

 

 

33

 

 

33

 

33

33

Értékesítési ismeretek

0

 

 

72

 

 

62

 

 

134

72

62

134

Étlap és itallap szerkesztésének marketing szempontjai

 

 

 

42

 

 

 

 

 

42

42

 

42

A bankett kínálat kialakításának szem- pontjai

 

 

 

30

 

 

15

 

 

45

30

15

45

A Séf (táblás) ajánlat kialakításának szempontjai

 

 

 

 

 

 

10

 

 

10

 

10

10

Sommelier feladatának marketing vonat- kozásai

 

 

 

 

 

 

7

 

 

7

 

7

7

Vendéglátó egységek online tevékenysé- gének elemzése

 

 

 

 

 

 

15

 

 

15

 

15

15

Gasztroesemények az online térben

 

 

 

 

 

 

8

 

 

8

 

8

8

Hírlevelek szerkesztése és marketing vonatkozásai

 

 

 

 

 

 

7

 

 

7

 

7

7

Gazdálkodás és ügyviteli ismeretek

0

 

 

72

 

 

62

 

 

134

72

62

134

Beszerzés

 

 

 

8

 

 

 

 

 

8

8

 

8

Raktározás

 

 

 

8

 

 

 

 

 

8

8

 

8

Termelés

 

 

 

8

 

 

 

 

 

8

8

 

8

Ügyvitel a vendéglátásban

 

 

 

 

 

 

13

 

 

13

 

13

13

Százalék számítás, mértékegység átváltá- sok

 

 

 

17

 

 

 

 

 

17

17

 

17

Árképzés

 

 

 

15

 

 

13

 

 

28

15

13

28

Jövedelmezőség

 

 

 

 

 

 

22

 

 

22

 

22

22

Elszámoltatás

 

 

 

 

 

 

14

 

 

14

 

14

14

Vállakozási formák

 

 

 

8

 

 

 

 

 

8

8

 

8

Alapvető munkajogi és adózási formák

 

 

 

8

 

 

 

 

 

8

8

 

8

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

810

 

 

633

 

 

1443

584

859

1443

 

Egybefüggő szakmai gyakorlat:

 

0

 

 

 

175

 

 

 

 

 

 

 

200

 

 

Elméleti óraszám óra/hét

 

8

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlati óraszám óra/hét

 

 

8

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Elmélet éves óraszám

 

288

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Gyakorlat éves óraszám

 

 

288

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

Összes éves óraszám

 

 

576

 

 

0

 

 

0

 

 

 

 

 

Kereskedelmi értékesítő

A szakképesítés alapadatai

 

Megnevezés

A szakmai alapadatai

Az ágazat megnevezése

Kereskedelem ágazat

A szakma azonosító száma

4 0416 13 02

A szakma szakmairányai

nincs szakmairány

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje

4

Ágazati alapoktatás megnevezése

Kereskedelem ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése

Bolti előkészítő, Pénztáros

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama

Szakképző iskolai oktatásban: 175 óra

 

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

 

Ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű működésével kapcsolatos komplex értékesítői feladatokat.

A különböző szakterületen működő kereskedelmi egységekben tájékoztatja és kiszolgálja a vásárlókat. Körültekintően, a megismert és felismert vevőtípusoknak megfelelően kommunikál a vevőkkel. Kommunikációja az asszertív kommunikációra épül, amelynek során korszerű eladói technikák alkalmazásával szolgálja ki a potenciális vásárlókat.

Közreműködik az árubeszerzés folyamatának lebonyolításában. Ellátja az eladásra kerülő áruk átvételével, raktározásával, készletezésével, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat. Az áruk értékesítésre történő előkészítésével, eladótéri kihelyezésével, értékesítésével segíti a kereskedelmi egység működését. Elvégzi az online értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, kezeli a kereskedelmi egységében használatos szoftvereket és mobil alkalmazásokat. Szakszerűen használja a pénztárgépet és a munkáját segítő analóg és digitális berendezéseket, eszközöket.

 

A szakképzésbe történő belépés feltételei

 

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

·        Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

·        Pályaalkalmassági vizsgálat

 

szükséges nem

szükséges

 

 

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

 

A kereskedelem ágazati alapoktatás általános és széleskörű gazdasági tudás és gazdálkodási képesség megszerzését biztosítja, ami egyaránt szükséges és hasznos minden ágazati szakmában betöltött munkakör esetében. A tanulók az alapoktatás után felmérik a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, megtervezik a háztartás pénzgazdálkodását. Elemzik a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát és megkülönböztetik az egyes vállalkozási formákat. Megszerzett ismereteik alapján megértik az alapvető jogi fogalmakat és példákon keresztül bemutatják az alapvető fogyasztói jogokat. Szituációnak megfelelően, hatékonyan kommunikálnak. Elsajátítják és betartják a hétköznapi viselkedési formákat, az alapvető

 

viselkedéskultúra elvárásainak megfelelően viselkednek. Tájékozódnak az üzleti környezetben, ellátják a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű, digitális eszközökhöz köthető feladatokat, bekapcsolódnak az információs társadalomba és ez önfejlesztésre ösztönzi őket.

Ismerik az értékesítési folyamat szereplőit és az értékesítési technikákat. Megkülönböztetik az egyes közlekedési alágazatokat, felmérik a beszerzéshez, tároláshoz és értékesítéshez kapcsolódó feladatokat, elkészítik az ezekhez szükséges bizonylatokat.

 

 

 

Évfolyam

 

 

 

 

9.

évfolyam

 

 

 

 

 

Elmélet

 

 

 

 

 

Gyakorlat

 

 

 

 

10.

évfolyam

 

 

 

 

 

Elmélet

 

 

 

 

 

Gyakorlat

 

 

 

 

11.

évfolyam

 

 

 

 

 

Elmélet

 

 

 

 

 

Gyakorlat

 

 

 

A képzés összes

óraszáma

 

 

 

 

1.

évfolyam

 

 

 

 

2.

évfolyam

 

 

 

A képzés összes

óraszáma

Évfolyam összes óraszáma

522

 

 

810

 

 

698

 

 

2084

1044

884

1928

Munkavállalói      ismeretek

Munkavállalói ismeretek

18

0,5

 

0

 

 

0

 

 

18

18

0

18

Álláskeresés

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkajogi alapismeretek

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkaviszony létesítése

5

 

 

 

 

 

 

 

 

5

5

 

5

Munkanélküliség

3

 

 

 

 

 

 

 

 

3

3

 

3

Munkavállalói

Munkavállalói idegen nyelv

0

 

 

0

 

 

62

2

 

62

0

62

62

Az álláskeresés lépései, álláshirdetések

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Önéletrajz és motivációs levél

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

„Small talk” – általános társalgás

 

 

 

 

 

 

11

 

 

11

 

11

11

Állásinterjú

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Gazdálkodási tevékenység ellátása

Gazdasági ismeretek

162

4,5

 

 

 

 

62

2

 

224

112

0

112

Gazdasági alapfogalmak

24

 

 

 

 

 

 

 

 

24

12

 

12

A háztartás gazdálkodása

30

 

 

 

 

 

11

 

 

41

14

 

14

A vállalat termelői magatartása

31

 

 

 

 

 

20

 

 

51

14

 

14

Az állam gazdasági szerepe, feladatai

17

 

 

 

 

 

10

 

 

27

10

 

10

Jogi alapfogalmak

15

 

 

 

 

 

 

 

 

15

10

 

10

Tudatos fogyasztói magatartás

10

 

 

 

 

 

5

 

 

15

10

 

10

Marketing alapfogalmak

14

 

 

 

 

 

10

 

 

24

17

 

17

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

21

 

 

 

 

 

6

 

 

27

25

 

25

Vállalkozások működtetése

72

2

 

0

 

 

0

 

 

72

72

0

72

A vállalkozások gazdálkodása

9

 

 

 

 

 

 

 

 

9

9

 

9

A gazdálkodási folyamatok elszámolása

27

 

 

 

 

 

 

 

 

27

27

 

27

Statisztikai alapfogalmak

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

36

 

36

Tanulási terület összóraszáma

234

 

 

0

 

 

0

 

 

288

180

0

180

Üzleti kultúra és

Kommunikáció

108

3

 

0

 

 

0

 

 

108

72

0

72

Kapcsolatok a mindennapokban

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

8

 

8

A munkahelyi kapcsolattartás szabályai

18

 

 

 

 

 

 

 

 

18

18

 

18

A kommunikációs folyamat

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

22

 

22

Ön- és társismeret fejlesztése

36

 

 

 

 

 

 

 

 

36

24

 

24

Digitális alkalmazások

162

4,5

 

0

 

 

0

 

 

162

162

0

162

Munkavédelmi ismeretek

4

 

 

 

 

 

 

 

 

4

4

 

4

Tízujjas vakírás

104

 

 

 

 

 

 

 

 

104

104

 

104

Digitális alkalmazások

54

 

 

 

 

 

 

 

 

54

54

 

54

 

 

Tanulási terület összóraszáma

270

 

 

0

 

 

0

 

 

270

234

0

234

Kereskedelmi egység működtetése

Kereskedelmi ismeretek

0

 

 

252

2

5

279

2

7

531

216

310

526

Áruforgalmi ismeretek

 

 

 

180

 

 

141

 

 

321

144

172

316

Szakmai számítások

 

 

 

72

 

 

72

 

 

144

72

72

144

Online kereskedelem

 

 

 

 

 

 

66

 

 

66

 

66

66

Üzlet működtetése

0

 

 

180

1,5

3,5

31

0,5

1,5

211

108

93

201

 

A kereskedelemben előforduló kockáza- tok és kockázatértékelés

 

 

 

 

40

 

 

 

 

 

 

40

 

38

 

 

38

Munka-, tűz és balesetvédelem

 

 

 

50

 

 

 

 

 

50

50

 

50

Környezetvédelem

 

 

 

40

 

 

 

 

 

40

20

13

33

Erőforrás gazdálkodás

 

 

 

 

 

 

31

 

 

31

 

30

30

Áru- és vagyonvédelem

 

 

 

50

 

 

 

 

 

50

 

50

50

Pénztárgépkezelés

0

 

 

0

 

 

77,5

0,5

2

77,5

0

77,5

77,5

Pénztárgép működtetése

 

 

 

 

 

 

19,5

 

 

19,5

 

19,5

19,5

Pénzkezelés szabályai

 

 

 

 

 

 

12

 

 

12

 

12

12

Pénzkezelés bizonylatai

 

 

 

 

 

 

10

 

 

10

 

10

10

Fizetési eszközök, törvényi előírások

 

 

 

 

 

 

10

 

 

10

 

10

10

A pénztáros elszámoltatása

 

 

 

 

 

 

10

 

 

10

 

10

10

Önkiszolgáló pénztárterminál

 

 

 

 

 

 

16

 

 

16

 

16

16

Termékismeret és -forgalmazás

0

 

 

198

1,5

4

155

0,5

4,5

353

198

155

353

Árurendszerek

 

 

 

10

 

 

 

 

 

10

10

 

10

Minőség

 

 

 

20

 

 

 

 

 

20

20

 

20

Fogyasztói érdekvédelem

 

 

 

30

 

 

 

 

 

30

30

 

30

Árufőcsoportok bemutatása

 

 

 

80

 

 

53

 

 

133

83

50

133

Termékkihelyezés

 

 

 

40

 

 

32

 

 

72

37

35

72

Csomagolás

 

 

 

18

 

 

 

 

 

18

18

 

18

Specifikus termékismeret

 

 

 

 

 

 

50

 

 

50

 

50

50

Fogyasztói trendek

 

 

 

 

 

 

20

 

 

20

 

20

20

Üzleti kommunikáció

0

 

 

180

1

5

93

0,5

2,5

273

90

186

276

Az értékesítő szerepe

 

 

 

40

 

 

10

 

 

50

27

23

50

A vásárlói döntést befolyásoló tényezők

 

 

 

30

 

 

 

 

 

30

30

 

30

Értékesítési technikák és eladásösztönzés

 

 

 

80

 

 

73

 

 

153

23

133

156

Digitális kommunikáció

 

 

 

30

 

 

10

 

 

40

10

30

40

Tanulási terület összóraszáma

0

 

 

810

 

 

636

 

 

1446

612

822

1434

Egybefüggő szakmai gyakorlat:

0

 

 

140

 

 

 

 

 

 

140

 

 

Elméleti óraszám óra/hét

 

14,5

 

 

6

 

 

8

 

 

 

 

 

Gyakorlati óraszám óra/hét

 

 

0

 

 

17,5

 

 

17,5

 

 

 

 

Elmélet éves óraszám

 

522

 

 

216

 

 

248

 

 

 

 

 

Gyakorlat éves óraszám

 

 

0

 

 

630

 

 

542,5

 

 

 

 

 

Összes éves óraszám

 

 

 

 

522

 

 

 

 

846

 

 

 

 

790,5

 

 

 

 

 

A szakmák Képzési és Kimeneteli Követelményei, valamint a kapcsolódó Programtantervek az alábbi linken megtalálhatók:

https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt

 

Az oktatótestületi értekezlet az intézmény szakmai programját elfogadta.

Tiszakécske, 2021. március 18.


Partnereink

SZC logo

Kecskeméti Szakképzési Centrum


    • Intézmény logo
    • Kecskeméti SZC Tiszakécskei Kiss Bálint Szakképző Iskola

      6060 Tiszakécske Kossuth Lajos utca 65.

    • Telefon: +3676441592

      E-mail: kissbalintszki@kecskemetiszc.hu

      OM azonosító: 203041/015


    2022Kecskeméti SZC Tiszakécskei Kiss Bálint Szakképző Iskola