Szakmai program

Kecskeméti SZC

Tiszakécskei Kiss Bálint Szakképző Iskola

Szakmai program

Kiadott verziók

Dátum	Készítette	Verzió- szám	Változtatás
2020.06.30.

Tartalom

Jogszabályi környezet @ 4

Nevelési program @ 6
- Az intézmény jövőképe @ 6
- Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai @ 6
  - A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei @ 6
  - A nevelő-oktató munka célja, feladatai @ 8
  - A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai @ 10
  - IKT alkalmazása intézményünkben @ 11
- A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok @ 12
- A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok @ 13

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink @ 14

Beszoktató hét a évfolyamon @ 14

Feladata: Pályaszocializáció a beszoktató héten, valamint azt követően folyamatosan @ 14

Az oktatók helyi intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai @ 14
- Az oktatók alapvető feladatai @ 14
- Az osztályfőnök feladatai és hatásköre @ 15
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység @ 16
- Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység @ 16
- A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek @ 17
- A kompetenciafejlesztés @ 18
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának rendje @ 18

A szülő, a tanuló, az oktató és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái @ 19
- Az iskola közösségeinek együttműködése @ 19
- Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása @ 20
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai @ 22
- A tanulmányok alatti vizsgák típusa és tervezett ideje: @ 22
- A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak @ 23
A felvétel és átvétel helyi szabályai, valamint a szakközépiskolában a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései @ 24
- A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni @ 24
- Átvétel helyi szabályozása @ 24

Egészségfejlesztési program @ 26
- Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok @ 26
  - Általános helyzetleírás @ 26
  - Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok @ 26
  - A tevékenység keretei, eszközök és módszerek @ 32
  - Az egészségtudatos magatartás befolyásolásának lehetőségei @ 33
  - Mentálhigiéné @ 33
- A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása @ 35
  - A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó szabadon választható foglalkozások megnevezése, száma @ 35

tantárgyaknál a 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a 12/2020 (II. 7.) Korm. rendeletet vettük alapul @35

Az intézményben alkalmazott tantárgyi stuktúra és óraszámok az alábbi táblázat szerint alakulnak @ 35 Intézményünkben elsajátítható idegen nyelvek:
-angol nyelv @ 36

-német nyelv @ 36

Az iskolánkban tanított közismereti tantárgyak megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az egyes

tantárgyakhoz készült helyi tanterv írja le @ 36

A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok @ 36
- Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint @ 36
- Vizsgával kapcsolatos szabályok @ 37

Ágazati alapvizsga @ 37

Szakmai vizsga @ 37

Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek @ 38

A mindennapos iskolai testedzés programja @ 41
- A tanulók fizikai állapotának mérése @ 42
A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja @ 43
- Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés @ 43
- A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése @ 44
- A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek @ 44
- A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések @ 44
Digitális kompetencia fejlesztése @ 46
- A tantárgy és a szakköri foglalkozások pedagógiai alapelvei @ 46

III.6. GINOP 6.2.3-17- 2017-00033 @ 47

III.6.1. A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése @ 47

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása @ 54

Jogszabályi környezet

A szakképzésről szóló év LXXX. törvény (Szkt.)
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. ) Korm. rendelet (Szkr.)
A „SZAKKÉPZÉS 0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
229/2012. (VIII. ) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
68/2013.(XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozás rendjéről

További az intézmény működését meghatározó jogszabályok:

évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
138/1992. (X. ) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
évi XCIII. törvény a munkavédelemről
évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
26/1997. (IX. ) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
16/2004. (V. ) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről
23/2004. (VIII. ) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
335/2005. (XII. ) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
évi CXII. törvény az információs önrendelkezésijogról és az információszabadságról
28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek

belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről

Magyarország Alaptörvénye (2011.április )
62/2011. (XII. ) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
15/2013. (II. ) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

I. Nevelési program

I.1. Az intézmény jövőképe

Fontosnak tartjuk az eddig elért eredményeink megtartását, további javítását.

Célunk, hogy

javuljanak az iskola eredményességi mutatói (kompetenciamérési eredmények, lemorzsolódási adatok 10 % alá),
a kompetenciaalapú oktatás a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé váljon,
piacképes, használható szaktudással rendelkező fiatal szakemberek hagyják el intézményünket.

I.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

I.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Az iskola életében alapvetően a gyermekközpontúság uralkodik. Nagy hangsúlyt helyezünk a gondolkodás-, a készség- és képességfejlesztésre, az attitűdök, magatartásformák kialakítására. Fontos feladatunk a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása. Előtérbe helyezzük a változatos munkaformák minél szélesebb körű alkalmazását mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás során. A módszertani megújulás fontos eleme a tanárszerep változásának megértése és elfogadása. Az oktatók önképzése és a horizontális tanulás bevezetése meggyorsítja ezt a folyamatot.

Segítséget adunk a tanulók tehetségének, képességének kibontakoztatásához. Fontos, hogy a tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

Általános alapelv az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, a szelektív hatások mérséklése.

Együttneveléssel fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

A nevelőtevékenység alapelvei közül kiemeljük:

az erkölcsi, a fizikai, a szellemi fejlődés egységének és egyenértékűségének elvét,
az esélyegyenlőség elvét,
a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét,

A nevelőtevékenység alapelvei közül elsőrendű fontosságúnak tartjuk az iskola nevelő-oktató munkájában:

Intellektuális kompetenciák (képességek)

Információhasználat.

Problémamegoldás.

Kritikai gondolkodás, véleménynyilvánítás, alkotás, esztétikai értékítélet.

Kreativitás, alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekhez, a változások megértésének képessége, a különböző tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben.

Módszertani kompetenciák (jártasságok)

Módszerek befogadása, intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése.

IKT: Információs és kommunikációs technikák alkalmazása, eszközjellegű kompetenciák: nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása.

Személyi és szociális kompetenciák (képességek)

Identitás, szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás.

Kommunikációs kompetenciák (jártasságok)

Megfelelő kommunikáció (kommunikációs módok, normák).

Testi és lelki egészség

Tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése.

Értékorientáció, értékközpontúság: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás.

Kulcskompetenciák fejlesztése

Fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük őket.

A tantárgyi ismeret, képesség és attitűdtartalmak, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek alakulnak át az alábbi kulcskompetenciákká:

Anyanyelvi kommunikáció,
Idegen nyelvi kommunikáció,
Matematikai kompetencia,
Természettudományos kompetencia,
Digitális kompetencia,
A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia,
Szociális és állampolgári kompetencia,
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

I.2.2. A nevelő-oktató munka célja, feladatai

Az intézmény, céljainak megfogalmazása során, figyelembe vette hagyományait, a társadalmi, települési, kulturális viszonyait, az elvárásainak összegzéseként határozta meg nevelési filozófiáját, az elfogadható pedagógiai ideológiát, pedagógiai alapelveket és célokat.

A tudatos és intenzív nevelő tevékenységet folytatni azért, hogy a humánum kiteljesedjen a tanulókban. E jellemnevelés az embertől kiinduló és emberértékű legyen.

Egyetemes emberi értékek közvetítése.
1. Az emberi méltóság tisztelete (elnyomás, háború, diszkrimináció elítélése, elvetése).
2. A tanuló saját érdekeinek érvényesítése mellett, azokat a mások érdekeivel tudja összehangolni.
3. Az erkölcsi értékeken belül, a nemzethez tartozás etikai értékének, a helyes magatartástudatnak az elsajátíttatása a tanulókkal.
4. Egészséges életre való felkészítés (sport, túrázás, játék).
5. Az emberiség történelme során kialakult értékek, örök érvényű normák megismertetése, tudatosítása, fejlesztése.
6. Az iskolai nevelés fő célja a tanuló teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemének kialakítása.

Célunk, hogy intézményünkben a tanulók olyan magabiztosan elsajátított alapkészséget, korszerű szaktudást kapjanak, amely képessé teszi őket arra, hogy egész életük folyamán új ismereteket sajátítsanak el. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében különös figyelmet fordítunk az életpálya-építés, a szociális, a kommunikációs kompetenciák fejlesztésére, valamint a tanulás tanítására. A tanulók tanulási motivációjának fenntartása alapvető pedagógiai cél.

A szakképző iskolai képzést színvonalasan kívánjuk biztosítani oly módon, hogy ezek igénybevétele ne jelentsen a tanulók számára aránytalan terhet. Igyekezünk megszüntetni a tanulók indokolatlan túlterheltségét.

A tanulókat segítjük képességük, tehetségük kibontakoztatásában. Nagy hangsúlyt fektetünk a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, és törekszünk az eszköztudás kialakítására az egyéni képességek optimális fejlesztésével.

Célunk, hogy az intézményben folyó munka megfeleljen Tiszakécske város közoktatási és szakképzési céljainak.

Tanulóinkat a képességeinek leginkább megfelelő szakmai végzettség megszerzéséhez kívánjuk segíteni.

Szakképző iskolában a munkaerőpiac, a szülők és a tanulók igényeihez igazodó, korszerű ismereteket

Célunk, hogy a szakképző iskola:

magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást nyújtson,
nyitott, széles látókörű szakembereket képezzen, akik a kor követelményei szerint képesek váltani,
alapozza meg a folyamatos önképzés igényét.

Legfontosabb céljaink a tanulás-tanítás eredményessége érdekében:
1. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
2. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése
3. Az oktatók módszertani kultúrájának korszerűsítése
4. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése
5. A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása
6. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása
7. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása
8. A szakértői bizottság által az integrációra alkalmas SNI-s gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása
9. A környezeti nevelés szerepének növelése
10. Tiszakécske város és környéke hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása
11. A település közösségi értékeinek közvetítése

Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében:

Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

Célunk továbbá:

időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,
megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,
elérni, hogy eredményesen befejezzék a tanulmányaikat,
sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani.

A fenti célok megvalósítását leginkább tananyaghoz kapcsolódóan kell elvégezni.

Tanulóktól elvárt követelmények:

tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában,
betartsa a házirendet és az SZMSZ-ben foglaltakat,
óvja saját és társai testi épségét,
tartsa tiszteletben az intézmény oktatóinak, alkalmazottainak, tanulótársai és azok szüleinek emberi méltóságát és jogait

I.2.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai

Az iskola pedagógiai alapelveinek érvényesítésében, céljainak megvalósításában támaszkodik és számít a következő szervezetek, intézmények segítségére, együttműködésére:

fenntartó,
működtető,
szülői közösség,
diákönkormányzat,

Az intézményi nevelő-oktató munka feladatainak elérése érdekében biztosíthatók az alábbi szolgáltatások:

tehetséggondozás,
felzárkóztatás,
tanulásmódszertani foglalkozások,
szakköri foglalkozások,
egyéni foglalkozások,
habilitációs és rehabilitációs foglalkozások a sajátos nevelési igényű tanulóknak, Igény és lehetőség szerint, a szülők, illetve pályázatok finanszírozásában:
kirándulások,
táborok.

Céljaink elérése érdekében alkalmazott pedagógiai eszközeink:

személyes példamutatás,
meggyőzés, motiváció,
számonkérés, ellenőrzés,
jutalmazás,
büntetés.

A nevelő-oktató munka eszközei:

a tanítási órák,
a nevelés oktatás egyéb keretei (szakkör, diákkör, sportkör),
az iskola közélete, a kulturális és sporttevékenység,
az ellenőrzés és értékelés (tanulásban, viselkedésben),
a verbálison túl a nonverbális készségek fejlesztése.

A nevelő-oktató munka eljárásai:

személyes beszélgetés, megbeszélés,
tantárgyak közötti koncentráció,
tanulmányi kirándulás,
környezeti nevelés,
kulturális és sportrendezvények.

I.2.4. IKT alkalmazása intézményünkben

A digitális pedagógiai módszertan többcélú kompetenciafejlesztés:

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

Csoportmunka
Pármunka-tanulópár
Egyénre szabott munka
Részben egyénre szabott munka
Önálló munka

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek:

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére

számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, DVD, kamera, digitális fényképezőgép stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban
interaktív tábla alkalmazása

I.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. A tartalmi tényezők megállapításakor egyrészt figyelembe kell venni a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolni kell az egyes életkorok sajátosságaival, teljesítőképességeivel.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában, a konfliktusok agressziómentes kezelése.

A tanórai foglalkozásokon egyenlő esélyt biztosítunk minden tanulónak, különösen a sajátos nevelési igényű vagy a hátrányos helyzetűeknek.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

A tanulók értelmi nevelése

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire, valamint önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanuló akarati nevelése

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

A tanulók állampolgári nevelése

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A tanuló munkára nevelése

Feladat: Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása, és ebből adódó megbecsülése. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása.

A tanulók egészséges életmódra nevelése

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Káros szenvedélyek megelőzésére szolgáló prevenciós foglalkozások.

Intézményünk a személyiség- és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtárral, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint civil szervezetekkel.

I.4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségnevelés általános célja, feladatai

a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése,
személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése,
az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak,
az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása,
elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek megelőzhetők,
intézményünk fő célja, hogy jól képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe.

I.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulók társas kapcsolatait a szociális kompetenciák (nyitottság, empátia, társas érzékenység, felelősségérzet, segítőkészség, odafigyelés stb.) kiemelt, tudatos fejlesztésével javítjuk.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

Beszoktató hét a évfolyamon

Feladata: Pályaszocializáció a beszoktató héten, valamint azt követően folyamatosan.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál az oktatóknak alkalmazkodniuk kell az

életkorral változó közösségi magatartáshoz.

A szülőkkel való szoros együttműködés kialakítása, fejlesztése

Feladat: Családi nap évenként 1-2 szeri megszervezése. Szülői értekezletek, fogadóórák tartása.

Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladat: A tanulói közösségeket irányító oktatók legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjthetnek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

I.6. Az oktatók helyi intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

I.6.1. Az oktatók alapvető feladatai

Az oktatók feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

Az oktatók legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
vizsgák lebonyolítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
az ESL rendszer folyamatos nyomon kísérése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete az iskolába érkezésük és a tanítás megkezdése közötti időszakban, valamint óraközi szünetekben,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szaktantermek, tanműhelyek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

I.6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanévben, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök a segédosztályfőnökkel, gyógypedagógussal, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel bonyolítja le a beiratkozást.
Írásos előterjesztést készít az összegyűjtött tanulói adatok alapján, valamint írásos összegzése alapját képezi az osztályértekezlet döntése szerint összeállított intézkedési
Az előzetesen megismert adatok, valamint az osztályértekezlet megbeszélése kapcsán felmerült problémák alapján intézkedési tervet javasol, fogalmaz meg.
Osztályszintű szakmai kirándulásokat
Az igazolatlan hiányzásokról azonnali tájékoztatást küld, a bántalmazás gyanújánál jelzési kötelezettséggel él, lakhatási problémák gyanúja esetén jelzi az illetékesnél, a védelembe vett tanulókról információt kér, a nevelőszülőktől vagy állami gondozásban résztvevőkről folyamatos információk kérése.
Megfogalmazza a közös osztály szintű tanulási és motivációs célokat. Vázolja az alapkompetenciák – matematika, szövegértés – minimumszint elérésének követelményeit.

Általános viselkedési formák megfogalmazása, házirend ismertetése első osztályfőnöki órán, annak megismerésének dokumentálása a tanuló aláírásával.
Az ESL rendszer minimum kéthetenkénti megtekintése, kiértékelése.
Kapcsolattartás: szülő, nevelőszülő, családsegítő, gyámügy,
Az iskola szakmai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító oktatók munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: elektronikus napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

I.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük

a sajátos nevelési igényű,
a kiemelten tehetséges,
a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

I.7.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a szakképző iskolában a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

Kiemelt feladatok:

Az év eleji mérések, megfigyelések alapján az osztályértekezlet.
Osztályértekezlet alapján a fejlesztésre, mentorálásra tanulók kijelölése.
Kiscsoportokban történő alapkészségfejlesztés.
Az ágazati alapoktásban tanulásmódszertani hálóterv készítés.
A tanulásmódszertan célja:
- a tanulók ismerjék meg tanulási szokásaikat, képességeiket, és azok ismeretében alakítsák ki új tanulási szokásaikat, melyekkel képességeik is fejlődhetnek. Tanulják meg, gyakorolják és fejlesszék tovább tanulási technikájukat, legyenek képesek különböző tanulásszervezési formákban társaikkal együttműködni,
- kialakuljon egy pozitív motiváció,
- hatékony tanulási módszerek elsajátításával hatékony tanulási szokások begyakorlása,
- tanulásmódszertani gyakorlatokkal figyelem-, beszédfejlesztés, olvasás-szövegértés, emlékezet-, gondolkodásfejlesztés, valamint matematikai – logikai alapkészségek, manuális készségek javítása érhető el.
Támogató csoportok, pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pályaorientációs felelős szakmai segítségének felhasználása.
A második esély terv szerint tanulók visszaemelése az oktatásba.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

gyógypedagógus végzettségű oktató alkalmazása,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
képességfejlesztő játékok, eszközök,

I.7.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Intézményünkben fontos szerepet kapnak a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tanári tevékenységek, melynek alapfeltétele a feladatra vállalkozó oktatók mellett, a megmérettetésre, többletismeretek elsajátítására vállalkozó diákok jelenléte.

Iskolánkban tanító oktatók úgy vélik, hogy megfelelő teret kell nyernie a szűk keretek között folyó foglalkozásnak, akár 2 – 3 igazán tehetséges, az adott tantárgyat, ill. műveltségi területet magasabb szinten elsajátítani kívánó diák részvételével.

A fentiek megvalósításra az órarenden (tanórán) kívüli foglalkozás nyújt lehetőséget, amikor oktatóink iránymutatást adnak az adott diákoknak a versenyekre való felkészüléshez, ill.

megvitathatná a diákokkal a felkészülés során megfogalmazódott kérdéseket, problémákat. A felkészülés végén a témához kapcsolódó – versenyszintű feladatok megoldásával, javításával lehet esély a sikeres szereplésre.

Mindannyian arra törekszünk, hogy tanulóink minél többrétű tudásra tegyenek szert az iskolai évek alatt.

Tehetséggondozás változatos formáinak alkalmazása: versmondó verseny, „Ki mit tud?”, sportversenyek.

A szakmai tantárgyak tanulásakor a diákok szakkönyveket, szakfolyóiratokat, számítógépes szakmai programokat tanulmányozhatnak érdeklődésüknek megfelelően.

A szakmai képzésben résztvevő tanulókat szakmai kirándulásokra visszük. Itt a legmodernebb felhasználási technológiákkal, mérésekkel és gyártástechnológiákkal ismerkedhetnek meg diákjaink.

A tehetséggondozás nem csak az adott szakterületre irányul, hanem a szakmai vizsga letétele után a középiskolai továbbtanulásra is.

I.7.3. A kompetenciafejlesztés

A kompetenciafejlesztés keretében:

Olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a probléma megoldást, a kreativitás fejlődését.
A könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (projektfeladatok, gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, internet ).
Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).
Versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók támogatása.

I.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok ),
- sportélet,

túrák, kirándulások szervezése,
kulturális, szabadidős programok szervezése,
a tanulók tájékoztatása (faliújság, közösségi oldalak, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben
- az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük,
- a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.

A hatályos jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
- a házirend elfogadása előtt.
A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő oktató képviseli.

I.9. A szülő, a tanuló, az oktató és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

I.9.1. Az iskola közösségeinek együttműködése

Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A kapcsolattartás fórumai:
- különböző értekezletek,
- munkamegbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóság az időszerű feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket.

A nevelők és a diákönkormányzat kapcsolattartása
- Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az időszerű feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal) ad tájékoztatót.

Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

- A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, az iskolaszékkel.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

Közös rendezvények (szalagavató, ballagás, kirándulások szülői szervezetek rendezvényei )
- A nevelők és a szülők kapcsolattartása

A szülőket az alábbi módon tájékoztatjuk az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről és az időszerű feladatokról:

Igazgató

a szülői szervezet tanév eleji választmányi ülésén,
a helyi sajtóban, az iskolai honlapon elhelyezett közleményeken keresztül. Osztályfőnök
az osztály szülői értekezletén,
levélben,
értesítőben (ellenőrzőben),
elektronikus naplóban.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

szóban

írásban

családlátogatások,
szülői értekezletek,
fogadóórák,
nyílt napok,

az értesítőben (ellenőrzőben), elektronikus ellenőrző könyvben.
a KRÉTA rendszeren keresztül.

A szülői értekezletek idejét az iskolai munkaterv, a fogadóórák idejét pedig a házirend tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

A kollégiumi nevelők kapcsolattartása

A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok napi munkakapcsolatban állnak tanítványaik oktatóival. Az iskolában tanító oktatók a félévi és év végi osztályozó értekezleten a kollégiumi tanulók magatartás- és szorgalom- jegyeinek megállapításakor kikérik és figyelembe veszik a kollégiumi nevelők véleményét.

I.9.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatósága munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Budapest, Baross utca 52.

Tiszakécske Város Önkormányzata Tiszakécske, Kőrösi utca 2.

Tiszakécske Város Önkormányzata Városgondnokság Tiszakécske, Fő út 32.

Kecskeméti Szakképzési Centrum Kecskemét, Bibó István utca 1.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Szabálysértési Hatóság Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

Oktatási Hivatal

Budapest, Szalay utca 10-14.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, Szabadság tér 7.

Bács – Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét, Árpád körút 4.

Magyar Agrárkamara

1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet 1223 Budapest, Park utca 2.

Bács – Kiskun Megyei Agrárkamara Kecskemét, Tatársor 6.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Bács – Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelősége Kecskemét, Szent István körüt 19/A

Bács-Kiskun Megye Közoktatásért Közalapítvány Kecskemét, Deák Ferenc utca 3.

Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kecskemét, Katona József tér 8.

Pest Megyei Intézményfenntartó Központ 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

Cegléd, Buzogány utca 23.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Budapest, Baross utca. 52.

ANDRITZ Kft.

Tiszakécske, Dózsa telep 69.

Egyesített Szociális Intézmény és Egészségügyi Központ Tiszakécske, Szolnoki út 4.

Egyesített Szociális Intézmény és Egészségügyi Központ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Tiszakécske, Béke utca 134.

Iskolai alapítvány:

Négy Megye Szakképzéséért Alapítvány

A kapcsolattartás formái: személyesen, szóbeli megbeszélésen, elektronikusan vagy postai

úton.

I.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

I.10.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusa és tervezett ideje:

Vizsgák típusa	A vizsga tervezett ideje
osztályozóvizsga	A tanév során bármikor
javítóvizsga	Augusztus 15-től augusztus 31-ig az igazgató által meghatározott időpontban
pótló vizsga	Az elmaradt vizsgát követő két héten belül
különbözeti vizsga	A kérelem benyújtását követő kettő hónapon belül
ágazati alapvizsga	A kamara szervezi meg
szakmai vizsga	Május-június

A vizsgák időpontját, helyét és az érintett tanulóval, kiskorú tanuló esetében szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni

Osztályozó vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki

felmentést kapott a tanórákon való részvétel alól (pl.: magántanuló),
az iskola engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
a tanítási évben hiányzása miatt érdemjeggyel nem minősíthető,
osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Osztályozó vizsgát egy adott tantárgy egy adott évfolyamának követelményeiből tesz a tanuló, és azt az adott tanévben kell megszervezni.

Az osztályozó vizsga követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre, adott tanulócsoportra vonatkozó tananyag.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

Különbözeti vizsgát iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól, illetve alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres tovább haladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

Az osztályozó, a különbözeti és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

I.10.2. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	GYAKORLATI
TANTÁRGY	VIZSGA
*SZAKKÉPZŐ ISKOLA*
Magyar nyelvi kommunikáció	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Társadalomismeret	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Idegen nyelvek	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Matematika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Természetismeret	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Informatika	ÍRÁSBELI		GYAKORLAT

Testnevelés			GYAKORLAT
Szakmai tantárgyak	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	GYAKORLAT
Ágazati alapvizsga	ÍRÁSBELI		GYAKORLAT

I.11. A felvétel és átvétel helyi szabályai, valamint a szakközépiskolában a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

A középfokú iskolába jelentkező tanulók felvételi rangsorának elkészítése a 8. évfolyam első félévének tanulmányi eredménye alapján történik, a szakközépiskolába jelentkezőknél a készségtárgyat is beszámítjuk az átlagba.

A jelentkezés rendjét és a felvételi eljárást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. A felvételi tájékoztató tartalmazza:

az iskola OM-azonosítóját, a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
a felvételi eljárás rendjét,
a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját és figyelembe vételének arányait,
a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
szakképzésre vonatkozó szabályok alapján az egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket.

I.11.1. A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a tanuló szülőjének/törvényes képviselőjének azonosító okmányait, lakcímkártyáját
a tanuló személyi igazolványát,
a tanuló lakcímkártyáját, TAJ-kártyáját, adókártyáját,
a tanuló általános iskolai bizonyítványát,
a tanuló pályaalkalmassági eü. igazolását,
szakértői véleményeket, jegyzői határozatokat (ha van).

I.11.2. Átvétel helyi szabályozása

Tekintettel a kilencedik évfolyamon teljesítendő ágazati alapvizsgára, iskolánk kilencedik évfolyamra szeptemberben különbözeti vizsga nélkül, október-novemberben sikeres különbözeti vizsgával vesz át tanulót. Decembertől átvétel nincs.

Felsőbb évfolyamokon sikeres szakmaazonos ágazati alapvizsga megléte esetén szeptemberben különbözeti vizsga nélkül, októbertől sikeres különbözeti vizsgával veszünk át tanulót.

I.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának alapelvei

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
ismerjék fel a vészhelyzeteket,
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártassággal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit,
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a szakmai program képzési program része tartalmazza.

II. Egészségfejlesztési program

II.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

II.1.1. Általános helyzetleírás

Helyzetértékelés (erősségek, gyengeségek, fejlesztésre váró feladatok)

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges fejlődést, ebben a oktatók életvitelének is jelentős szerepe van.

Helyzetelemzés, a feltételek értékelése az alábbi területeken:

Egészséges környezet:

A tantermek állapota megfelelő.
A tantermek berendezése nagyobb részben megfelelő, a bútorzat pótlása, javítása folyamatosan történik.
Kert-udvar: tágas, kikapcsolódásra alkalmas, nem balesetveszélyes, kialakításra került egy
Tornaterem nem áll rendelkezésre, a tanulók a Városi Sportcsarnokot, illetve a Sportligetet használják. A városban lehetőség van az úszásoktatásra. A vállalkozásban működő uszodában az önkormányzat biztosít lehetőséget az úszásra a tanulóknak.

Személyi feltételek:

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök száma 1 fő. Az oktatóknak nincs mentálhigiénés végzettsége.

Kapcsolatok: iskolaorvos, védőnő és az oktatók kapcsolata folyamatos. Évi rendszeres orvosi vizsgálatokat tartanak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, melyről kimutatás készül. Az iskola-egészségügyi szolgálat előzetesen egyeztet az időpontról, hogy a tanórák rendjét minél kevésbé zavarják (oltások, felvilágosító előadások).

Az oktatók és a szülők kapcsolata permanens a képviselő szervezet által (Szülői Szervezet) és személyesen is.

II.1.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az ökológiai szemlélet kialakítása a közvetlen környezet és a tágabb környezet iránt:

Közvetlen környezet: osztálytermek, folyosók, iskolaudvar és az iskolák környezetének védelme, rendben tartása.
Tágabb környezet: Tisza-part, Holt-Tisza, Tőserdő évenkénti meglátogatása

Iskolai étkeztetés, helyes táplálkozás
- Tanulóinknak ebédelési lehetőséget biztosítunk a Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium Kollégiumának menzáján (Tiszakécske, Rákóczi 56.)
- Az étkezést biztosító élelmezésvezetője a kornak megfelelően szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapokat.
- Az egészséges táplálkozást bemutató programok (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleten, szülői közösség és egyéb iskolai rendezvényen) szervezése.
- Az oktatók életmódja, szokásai példaként szolgálnak.

A mindennapos testedzés szervezeti keretei, programja

Az iskola a mindennapos testedzéshez szükséges időkeretét a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére és egyéb szervezése feltételekkel biztosítja.

A testnevelő szakos oktató a tanulók fizikai állapotának felmérését a NETFIT rendszer alapján végzi.

A mindennapi testedzés feladatainak megvalósulása:

Őszi – tavaszi időszakban, az önkormányzat által biztosított fürdőjegyek számától függően tanórán, illetve délutáni időpontokban a tanulóknak úszás lehetőséget biztosítunk.
A tanév folyamán részt veszünk a különböző sportversenyeken, helyi, kistérségi és megyei szervezésben.
Minden évben lehetőség van táborban való részvételre.
Tartásjavító torna alkalmazása a testnevelés órákon, helyes testtartásra való figyelmeztetés.
Kirándulások tervezése során az iskolavezetés szorgalmazza, hogy iktassanak be a szervező tanárok tanulmányi sétákat, gyalogtúrákat, kerékpártúrákat.
A városban működő sportszakosztályok tevékenységében minél nagyobb számú tanuló részvételét szorgalmazzuk (pl.: atlétika, úszás, kézilabda, labdarúgás).

Az egészségfejlesztés, területei, szervezeti keretei

Egészségnevelés a tanórákon

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

Az iskolai környezet mint élettér is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, ebben az oktatók életvitelének is jelentős szerepe van.

A testi-lelki egészség megőrzésére, a fizikai, szellemi képességek megtartására, fejlesztésére számos nevelési és képzési cél, követelmény és feladat fogalmazódott meg a különböző tantárgyakban:

Az osztályközösség-építő foglalkozások integráló szerepet töltenek be az egészségnevelésben, és támaszkodnak más tantárgyak ismeretközvetítő tevékenységére.

Az osztályfőnökök feladata:

egészséges ember – személyes egészségvédelem,
egészséges környezet – közösségi egészségvédelem,
az életbiztonság megőrzése – életvédelem,
a serdülőkori változások – lelki egészségvédelem,
énképünk, milyen a harmonikus személyiség,
egészségünk védelme,
a családi élet harmóniája,
helyünk a társadalomban,
gyarapítsuk műveltségünket,
a szabadidő helyes eltöltése,
munkakultúra,
környezetkultúra az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról,
hazánk és nagyvilág,
jövőképünk.

Magyar nyelv- és irodalom:

együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában,
kommunikáció etikájának alapelvei,
képesség a saját vélemény megvédésére, illetve változtatására,
eltérő vélemény tisztelete,
önkontroll és szövegjavítás,
fogékonyság az igazságra, a megértésre, a pozitív érzelmekre, a szépségre,
az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése,
a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, magatartásformák felismerése, megértése. Élő idegen nyelv:
az idegen nyelven való önkifejezés öröme által,
a bátorság, önbizalom növekedése az idegen nyelven való megszólalásban, miénktől eltérő kultúrák, erkölcsi normák megismerésén keresztül más normák szerint élő emberek elfogadása.

Matematika:

állítások megítélése,
szabályszerűségek megfogalmazása,
összefüggések leírása,
lényeg kiemelése,
megoldási menet tervezése, leírása,
vitakészség fejlődése (érvelés, cáfolás),
az élet és a természet értékeinek felismerése, megbecsülése,

a tudás megbecsülése, vele együtt a segítőkészség kialakítása, a segítség elfogadására való törekvés.

Történelem és társadalomismeret:

családi és iskolai megbízatások felelős teljesítése,
a rend és a szabadság összefüggéseinek értése,
tudatos és kritikus viszony a társakhoz, társadalomhoz a környező világban (anyagi, természeti, szellemi),
mások és önmaga döntéseinek értékelése, indoklása,
jelenségek változásainak megítélése,
többségi és kisebbségi vélemények összehasonlítása, értékelése, a kisebbségi vélemény figyelembevétele.

Biológia:

értékelje és óvja a természet szépségeit,
ismerje a hétköznapi tevékenységek környezetkárosító és kímélő részeit,
értékelje az egészséget mint értéket,
igényelje az egészséges életkörülményeket,
képes legyen fizikai és lelki egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére,
felelősség a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért,
ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek) szervezetre gyakorolt hatását,
ismerje fel az életfolyamatokat, a visszafordíthatatlanságot.
tudja, melyek a leglényegesebb globalizációs folyamatok, és azoknak milyen előnyei és hátrányai lehetnek a Föld egészére.

Testnevelés és sport:

sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak,
erkölcsi, fizikai tulajdonságainak (pl. bátorság, kitartás, önbizalom, önfegyelem ) erősítése, jellemformálás,
legyen képes önképzésre, önellenőrzésre,
ismerje motorikus képességeit, azok fejlesztésének, fenntartásának módját,
igényelje a mozgásos játék, versengés örömét,
becsülje meg társai teljesítményét,
ismerje fel a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres
fizikai aktivitás váljon életmódja részévé – ennek egyik legfontosabb lehetősége a mindennapos testnevelés bevezetésében rejlik,
a mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelés óra megtartásával kell biztosítani,

heti legfeljebb 2 testnevelés órát iskolai sportkörben, az iskolában működő diáksport- egyesületben, vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató sportolással ki lehet váltani,
szakképző iskolában azokon a napokon, amikor a tanuló számára csak gyakorlati oktatás van, nem kell a mindennapos testnevelést megszervezni,
speciális gyakorlatokkal biztosítja a könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett tanulók deformitásainak, elváltozásaiknak javítását, és ellensúlyozza a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat.

Informatika:

sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés

Osztályfőnöki munka:

A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése osztályfőnöki órákon gondosan felépített nevelési tartalmakkal, továbbá ismeretek, készségek, képességek kialakítása.

Tanórán kívüli tevékenységek:

Sportkörök, sportversenyek
Kirándulások – túrák a környék megismerésére.

II.1.3. Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés

az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői,
az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak ), a társadalomhoz, intézményekhez,
emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség,
egyén és közösség: az iskolai életébe, közösségekbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel,
kulturált személyközi érintkezés felnőttekkel, oktatókkal és a diáktársakkal minden élethelyzetben,
normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, barátság, kooperáció),
a viselkedést, személyközi viszonyokat szabályozó értékek, erkölcs hagyományok, szokások, normák, jog, divat, vallási előírások,
a társadalmi értékrend: az értékek, normák változó világa,
saját és mások testi épségének óvása.

A tárgyi környezettel való harmonikus együttélésre nevelés

kulturált és esztétikus környezeti higiéné biztosítása, fenntartása, a környezet védelme,

a közvetlen környezet, az iskola különböző létesítményeinek, gyakorlati munkahelynek rendben tartása, óvása, szépítése, a környezeti higiéné fenntartása,
környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása, takarékosság ).

Betegségek elkerülése, az egészség megóvása

a tevékenységek, a terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya,
baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése,
közlekedési kultúra,
helyes magatartás betegség esetén,
elsősegély-nyújtási ismeretek,
egészséges, korszerű rendszeres táplálkozás,
rendszeres testmozgás, sport,
megfelelő személyi higiéné (ápoltság, időjárásnak megfelelő öltözködés ).
helyes napirend, életrend (pihenés-munka kellő aránya, elegendő alvásidő ) kialakítása
egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak kiküszöbölése.

Mentálhigiéné, krízis prevenció: a lelki egészség megóvása

önismeret, önkontroll, önbizalom, autonómia, személyiség megőrzése
pozitív életszemlélet elsajátítása,
szorongás és stresszoldó technikák; pozitív és negatív élmények feldolgozása,
emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, nyitottság,
önnevelési, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése,
döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése,
egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja,
devianciák.

Függőséghez vezető motívumok feltárása, illetve szokások megelőzése

egészségkárosító élvezeti szerek (mérsékelten alkohol, nikotin, kávéfogyasztás),
serkentők, nyugtatók, drogok,
szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia),
függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása,
a függőség egészségkárosító következményei,
a konfliktus- és válságkezelés lehetséges megoldásai.

Családi életre, társsá, szülővé nevelés

nemi szerepek: barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra,
érzelmi háttér fontossága a kapcsolatokban, a döntések meghozatalában,
a család funkciója, jelentősége a szocializációban,

családtípusok,
szülői felelősség, kapcsolatok családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás),
konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek.

Szabadidő-kultúra fejlesztése

elhasznált energiák pótlása,
szellemi, testi kondíció megőrzése, fejlesztése,
társas kapcsolatok ápolása, fejlesztése,
önmegvalósítás, önfejlesztés,
optimális pszichés állapot kialakítása, fenntartása.

Szabadidős szokások, a szabadidő felhasználása

a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, illetve hasznos formái,
a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média stb. manipulatív szerepe a szabadidős szokások alakításában,
igényes és igénytelen szórakozás,
szabadidő tervezés.

II.1.4. A tevékenység keretei, eszközök és módszerek

Tanulók szociokulturális hátterének feltérképezése, a családi körülmények és a tanulók főbb személyiségjegyeinek megismerése, kapcsolataik feltárása.

Eszközök, módszerek:

kérdőíves felmérés, megfigyelés,
önéletrajz, önjellemzés, mások jellemzése, önismereti teszt,
szociometriai elemzés.

A tanuló szabadidős szokásainak feltérképezése, különös tekintettel az egészséges életmódra, rendszeres mozgásra, sportolásra, az egészséges életmódról vallott felfogásukra, nézeteikre.

Eszközök, módszerek:

megfigyelés,
időmérleg vizsgálat.

Fel kell tárni, hogy milyen értékeket tartanak diákjaink fontosnak, milyen normák, erkölcsi szabályok irányítják döntéseiket, cselekedeteiket.

Eszközök, módszerek:

értékorientációs vizsgálat kérdőívvel,
megbeszélés,
vita,
egyéni beszélgetés.

Fontos tudnunk, hogy van-e a tanulónak káros szenvedélye, szokása: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás. (A titoktartási kötelezettséget szabályozó jogi előírások szerint.)

Szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülőkkel való közelebbi beszélgetések. Egyéb eszközök, lehetőségek:

szakkönyvek,
videofilmek,
országos egészségnevelési programokhoz való csatlakozás,
helyi orvosi előadók meghívása,
védőnői tanácsadás,
a RÉV preventív csoportja, a rendőrség ifjúságvédelmi csoportja, mentálhigiénés szakember, pszichológus által megtartott előadások.

II.1.5. Az egészségtudatos magatartás befolyásolásának lehetőségei

a táplálkozás minősége, mennyisége,
a mozgás szerepe, jelentősége, a szervezetre gyakorolt jótékony hatása,
a fizikai állóképesség növelése a különféle betegségben szenvedőknél gyógytorna lehetőségével,
szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága a megelőzés szempontjából (fogászat, tüdőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés stb.),
a szabadidő hasznos eltöltése,
személyközi viszonyok karbantartása és ápolása,
prevenciós programok,
kortárscsoportok segítése a megelőző munkában,
esélyteremtés a fiatalok számára egy produktív életstílus kialakítására és a káros szenvedélyek visszautasítására,
segítségnyújtás szenvedélybetegségben szenvedő fiataloknak,
mentálhigiéné alkalmazása a diákság és az oktatók körében,
pszichológus segítsége,
média.

II.1.6. Mentálhigiéné

Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. A nevelési anyag, az átadandó ismeret megsokszorozódott, és az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótló reszocializációs, korrekciós funkció.

Elvárások az oktatóktól:

a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő-fejlődési funkció, testi-lelki-szociális egészségnevelés,
oktató, ismeretátadó funkció,
a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekció (terápiás) funkció,

prevenciós, zavarfelismerő, szűrő diagnosztika,
a családdal való kapcsolatban a lehetőségeikhez mérten vállalják a családgondozó, családterapeuta funkciót,
a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak helyrehozó funkciója.

II.1.7. Kapcsolat az iskola-egészségügyi (iskolaorvosi) szakszolgálattal

Az iskola-egészségügyi szolgálat – az iskolai élet mindennapos tevékenységei között, kölcsönös egyeztetések szerint.

Az intézményben két munkahelyi elsősegélynyújtó képzésben részt vett oktató került kiképzésre, egy az intézményben, egy pedig a tanműhelyben látja el napi feladatát.

III. Oktatási program

III.1. A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása

III.1.1. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó szabadon választható foglalkozások megnevezése, száma.

A közismereti tantárgyak oktatásánál az 5/2020 (I.31.) Korm.- rendelet alapján, a Nemzeti alaptanterv 2020 bevezetéséhez igazodó szakképző iskolai középiskolai kerttantervet, valamint a szakképzési tantárgyaknál a 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a 12/2020 (II. 7.) Korm. rendeletet vettük alapul.

Az intézményben alkalmazott tantárgyi stuktúra és óraszámok az alábbi táblázat szerint alakulnak:

Tantárgyak		9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	9-11. óraszám összesen
Közismereti oktatás	Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2	206
	Idegen nyelv	2	1	1	139
	Matematika	2	2	1	175
	Történelem és társadalomismeret	3	0	0	108
	Természetismeret	3	0		108
	Testnevelés	4	1	1	211
	Osztályközösség-építő Program	1	1	1	103
	Pénzügyi és munkavállalói ism.			1	31
	Összes közismereti óraszám	17	7	7	1081
Ágazati alapoktatás		16	0	0	576
Szakirányú oktatás		0	25	25	1675
Szabad órakeret		1	2	2	170
Tanítási hetek száma		36	36	31
Éves összes óraszám		1224	1224	1054	3502
Rendelkezésre álló órakeret/hét		34	34	34
			10.	11.	9-11 óraszám

Tantárgyak	évfolyam	évfolyam	összesen
Idegen nyelv
Szakmai órakeret	32	32	2144
Szabad órakeret	3	3	201
Rendelkezésre álló órakeret/hét	35	35
Tanítási hetek száma	36	31
Éves összes óraszám	1260	1085	2345

Intézményünkben elsajátítható idegen nyelvek: angol nyelv

német nyelv

Az iskolánkban tanított közismereti tantárgyak megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az egyes tantárgyakhoz készült helyi tanterv írja le.

III.2. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok

III.2.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:

diagnosztizáló értékelés (előzetes): az oktató egy-egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását
formatív értékelés (közbülső): egy-egy témakör tanítása közben zajlik, mely által az oktató visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját
szummatív értékelés (összegző): egy témakör befejezésekor. Az értékelés hagyományos formái:
szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű)
felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)
tesztek
témazáró dolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően)
szöveges értékelés (képességkibontakoztató foglalkozás, alapkompetencia fejlesztése, megfelelt, nem felelt meg).

Más értékelhető tevékenységek:

házi dolgozatok
tanórai tevékenység
kiselőadások
gyűjtőmunka
projektmunka

Rendkívüli esetben a tanulók félévi gyakorlati jegyét – a havi jegyek alapján – az osztályfőnök

is megállapíthatja.

Tanév félévenként két alkalommal projekt hetet tartunk, amelyek témájáról az oktatói testület a tanév elején dönt.

Digitális oktatás

Bármilyen előre nem látható vészhelyzet esetén (járvány, természeti katasztrófa) digitális, tantermen kívüli oktatási formára térünk át. A digitális oktatás alapját a Kréta rendszer képezi, ezen a felületen küldjük ki a tananyagot, kérjük be a házi feladatot és itt történik meg a tanulók értékelése is. A diákok technikai felszereltségének tükrében további platformok használatát is igénybe vesszük. Ilyen pl. a Google Classroom.

III.2.2. Vizsgával kapcsolatos szabályok Ágazati alapvizsga

Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát. Szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja.

Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol. (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről)

Szakmai vizsga

A szakmai vizsga állami vizsga, amely a szakirányú oktatás során megtanult, a képzési és kimeneti követelményekben az adott szakmára speciálisan előírt szakmai ismeretek elsajátítását országosan egységes eljárás keretében méri. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó évfolyam eredményes befejezése, és az ágazati alapvizsga teljesítése. A szakmai vizsgát az akkreditált vizsgaközpont háromtagú vizsgabizottsága előtt kell letenni. A szakmai vizsgát a Kormány rendeletében meghatározott rend szerint kell lebonyolítani.

Szakma megszerzéséről kiállított oklevelet, illetve szakmai bizonyítványt az kaphat, aki sikeres szakmai vizsgát tett. (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről)

Az SNI-s, illetve BTMN-es tanuló az első vizsganapig kérvényezheti, hogy az írásbeli, az interaktív és szóbeli vizsgákon a feladatmegoldáshoz, valamint a felkészüléshez, a törvényileg megengedett többletidő álljon a rendelkezésére.

III.2.3. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek

Oktatóink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik.

Az oktató a tanuló teljesítményét, előmenetelét félévenként, még heti egyórás tantárgy esetében is, legalább három érdemjeggyel értékelje.

A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az

Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél

Jeles: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikus és hiánytalanul megadott válaszok.

Jó: összefüggően előadott, jól felépített ismeretanyag, de az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik.

Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel.

Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes.

Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladat adásának célja a tantárgyi követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése, az ismeretek további gyakorlása, és bővítése.

A házi feladatok legfontosabb funkciója tehát a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség-, és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

A házi feladatok elősegítik a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg, a házi feladat a tanórán megértett anyaghoz kapcsolódjon.

A házi feladatok meghatározásánál elsődleges szempont a rendszeresség. Inkább kisebb mennyiségű, de tanóránkénti házi feladat adására kell törekedni a tanulók arányos terhelése érdekében. A házi feladat adásának gyakoriságát, illetve a ráfordítandó idő mennyiségét minden esetben az oktató határozza meg, odafigyelve arra, hogy a szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként a 25-30 percet.

Hétvégére annyi házi feladatot adunk, amennyit egyik tanóráról a másikra.

A házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük. Értékelhetjük szóban, írásban.

A tanév elején az oktató tájékoztatja a tanulókat a tárgyi követelményekről, az otthoni felkészülés ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének módszereiről, a szorgalmi munkák beszámításáról, illetve az írásbeli házi feladat hiányának szankcióiról.

Amennyiben a tanuló rendszeresen nem készíti el feladatait a félévi és év végi osztályzatát e hiányosság lerontja.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai

Témazáró dolgozatok írásának időpontját az oktató köteles legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenteni, a dolgozatot két héten belül kijavítani. Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. Egyéb dolgozat írását az oktató legkésőbb előző tanítási órán jelentse be, a dolgozatot két héten belül javítsa ki. Az oktató egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak.

Az oktató a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek, amelyeket az osztályzatok kialakításánál súlyozottan fog figyelembe venni.

A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv, illetve az elektronikus napló útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi.

A gyakorlati jegyeket az osztályfőnökök írják be az ellenőrző könyv megfelelő részébe, illetve az e-naplóba is.

Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy az e- naplóba, amelyről a tanuló nem tud.

A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy esetében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos tanítás mellett – hasonló jellegű feladatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák).

A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget az egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozásakor az oktató eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, s az eltérést a tanulókkal is ismertetni kell. Az oktató emellett kiselőadásokat, házi dolgozatokat,

gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat, az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal, is értékelhet.

A félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál a félévben, illetve a tanév során szerzett osztályzatok átlaga alapján kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag meghaladja az egész jegy után az 55 századot, a magasabb osztályzat is megadható. Az osztályzatokat minden oktató maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik.

Aki tanév végén elégtelen osztályzatot kap a követelmények teljesítésének hiánya miatt, javítóvizsgát tehet az oktatók által meghatározott módon.

A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki

megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel),
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el,
a közösségi életben tartósan jó szervező, és irányító tevékenységet végez. Hasonló eredményekért tanulóközösséget is lehet csoportos jutalomban részesíteni.

A csoportos jutalmazás formái:

jutalomkirándulás
kulturális hozzájárulás (színházjegy, )

Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai:

oktatói dicséret
osztályfőnöki dicséret
igazgatói dicséret
nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. Végzős tanulók a ballagáson vehetik át jutalmukat kiemelkedő munkájukért. A jutalmak odaítéléséről – az osztályközösség és az oktatók javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt.

A jutalmazás anyagi hátterét esetenként iskolánk alapítványa biztosítja.

	Szaktanári dicséret	Osztályfőnöki dicséret	Igazgatói dicséret	Tantestületi dicséret
Példás közösségi munkáért		X
Kiemelkedő közösségi munkáért	X	X
A 3. osztályfőnöki dicséret után			X
Városi, kistérségi versenyen vett részt	X
Városi, kistérségi versenyen 1-3. helyezést ért el	X	X
Területi és országos versenyen vett részt	X		X
Területi és országos versenyen 1-6. helyezést ért el			X	X
Iskolai- és városi kulturális rendezvényeken vett részt	X	X	X

A tanulók büntetésének elvei

Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az egyenlő

elbírálás és a fokozatosság elvét követjük.

Iskolánkban a következő fegyelmező, illetve fegyelmi fokozatok vannak érvényben:

oktatói figyelmeztetés – OF (legfeljebb 3 alkalommal adható)
osztályfőnöki intés – OI (legfeljebb 1 alkalommal)
igazgatói figyelmeztetés – IGF (legfeljebb 1 alkalommal)
igazgatói intés – IGI (legfeljebb 1 alkalommal)
fegyelmi tárgyalás.

	OF	OI	IGF	IGI
Igazolatlan hiányzás 6-14		X
Igazolatlan hiányzás 15-19			X
Igazolatlan hiányzás 20-24				X
Tanítási óra zavarása	X
Tiszteletlen viselkedés	X
Nem megfelelő ruha viselése iskolai rendezvényeken		X
Az iskola illetve társai tulajdonának rongálása		X
Iskolai versenyen cserbenhagyja a közösséget		X
Társait szándékosan bántalmazza		X
Iskola engedély nélküli elhagyása			X
Etikai normák súlyos megsértése (pl. hamisítás, lopás)				X
Városi vagy területi versenyen cserbenhagyja a közösséget			X
Iskolán kívüli magatartása kívánnivalót hagy maga után, amikor az iskolát képviseli			X
Dohányzás				X
Alkohol iskolában történő fogyasztása				X

Amennyiben a tanulót tetten érik kábítószer fogyasztása vagy terjesztése közben, azonnali hatállyal fegyelmi eljárást indítunk ellene.

III.3. A mindennapos iskolai testedzés programja

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív

együttműködés egyaránt fejleszthető.

Lehetőségeinkhez mérten délelőtti órákon biztosítjuk tanulóinknak a rendszeres testmozgást.

A mindennapi testedzéshez hozzájárulnak még a következők:

házi bajnokságok
osztályok közötti sportversenyek

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai:

minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése
minden testnevelésórán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag
a testnevelési tananyag egészében alapelv a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban
a testmozgásprogram olyan sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.

III.3.1. A tanulók fizikai állapotának mérése

Évenként egy alkalommal, januártól áprilisig, történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésében, a szükséges szint elérésében és megtartásában.

Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez a NETFIT® (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) feladatait használjuk. A NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik körében.

A NETFIT® újszerűsége az alábbi területeken érhető tetten:

a tudományos megalapozottságban;
a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében;
a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban;
az egészségközpontúságban;
a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában;
pedagógiai alkalmazhatóságában;
online adatkezelő rendszerében.

A NETFIT® a következő tesztelési lehetőségeket biztosítja:

kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés,
öntesztelés és önértékelés,
egyéni tesztelés,
az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés. A tanulásszervezés lehetőségei a következők lehetnek:
egyénenkénti oktatói felmérés;
felmérés tanulópárokban, együttes formában;
felmérés tanulópárokban, csoportos formában,
felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan;
felmérés “vegyes” tanulásszervezési eljárásokkal;
felmérés projektszerűen, a teljes intézményt érintő módon (NETFIT® projektnap).

A NETFIT®, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez, úgynevezett egészségsztenderdekhez viszonyítja. Az egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve

a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben.

Az egészségközpontú fittség teszt-elemeivel a fittségi állapot három lényeges összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános egészségi állapottal.

Ez a három fő komponens:

aerob fittségi (állóképességi) profil – a kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás)
vázizomzat fittségi profil és hajlékonysági profil – a vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság)
testösszetétel profil – a testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index)

A felmérések elvégzése után kiderül, hogy melyek azok a kondicionális képességek, ahol súlyos hiányosságok mutatkoznak. Ennek érdekében igyekszünk egész éven keresztül állandó gyakorlási anyaggal fejleszteni a tanulók fizikai állapotát.

A tanulók adottságai erősebben befolyásolják teljesítőképességüket a testnevelésben, mint az elméleti tantárgyakban. Ahhoz tehát, hogy a teljesítmények értékelési szempontként szerepelhessenek, esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. Az esélyjavítás egyik lehetősége a differenciált tananyag kijelölésével, az adott módszertani alternatívák alkalmazásával valósítható meg. Az értékelés differenciálásának másik lehetősége az alkati és az alapvető fizikai adottságok felmérésére készített táblázatok értékelésének módosítása.

A tanulók értékelésénél fontos szempont a tanórai és a tanórán kívüli testedzésben mutatott aktivitásuk, valamint a szabálytudat és erkölcsi rend (fair play) betartásának mértéke.

III.4. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja

III.4.1. Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés

Kiemelt feladataink közé tartozik a hátrányos helyzetű – amely adódhat akár szociális, akár értelmi- érzelmi hátrányból – tanulók felzárkóztatása, valamint a tanultak kompetens módon való alkalmazása, felhasználása – vagyis az országos kompetenciamérésen elért eredményeink jelentős

javítása.

Ezért iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol nyelv, német nyelv), az informatikát, továbbá a szakmai oktatásban szükség esetén az elméleti és a gyakorlati képzést. Célunk ezzel, többek között, hogy a tanult ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, s a gyakorlaton biztosítani tudjuk a balesetmentes, biztonságos munkavégzést oktatói irányítás mellett. A csoportbontás lehetőséget ad a tanulók motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy

egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek
lehetőség szerint szakmacsoportok szerint bontsunk
az órarend készítésekor a bontott csoportok „párosíthatók” legyenek
a csoportok összetétele a felmenő rendszerben ne változzon
a hatályos jogszabályokat.

III.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján.
Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (oktatói korrepetálás, alapkompetencia fejlesztése).
Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban.
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása.
A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése.

III.4.3. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek

teamen belüli egyéni problémák megbeszélése
gyermekpszichológus alkalmazása
nevelési értekezletek, tréningek
szakirodalom tanulmányozása, tapasztalatok felhasználása
egyéni szakmai képzés (gyógypedagógia, mentálhigiénia, )
csoportos továbbképzés az intézményben belső vagy külső szakmai irányítással.

III.4.4. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Valamennyi tanulónak joga van képességei maradéktalan kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőséget biztosítani kell a szakképzéshez való hozzáférés esetében, a gyakorlati képzőhelyek kiválasztásában, a választható szakképesítések vonatkozásában, a hátrányos helyzetűek támogatásában.

Iskolánk – többek között – az alábbi eszközökkel nyújt segítséget számukra az esélyegyenlőség

megteremtése érdekében:

kulcskompetenciák fejlesztésével,
az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével,
méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával,
az oktatók módszertani kultúrájának fejlesztésével,
tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulással,
a differenciáló módszerek alkalmazásával,
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével,
a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával,
környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel,
egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,
hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanórákon,
a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon,
képességkibontakoztató foglalkozások szervezésével,
a tanulási attitűd pozitív átformálásával,
pályaválasztás segítésével,
a továbbtanulás támogatásával,
személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel,
a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével,
partnerközpontú neveléssel.

Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során:

a beiratkozásnál, felvételinél,
tanításban, ismeretközvetítésben,
a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében,
a tehetséggondozásban,
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,
a továbbtanulásban, pályaorientációban,
beilleszkedés, pályaszocializáció,
a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben,
a humánerőforrás-fejlesztésben, az oktatók szakmai továbbképzésében,

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Feladatok:

kiemelt figyelem fordítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására,
hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál,
az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók számára, a sajátos nevelési igényű; illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése,
a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás biztosítása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók körében,
a kompetenciamérések eredményeinek javítása,
a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe,
a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken – kooperatív tanulási technikák, projekt pedagógia, drámapedagógia, hatékony együttnevelés, integrált nevelés – való részvétel ösztönzése, támogatása,
a legmegfelelőbb oktatók kiválasztása az adott csoporthoz,
iskolán kívüli segítő programokban való részvétel – Macika program – ösztönzése,
a tanulók mobilitásának támogatása,
pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása,

III.5. Digitális kompetencia fejlesztése

III.5.1. A tantárgy és a szakköri foglalkozások pedagógiai alapelvei

A problémamegoldó gondolkodás, a saját tapasztalás útján történő ismeretszerzésközéppontba helyezése.
A hagyományos és modern megmunkáló eszközök valamint a digitális technológiák ötvözésével, kézzel fogható alkotások készítése.
A tanulók életében felmerülő komplex gyakorlati problémák megoldási készségének kialakítása: elsődlegesen a tanulni tudás, az alkalmazás, a problémamegoldáson alapuló alkotás készségei.
A tantárgy tanítás-tanulási folyamatában, olyan cselekvőképesség kialakítása, amelynek mozgatója a felelősségérzet és az elköteleződés.
Az alkotó munka folyamata során olyan kompetenciák fejlesztése, amely a ritkán kerül elő az átlagos tanórák során.
A cselekedve tanulás módszerével fejlesztjük az alkotó gondolkodást, amely a pályaorientációt, a szakma iránti elkötelezettséget,
Vonzó, a diákok körében pozitív megítéléssel bíró tanulói környezet kialakítása, amibe nem csak az infrastruktúra és eszközrendszer magas színvonala tartozik bele, hanem az iskola, mint társadalmi közeg
Tehetséggondozás, esetleges továbbtanulás, pályaorientáció támogatása.

A lemorzsolódással érintett gyerekek kiszűrése és hatékony felzárkóztatása, a közösségbe történő integrációjuk és életpálya-építésük támogatásával egyidejűleg.

III.6. GINOP 6.2.3-17- 2017-00033

III.6.1. A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése

Az Európai Unió stratégiai célja a foglalkoztatottak arányának 75%-ra történő növelése, és ezzel egyidejűleg a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. A foglalkoztathatóság szoros összefüggést mutat az iskolai végzettség szintjével, a képesítésekkel, ezért is irányul az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. A célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése közvetlenül javítja az egyének életesélyeit, foglalkoztathatóságukat, alkalmazkodóképességüket, a vonatkozó stratégia pedig közvetve járul hozzá a társadalmi szolidaritás, felzárkózás további erősítéséhez, a polarizálódás, a leszakadás és a szegénység elleni küzdelemhez.

Az intézményben nyilvántartott adatokra épülve értékelést, elemzést követően jön létre egy olyan pedagógiai munkát támogató fejlesztési terv, amely segíti a oktatók oktató-nevelő munkáját, támogatja az intézményt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos teendőkben, valamint a beavatkozások megszervezésében, megvalósításában. Továbbá célja, a szükséges pedagógiai eszközök és módszerek intézményi szintű alkalmazásának támogatása, a beavatkozások előre haladásának nyomon követése, valamint a lemorzsolódás megelőzése, a korai iskolaelhagyás megakadályozása érdekében a pedagógiai támogatást segítő szakemberek együttműködésének, koordinálásának megszervezése.

III.6.2. A beavatkozás célterületek (fejlesztendő területek):

A korai jelzőrendszer kialakítása, működtetése.
Alapkészségek felmérése.
Pedagógiai folyamatok továbbfejlesztése.
Kapcsolattartás, együttműködés.
Közösségfejlesztés.
Pályaorientáció, életpálya-építés.
Mentálhigiéné tevékenységek.
Szociális és gyermekvédelmi tevékenység.

IV. KÉPZÉSI PROGRAM

Bevezetés

Intézményünk működését az elkövetkező években a 2020/2021-es tanévtől kezdődően az alábbi törvényi rendelkezések szabályozzák:

A szakképzésről szóló évi LXXX. törvény
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. ) Kormányrendelet
A Kormány 319/2020. (VII. ) Kormányrendelete a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet módosításáról
A „SZAKKÉPZÉS 0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III. 28.) kormányhatározat

Iskolánk alapfeladata az új szakképzési törvény értelmében a szakképző iskolai szakmai oktatás, felölelve a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók (Szkt. 7.§ 5.) iskolai nevelését-oktatását is (maximum 30%-ig).

Intézményünkben az új, szakképző iskolai szakmai oktatás mellett – kifutó jelleggel – folytatódik a 2016. szeptember 1-jével bevezetett, hároméves szakközépiskolai képzés is. Ez továbbra is a korábbi képzési programon alapul, amelyet az alábbi rendeletek szabályoznak:

a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakiskolai – 2016 szeptemberétől szakközépiskolai – valamint a szakközépiskolai (2016 szeptemberétől szakgimnáziumi) képzésekhez;
a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. ) NGM rendeletet a 2016. szeptember 1-től induló szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésekhez.

Az iskolai szakmai nevelés céljai

a tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése, a szakmai önállóság kialakítása
a „szakemberkép” kompetenciáinak kialakítása (munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság, önképzés igénye)
az önismeret fejlesztése
a kommunikációs készségek kialakítása
a közösségi magatartási normák, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek - kulturált viselkedési normák, tolerancia, empátia - kialakítása, fejlesztése
a problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése

A szakmai vizsgák lebonyolításához a szakmai és vizsgakövetelményekben leírtakat kell alkalmazni.

A második és további szakképesítés megszerzésének lehetőségét az iskola a jogszabályban meghatározott feltételekkel biztosítja.

A szakképző iskolai szakmai oktatás (2020. szeptember 1-jétől)

Az ágazati alapoktatás megszervezése

Az új struktúra alapelve szerint az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon. Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő szakemberek ezzel a biztos szakmai alaptudással és a tanulás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani a tudásukat szakmai karrierjük során.

Intézményünk az új szakképzési struktúrában három évfolyamos szakképző iskolaként működik.

Az első évfolyamon ágazati ismereteket adó képzés, az azt követő két évben pedig duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A harmadik év végén a tanulók szakképzettséget szerezhetnek. A három évfolyam elvégzése után a másik iskolában tovább tanulóknak megfelelő iskolatípus választásával lehetőségük van az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére is.

Mivel a szakképző iskolában ágazati alapképzés folyik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul. Az ágazati alapvizsga alkalmas egyszerű munkakörök betöltésére.

A duális képzőkkel, vállalatokkal való együttműködésfolyamata, módszerei, eszközei

A duális képzésben tanulók gyakorlati oktatása külső gyakorló helyen, gazdálkodó szervezeteknél zajlik. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés során közvetlenebbül és eredményesebben tudja közvetíteni a munka világának elvárásait. A gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén munkaszerződést kötnek tanulóinkkal. Folyamatosan bővítjük azoknak a vállalkozásoknak a körét, akikkel együttműködünk a gyakorlati képzési tevékenységben.

Az iskolával partneri kapcsolatban álló gyakorlati képzőhelyeken tanulóink a duális szakképzés keretében naprakész ismereteket sajátítanak el szakmai oktatóiktól. A duális képzésben a szakoktatón keresztül szerzi a legtöbb gyakorlati ismeretet a tanuló. A vállalkozásoknak ezért jól ki kell választaniuk, hogy ki mellé kerül a tanuló, az hogyan, milyen módszerrel, személyes példamutatással tudja-e motiválni. A gazdasági kamarák a gyakorlati oktatók számára pedagógiai képzéseket tartanak, ahol az alábbiakat is tudatosítják:

Fontos, hogy a gyakorlati oktató rendszeres kapcsolatban legyen a diákok osztályfőnökeivel, sőt, közös esetmegbeszéléseket is tartsanak. A havi hiányzási statisztika leadásán túl, gyakoribbá kell tenni a visszajelzéseket. Csak az egymással kommunikáló nevelő-oktató páros lehet eredményes a hiányzások, az esetleges problémák megoldásában.
A szakoktató értékelje az eredményt, adjon visszajelzést, ezáltal növelheti a tanulók felelősségtudatát.
Alkalmazzuk a „mindenki mindenről tud” módszert, így a diák érzi a figyelmet maga körül, amelynek visszatartó ereje

A szakoktatók kísérjék figyelemmel az oktatott tanulóik iskolai életét

A duális szakképzésben a legfontosabb az iskola és a gyakorlati képzőhely közötti rendszeres kapcsolattartás, az információ- és tapasztalatcsere, valamint az együttműködés.

A kulcsszó a sokat emlegetett partnerség, vagyis olyan kapcsolat kialakítása, amelynek keretében:

a vállalkozás tananyag-igényeit is figyelembe veszik az elméleti oktatásban;
a tanulók kiválasztása az iskola segítségével történik;
az iskolai tanárokat is megismertetik a vállalkozásnál folyó képzéssel.

Legyen a vállalkozásnál rendszeres vendég az osztályfőnök vagy a szakmai elméleti tanár, az iskolában pedig a szakoktató, aki tanulói iskolai rendezvényein is részt vehet!

A duális szakképzés teljes körű megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítunk ki minden érintett gazdasági szereplővel, más szakképző intézményekkel, szakmai szervezetekkel, a területi kamarákkal, a duális képzésben résztvevő gyakorlati képzőhelyekkel, a munkaerő-piaci partnerekkel, a szakképzési irányító szervezettel.

A gyakorlati képzés előkészítésére, szervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályok

A gyakorlati képzés a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben lebonyolított gyakorlat, amelynek tartalmát és időtartamát az adott szakképesítés képzési és kimeneti követelménye (a továbbiakban: KKK), valamint a szakképzési programtanterve tartalmazza. A gyakorlati képzés fő alapelve a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás.

A hároméves képzés során a tanulók a 9. évfolyamon csak iskolai tanműhelyben folytathatnak gyakorlatot, a 10–11. évfolyamon zajló duális képzésben viszont már külső képzőhelyen, munkaszerződéssel vehetnek részt gyakorlati képzésben. A 9. évfolyam végén a tanulóknak ágazati alapvizsgát kell tenniük, és majd csak annak teljesítésével vállnak jogosulttá munkaszerződés megkötésére gazdálkodó szervezettel, ahol meg kezdhetik külső gyakorlati helyen folytatott szakmai gyakorlatukat.

Azok a gyakorlati képzőhelyek fogadhatnak tanulót, amelyek szerepelnek a kereskedelmi és iparkamara vagy az agrárkamara vonatkozó listáján. A gyakorlati képzésbe újonnan belépő gazdálkodó szervezet esetében (pl. ha a tanuló talál gyakorlati képzőhelyet, vagy egy vállalat jelentkezik erre a feladatra) a kamara egy úgynevezett bevezető ellenőrzés keretében meggyőződik arról, hogy a vállalat/szervezet rendelkezik-e a gyakorlati képzés eredményes megvalósításához szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel.

A gyakorlati képzés során a gazdálkodó szervezetek a KKK és a kerettanterv alapján összeállított foglalkozási naplót vezetnek. A foglalkoztatott tanulók szakmai gyakorlati értékelése érdemjeggyel történik, naponta vagy hetente, illetve havonta. Szöveges értékelést nem kapnak a tanulók, de a gyakorlati oktató szóban minden esetben ad visszajelzést az elkészült termékre vagy az elvégzett munkafolyamatra vonatkozóan.

Az ágazati alapvizsga alapelvei, szabályai

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 91. §-a szerint:

„(1) Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt

vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát. (2) Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

(2) Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (3) A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. A vizsgabizottság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott díjazásra jogosult. (4) Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.”

Az alapvizsga előkészítésének, megszervezésének, lebonyolításának szabályai

Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

Az alapvizsga írásbeli és gyakorlati vizsgából áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap a KKK és a programtanterv által előírt feladattípusokból és témakörökből áll. A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam, a vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül, a vizsgatevékenység értékelésének szempontjai szintén szigorúan meghatározottak. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat javítási- értékelési útmutató tartalmazza. Az értékelés százalékos formában történik. A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám meghatározott %-át elérte.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga több, meghatározott részből és feladatból áll. A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam, a vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül, a vizsgatevékenység értékelésének szempontjai szintén szigorúan meghatározottak. A vizsgafeladat értékelése a vizsgaszervező által készített részletes értékelési útmutató, az egyes részekre és feladatokra adható pontszámok alapján, százalékos formában történik. A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám meghatározott %-át elérte.

Az ágazati alapvizsga sikereségének kritériumai

Az ágazati alapvizsga sikereségének és értékelésének szabályait az adott szakmához (ágazathoz) kiadott Képzési és Kimeneti Követelmények és az intézmény Ágazati Alapvizsga Vizsgaszabályzata tartalmazza.

A képzési program célja: a tanítási-tanulási folyamat értelme, iránya, törekvései

A szakképző intézmény a KKK és a programtantervek alapján saját maga – a képzési program tekintetében egyeztetve a duális képzőhellyel – készíti el szakmai programját. Fontos hangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer eredményes működtetésében rendkívül jelentős a szakképző iskola és a duális képzőhely szoros és tényleges együttműködése.

Egy képesítés tanulási eredményeinek meghatározásakor a munkaerő-piaci igényeken alapuló képzési célból kell kiindulni. A képzési cél lehet valamilyen átfogó értelmezése az elérni kívánt eredménynek, viszont egyértelműnek és iránymutatónak kell lennie, és a képzési célból levezethetőnek kell lennie a képzési követelményeknek.

A képzési cél meghatározását követi a képzés követelményeinek tanulási eredmény alapú kidolgozása, majd a tanítási folyamat (tartalom, stratégia, módszer, eszköz, időtartam stb.) és az értékelési kritériumok és módszerek meghatározása.

Tanulási eredmény alapú képzési program: projektalapú képzés szervezése hagyományos tantárgyi keretek között

Projektmódszer alkalmazása iskolánkban

A projektek keretében a tanulók egy-egy komplex feladat megoldásán dolgoznak, amelynek eredménye egy valóságos produktum. A feladat megoldása során a tanuló maga törekszik az egyes részproblémák megoldásához szükséges tudás megszerzésére, s ez motiválja is őt egyben. Nagy előnye, hogy az ismeretek valósággal telnek meg, s nem maradnak pusztán elméletek. A tanulók a produktum közben sajátítják el tudásukat és technikáikat.

A hagyományos tantárgyi keretek között történő projektek általi oktatás megszervezése átgondolt szervezési feladat. A hatékony szervezéshez szükséges a diákok és az oktatók órarendjének külön történő kezelése, valamint el kell dönteni, hogy az oktatási projektek milyen idősávban valósulhatnak meg. A három lehetséges oktatás-szervezési modell – a napi projektsáv kialakítása, a projektnapok vagy a projekthetek kijelölése – közül mi az utóbbit, a projekthetek kijelölését választottuk. Ebben a változatban az intézmény az éves projektmunkát néhány hétbe sűríti. Az iskolában és a képzőhelyeken oktatók közösen dolgozzák ki a projektfeladatokat, amelyeket a tanulókkal projekthét keretében valósítanak meg. A projektmunkában több oktató segíti a projektre szerveződő tanulói csoportokat. A fennmaradó hetekben a tantárgyi struktúrában oktatható (főleg köznevelési) tárgyak oktatása történik meg.

Ezt a módszert alkalmazzuk, mivel az intézményünkben oktatott szakmák esetében szükséges a hosszabb egybefüggő időszak a feladatok végrehajtására, és a munka tárgya nem tárolható el, illetve a projekt több szakma és/vagy évfolyam együttműködését igényli egy nagyobb, összetett feladat végrehajtásánál.

A szakképző iskolai szakmai oktatás szakképesítései

Szakképző iskolai szakmai oktatás nappali munkarendben 2020. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Ágazat	Szakképesítés (szakma)	Azonosító száma	Munkarend	Évfolyam
10. Gépészet	Épület- és szerkezetlakatos	4 0732 10 03	nappali esti	9–10–11. szakmai évf. 11-12 szakmai évf.
10. Gépészet	Gépi és CNC forgácsoló	4 0715 10 07	nappali	9–10–11. szakmai évf.
10. Gépészet	Hegesztő	4 0715 10 08	nappali	9–10–11. szakmai évf.
17. Mezőgazdaság és erdészet	Mezőgazdasági gépész	4 0810 17 07	nappali	9–10–11. szakmai évf.
23. Turizmus- vendéglátás	Pincér – vendégtéri szakember	4 1013 23 04	nappali	9–10–11. szakmai évf.
13. Kereskedelem	Kereskedelmi értékesítő	4 0416 13 02	nappali	9–10–11. szakmai évf.

A szakképző iskolai szakmai oktatás szakképesítéseinek óratervei

Épület- és szerkezetlakatos

A szakképesítés alapadatai

Megnevezés	A szakmai alapadatai
Az ágazat megnevezése	Gépészet ágazat
A szakma azonosító száma	4 0732 10 03
A szakma szakmairányai	nincs szakmairány
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
Ágazati alapoktatás megnevezése	Gépészet ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése	-
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama	Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

Fémes anyagból, főként acélból készült lemezek, idomok, csövek, vázak és tartószerkezetek előkészítését, szerelését, hegesztését és ellenőrzését végzi. Épületek és más építmények szerkezeti fémvázainak összeszerelését, felállítását és szétszerelését végzi vázlatrajzok, műszaki rajzok és műszaki leírás alapján.

Fémlemezek vágás és átalakítás céljára történő előkészítését végzi.

Különböző gépészeti kötési eljárással (hegesztés, forrasztás, ragasztás, csavarozás, szegecselés stb.) épületek és más építmények (kapuk, ajtók és ablakok, korlátok, kazánok) alkatrészeinek elkészítését, szerkezeti fémvázainak felállítását, összeszerelését, szétszerelését, karbantartását és javítását végzi.

Acélszerkezeti munkáknál hegesztési műveleteket végez.

A termék minőségének és szerelésének ellenőrzését végzi a műszaki leírás szerint. Munkája során sokféle kéziszerszámmal és elektromos szerszámmal dolgozik.

Többnyire egyéni jellegű munkát végez műhelyben vagy részben, esetleg állandóan szabadban.

A munkavégzés közepesen nehéz fizikai igénybevétellel jár.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

· Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

· Pályaalkalmassági vizsgálat

szükséges szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással, vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással

készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellen- állás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

Évfolyam		9. évfolya m	Elméle t	Gyakorl at	10. évfolya m	Elméle t	Gyakorl at	11. évfolya m	Elméle t	Gyakorl at	A képzés összes óraszám a	1. évfolya m	2. évfolya m	A képzés összes óraszám a
Évfolyam összes óraszáma		576			732			697			2005	1008	996	2004
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	18			0			0			18	18	0	18
	Álláskeresés	5									5	5		5
	Munkajogi alapismeretek	5									5	5		5
	Munkaviszony létesítése	5									5	5		5
	Munkanélküliség	3									3	3		3
Munkavállalói idegen nyelv	Munkavállalói idegen nyelv	0			0			62			62	0	62	62
	Az álláskeresés lépései, álláshirdetések							11			11		11	11
	Önéletrajz és motivációs levél							20			20		20	20
	„Small talk” – általános társalgás							11			11		11	11
	Állásinterjú							20			20		20	20
Műszaki alapozás	Villamos alapismeretek	288	2,5	5,5	0			0			288	288	0	288
	Villamos áramkör	90									90	36		36
	Villamos áramkör ábrázolása	18									18	36		36
	Villamos áramkör kialakítása	36									36	72		72
	Villamos biztonságtechnika	36									36	36		36
	Villamos áramkörök mérése, dokumentá- lása	108									108	108		108
	Gépészeti alapismeretek	270	2	5,5	0			0			270	270	0	270
	Munkabiztonság, tűz- és környezetvéde- lem	18									18	18		18
	Műszaki rajz alapjai	72									72	72		72
	Anyag- és gyártásismeret	18									18	18		18
	Fémipari alapmegmunkálások	72									72	72		72
	Projektmunka	90									90	90		90
	Tanulási terület összóraszáma	558			0			0			558	558	0	558
Szakmai alapismeretek	Műszaki dokumentáció	0			108			0			108	108	0	108
	Technológiai dokumentációk				3						3	3		3
	Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások				40						40	40		40
	Jelképes ábrázolások				10						10	10		10
	Építészrajzok				25						25	25		25
	A rajzkészítés gyakorlata				30						30	30		30
	Gépészeti alapmérések	0			72			0			72	72	0	72

	Alapfogalmak		3		3	3		3
	Mérési dokumentumok		2		2	2		2
	A mérés eszközei		4		4	4		4
	Mérési hibák		1		1	1		1
	Hosszméretek mérése, ellenőrzése		36		36	36		36
	Szögek mérése és ellenőrzése		10		10	10		10
	Alak- és helyzetpontosság mérése, elle- nőrzése		16		16	16		16
	Anyagismeret, anyagvizsgálat	0	72	0	72	72	0	72
	Alapanyagok csoportosítása és tulajdon- ságai		2		2	2		2
	Anyagszerkezettani alapismeretek		4		4	4		4
	A mikroszerkezet és a tulajdonságok kap- csolata		2		2	2		2
	Fontosabb fémek és ötvözetei		14		14	14		14
	Szinterelt szerkezeti anyagok		3		3	3		3
	Műanyagok		5		5	5		5
	Segédanyagok		4		4	4		4
	Hőkezelő eljárások		13		13	13		13
	Anyagvizsgálat		25		25	25		25
	Tanulási terület összóraszáma	0	252	0	252	252	0	252
Gépészeti kötési feladatok	Hegesztés	0	264	108	372	0	372	372
	A hegesztés alapfogalmai		48		48		48	48
	Hegesztési feladatok		216	108	324		324	324
	Forrasztás	0	18	0	18	18	0	18
	A forrasztás alapfogalmai		4		4	4		4
	Forrasztási feladatok		14		14	14		14
	Ragasztás	0	18	0	18	18	0	18
	A ragasztás alapfogalmai		4		4	4		4
	Ragasztási feladatok		14		14	14		14
	Szegecselés	0	36	0	36	36	0	36
	A szegecselés alapfogalmai		4		4	4		4
	Szegecselési feladatok		32		32	32		32
	Csavarozás	0	36	0	36	36	0	36
	A csavarozás alapfogalmai		4		4	4		4
	Csavarozási feladatok		32		32	32		32
	Felületvédelem	0	36	31	67	0	66	66
	A felületvédelem alapfogalmai		4		4		4	4
	Felületvédelmi feladatok		32	31	63		62	62
	Tanulási terület összóraszáma	0	408	139	547	108	438	546
Biztonságt	Gépészeti munkabiztonság és környe- zetvédelem	0	18	0	18	18	0	18

	Munkavédelem				4						4	4		4
	Elsősegélynyújtás				6						6	6		6
	Tűzvédelem				4						4	4		4
	Környezetvédelem				4						4	4		4
	Magasban végzett szerelések	0			54			0			54	54	0	54
	A magasban végzett munka biztonság- technikája				8						8	8		8
	Magasban végzett szerelési folyamatok				46						46	46		46
	Tanulási terület összóraszáma	0			72			0			72	72	0	72
Épületlakatos feladatok	Épületlakatos szerkezetek	0			0			62			62	0	62	62
	Épületlakatos szerkezetek							36			36		36	36
	Munkatervezési feladatok							13			13		13	13
	Munkaszervezési feladatok							13			13		13	13
	Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése, karbantartása, javítása	0			0			186			186	0	186	186
	Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépí- tése, szerelése							162			162		162	162
	Karbantartás, javítás							24			24		24	24
	Tanulási terület összóraszáma	0			0			248			248	0	248	248
Szerkezetlakatos feladatok	Szerkezetlakatos munkák	0			0			248			248	0	248	248
	Szerkezetlakatos alapismeretek							72			72		72	72
	Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák							144			144		144	144
	Tartószerkezeti munkák							32			32		32	32
	Tanulási terület összóraszáma	0			0			248			248	0	248	248
Egybefüggő szakmai gyakorlat:		0			140							140
Elméleti óraszám óra/hét			4,5			0			0
Gyakorlati óraszám óra/hét				11			0			0
Elmélet éves óraszám			162			0			0
Gyakorlat éves óraszám				396			0			0
Összes éves óraszám			558			0			0

Gépi és CNC forgácsoló

A szakképesítés alapadatai

Megnevezés	A szakmai alapadatai
Az ágazat megnevezése	Gépészet ágazat
A szakma azonosító száma	4 0715 10 07
A szakma szakmairányai	nincs szakmairány
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
Ágazati alapoktatás megnevezése	Gépészet ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése	-
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama	Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

Műszaki rajz alapján, adott technológiai paraméterek és műveleti utasítás szerint megtervezi a gyártás folyamatát. A művelettervezés során használja a szükséges műszaki táblázatokat.

Az adott hagyományos szerszámgépen befogja az előgyártmányt, rögzíti a szerszámokat és beállítja a forgácsolási paramétereket, majd legyártja a munkadarabot. CNC megmunkálógépeken, gyártósorokon szakszerűen használja a munkadarab befogó- és továbbító eszközöket. Egyszerűbb alkatrészek gyártására CNC szerszámgépen, vagy szimulációs programmal programot ír és tesztel. CNC vezérlésű gépet kezel, felszerszámoz és azt követően alkatrészt gyárt. Hiba esetén korrekciózásokat hajt végre. Méreteket ellenőriz, azt mérési jegyzőkönyvben dokumentálja.

Munkája során mindvégig betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

· Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

· Pályaalkalmassági vizsgálat

szükséges szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

Évfolyam		9. évfolya m	Elmél et	Gyakor lat	10. évfolya m	Elmél et	Gyakor lat	11. évfolya m	Elmél et	Gyakor lat	A képzés összes óraszá ma	1. évfolya m	2. évfolya m	A képzés összes óraszá ma
É vfolyam összes óraszáma		576			720			701			1997	1098	899	1997
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	18			0			0			18	0	18	18
	Álláskeresés	5									5		5	5
	Munkajogi alapismeretek	5									5		5	5
	Munkaviszony létesítése	5									5		5	5
	Munkanélküliség	3									3		3	3
Munkavállalói idegen nyelv	Munkavállalói idegen nyelv	0			0			62			62	0	62	62
	Az álláskeresés lépései, álláshirdetések							11			11		11	11
	Önéletrajz és motivációs levél							20			20		20	20
	„Small talk” – általános társalgás							11			11		11	11
	Állásinterjú							20			20		20	20
Műszaki alapozás	Villamos alapismeretek	288	2,5	5,5	0			0			288	288	0	288
	Villamos áramkör	90									90	36		36
	Villamos áramkör ábrázolása	18									18	36		36
	Villamos áramkör kialakítása	36									36	72		72
	Villamos biztonságtechnika	36									36	36		36
	Villamos áramkörök mérése, dokumentálása	108									108	108		108
	Gépészeti alapismeretek	270	2	5,5	0			0			270	270	0	270
	Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem	18									18	18		18
	Műszaki rajz alapjai	72									72	72		72
	Anyag- és gyártásismeret	18									18	18		18
	Fémipari alapmegmunkálások	72									72	72		72
	Projektmunka	90									90	90		90
	Tanulási terület összóraszáma	558			0			0			558	558	0	558
Gyártás-előkészítés	Gyártás-előkészítés	0			72			0			72	72	0	72
	Anyagválasztás				7						7	7		7
	A forgácsolószerszámok anyagai				5						5	5		5
	Segédanyagok				3						3	3		3
	Műszaki dokumentációk				28						28	28		28
	Forgácsoló szerszámgépek				15						15	15		15
	Szerszámgépek készülékei				7						7	7		7
	Pneumatikus és hidraulikus rendszerek elemei				7						7	7		7
	Tanulási terület összóraszáma	0			72			0			72	72	0	72
Gépi forgácsolás	Forgácsoló megmunkálások	0			576			279			855	396	459	855
	A forgácsolás alapjai				36						36	36		36
	Esztergálás				180						180	144	36	180
	Marás				180						180	144	36	180
	Furatmegmunkálások				72						72	36	18	54
	Köszörülés				54						54		54	54

	Egyéb forgácsoló megmunkálások				18						18		18	18
	Karbantartási feladatok				36						36	36	18	54
	Projektfeladat							279			279		279	279
	Minőségellenőrzés	0			72			0			72	72	0	72
	Geometriai mérések				26						26	26		26
	Alak-és helyzetellenőrzések				18						18	18		18
	Felületi érdesség mérése				4						4	4		4
	Anyagvizsgálatok				14						14	14		14
	Statisztikai folyamatszabályozó rendszerek (SPC)				4						4	4		4
	Minőségbiztosítási rendszerek				6						6	6		6
	Tanulási terület összóraszáma	0			648			279			927	468	459	927
Korszerű forgácsoló technológiák	CNC-gépkezelés és - forgácsolás	0			0			262			262	0	262	262
	A gépkezelés alapjai							62			62		62	62
	Munkadarab- és szerszámbefogás							31			31		31	31
	Programszerkesztés, -tesztelés							31			31		31	31
	Megmunkálások							76			76		76	76
	Projektfeladat							62			62		62	62
	CNC-programozás alapjai	0			0			98			98	0	98	98
	A programozás alapjai							9			9		9	9
	Címkódos programozás							18			18		18	18
	Esztergálási műveletek programozása							31			31		31	31
	Marási műveletek programozása							31			31		31	31
	Furatmegmunkálási műveletek programozása							9			9		9	9
	Tanulási terület összóraszáma	0			0			360			360	0	360	360
Egybefüggő szakmai gyakorlat:		0			140							160
Elméleti óraszám óra/hét			4,5			0			0
Gyakorlati óraszám óra/hét				11			0			0
Elmélet éves óraszám			162			0			0
Gyakorlat éves óraszám				396			0			0
Összes éves óraszám			558			0			0

Hegesztő

A szakképesítés alapadatai

Megnevezés	A szakmai alapadatai
Az ágazat megnevezése	Gépészet ágazat
A szakma azonosító száma	4 0715 10 08
A szakma szakmairányai	nincs szakmairány
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
Ágazati alapoktatás megnevezése	Gépészet ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése	Fémipari gyártáselőkészítő
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama	Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

A hegesztő szakember a tanult kézi ívhegesztési, lánghegesztési és vágási technológiák felhasználásával hegesztett fémszerkezeteket készít hegesztéstechnológiai utasítás (WPS) alapján. Anyagismereti és geometriai tudására építve anyagot választ és anyagmennyiséget határoz meg a feladathoz.

A szerkezetépítési munkáját biztonságosan, magas minőségi szinten, a vonatkozó szabványok előírásainak megfelelően végzi.

A hegesztési hibákat képes beazonosítani hibakódok alapján és kijavítani. A minőségirányítási rendszerek elvárásainak megfelelően, munkaközi és végellenőrzést végez és további vizsgálatokra előkészíti a munkadarabot. Fémszerkezeteket, és csővezeték rendszereket gyárt, javít a gyártási és technológiai dokumentáció szerint, az irányítási rendszerek eszközeinek felhasználásával, munkájában alkalmazva az infokommunikációs eszközöket.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

· Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

· Pályaalkalmassági vizsgálat

szükséges szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

Évfolyam		9. évfoly am	Elmé let	Gyako rlat	10. évfoly am	Elmé let	Gyako rlat	11. évfoly am	Elmé let	Gyako rlat	A képzé s összes óraszá ma	1. évfoly am	2. évfoly am	A képzé s összes óraszá ma
Évfolyam összes óraszáma		576			720			681			1977	1088	992	2080
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	18			0			0			18	18	0	18
	Álláskeresés	5									5	5		5
	Munkajogi alapismeretek	5									5	5		5
	Munkaviszony létesítése	5									5	5		5
	Munkanélküliség	3									3	3		3
Munkavállalói idegen nyelv	Munkavállalói idegen nyelv	0			0			62			62	0	62	62
	Az álláskeresés lépései, álláshirdetések							11			11		11	11
	Önéletrajz és motivációs levél							20			20		20	20
	„Small talk” – általános társalgás							11			11		11	11
	Állásinterjú							20			20		20	20
Műszaki alapozás	Villamos alapismeretek	288	2,5	5,5	0			0			288	288	0	288
	Villamos áramkör	90									90	36		36
	Villamos áramkör ábrázolása	18									18	36		36
	Villamos áramkör kialakítása	36									36	72		72
	Villamos biztonságtechnika	36									36	36		36
	Villamos áramkörök mérése, dokumentálása	108									108	108		108
	Gépészeti alapismeretek	270	2	5,5	0			0			270	270	0	270
	Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem	18									18	18		18
	Műszaki rajz alapjai	72									72	72		72
	Anyag- és gyártásismeret	18									18	18		18
	Fémipari alapmegmunkálások	72									72	72		72
	Projektmunka	90									90	90		90
	Tanulási terület összóraszáma	558			0			0			558	558	0	558
Gépészeti alapismeretek	Műszaki dokumentáció	0			108			0			108	108	0	108
	Technológiai dokumentációk				3						3	3		3
	Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások				50						50	50		50
	Jelképes ábrázolások				10						10	10		10
	A géprajzkészítés gyakorlata				45						45	45		45
	Gépészeti alapmérések	0			72			0			72	72	0	72
	Alapfogalmak				3						3	3		3
	Mérési dokumentumok				2						2	2		2
	A mérés eszközei				4						4	4		4
	Mérési hibák				1						1	1		1
	Hosszméretek mérése, ellenőrzése				36						36	36		36
	Szögek mérése és ellenőrzése				10						10	10		10
	Alak- és helyzetpontosság mérése, ellenőrzése				8						8	8		8
	Anyagismeret, anyagvizsgálat	0			72			0			72	72	0	72
	Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai				2						2	2		2
	Anyagszerkezettani alapismeretek				4						4	4		4

	A mikroszerkezet és a tulajdonságok kapcsolata		2		2	2		2
	Fontosabb fémek és ötvözeteik		14		14	14		14
	Szinterelt szerkezeti anyagok		3		3	3		3
	Műanyagok		5		5	5		5
	Segédanyagok		4		4	4		4
	Hőkezelő eljárások		13		13	13		13
	Anyagvizsgálat		25		25	25		25
	Tanulási terület összóraszáma	0	252	0	252	252	0	252
Hegesztési technológia előkészítése	Hegesztés alapismeretei	0	212	0	212	212	0	212
	A hegesztés alapfogalmai		2		2	2		2
	Hegesztési élek előkészítése, kialakítása		62		62	62		62
	Alkatrészek összeállítása, készülékek használata		60		60	60		60
	A hegesztés hozag- és segédanyagai		2		2	2		2
	Hegesztési eltérések		2		2	2		2
	A hegesztés biztonságtechnikája		4		4	4		4
	Hegesztő berendezések és azok üzembehelyezése		80		80	80		80
	Tanulási terület összóraszáma	0	212	0	212	212	0	212
Hegesztési feladatok	Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)	0	128	62	190	0	217	217
	Fémek hegeszthetősége bevont elektródás kézi ívhegesztéssel		2		2		2	2
	Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)		1		1		1	1
	A bevont ívhegesztő elektródák főbb típusai		2		2		2	2
	A bevont elektródás kézi ívhegesztés technológiája		60	14	74		81	81
	Az ívhegesztés kötései		60	48	108		128	128
	A bevont elektródás kézi ívhegesztéssel készített kötések eltérései (hibái)		1		1		1	1
	Javító- és felrakóhegesztések		1		1		1	1
	A bevont elektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikája		1		1		1	1
	Gázhegesztés	0	128	92	220	48	186	234
	A gázhegesztés fogalma, lényege		1		1	1		1
	Gázhegesztő berendezések		2		2	2		2
	Hegesztőgázok		2		2	2		2
	Hegesztőláng		2		2	2		2
	A gázhegesztés technológiája		50	48	98	10	98	108
	A hegesztőláng beállítása		4		4	4		4
	A hegesztés folyamata		52	44	96	12	88	100
	A gázhegesztés kötései, illesztések, varratalakok		10		10	10		10
	Fémek hegeszthetősége gázhegesztéssel		2		2	2		2
	A hegesztési kötések eltérései, hibái		1		1	1		1
	A gázhegesztés jelentősége a javító technikában		1		1	1		1
	A gázhegesztés biztonságtechnikája		1		1	1		1
	Fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés	0	0	217	217	0	248	248

	A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés berendezése							5			5		5	5
	A hegesztőhuzal							5			5		5	5
	Védőgázellátás							6			6		6	6
	A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés technológiája							201			201		232	232
	Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (TIG)	0			0			217			217	0	248	248
	Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés							2			2		2	2
	A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés berendezése							4			4		4	4
	A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés hozaganyagai							10			10		10	10
	A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés technológiája							95			95		116	116
	A hegesztőpisztoly és a hegesztőpálca tartása volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés esetén							102			102		112	112
	Hegesztési eltérések							4			4		4	4
	A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés biztonságtechnikája										0			0
	Egyéb hegesztési eljárások	0			0			15			15	0	15	15
	Az elektromos ellenállás elvén működő eljárások							4			4		4	4
	A mechanikai energia felhasználásán alapuló hegesztő eljárások							4			4		4	4
	A sugárenergia által végzett ömlesztőhegesztések							3			3		3	3
	A termokémiai elven működő eljárások							2			2		2	2
	A hegesztés jövője							2			2		2	2
	A hegesztett kötések minőségi követel- ményei	0			0			16			16	0	16	16
	Hegesztési eltérések csoportba sorolása							2			2		2	2
	Hegesztési varratok roncsolásos vizsgála- tai							2			2		2	2
	A hegesztési varratok roncsolásmentes vizsgálatai							3			3		3	3
	A hegesztett kötések minőségi szintjei, kategóriái							6			6		6	6
	Hegesztési feszültségek, alakváltozások							3			3		3	3
	Tanulási terület összóraszáma	0			256			619			875	48	930	978
Egybefüggő szakmai gyakorlat:		0			140							140
Elméleti óraszám óra/hét			0			0			0
Gyakorlati óraszám óra/hét				0			0			0
Elmélet éves óraszám			0			0			0
Gyakorlat éves óraszám				0			0			0
Összes éves óraszám			0			0			0

Mezőgazdasági gépész

A szakképesítés alapadatai

Megnevezés	A szakmai alapadatai
Az ágazat megnevezése	Mezőgazdaság és erdészet ágazat
A szakma azonosító száma	4 0810 17 07
A szakma szakmairányai	nincs szakmairány
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
Ágazati alapoktatás megnevezése	Mezőgazdaság-erdészet ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése	-
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama	Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

A mezőgazdasági gépész szakma ajánlott minden fiatal számára, akit érdekel a mezőgazdasági termesztés és a megvalósításához alkalmazott korszerű mezőgazdasági erőgépek és munkagépek kezelése és üzemeltetése.

A mezőgazdasági gépész a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, önjáró betakarítógépek, mezőgazdasági rakodógépek napi és időszakos karbantartását a gépkönyvi előírások alapján elvégzi. Az erőgépeket és a munkagépeket szakszerűen összekapcsolja, betartva a biztonsági előírásokat. A gépkapcsolatot beállítja a megadott paraméterek alapján az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésre.

Elvégzi a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, kertészet, állattartás) gépi munkáit. Kezeli a precíziós mezőgazdasági termelést támogató elektronikai eszközöket. Felelősen végzi az üzemeltetési munkákat.

Az üzemeltetés során felmerülő kisebb hibákat feltárja és kijavítja. Irányítás mellett elvégzi a nagyobb javítási munkákat is.

Betartja a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat, valamint a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat előírásait.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

· Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

· Pályaalkalmassági vizsgálat

szükséges

nem szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Az alapoktatást követően a tanuló egyszerű meteorológiai megfigyeléseket végez, adatokat gyűjt, jellemzi az időjárási elemeket, meghatározza adott hely klimatikus viszonyait. Elvégzi a talajok egyszerű, helyszíni fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatait, megfigyeli a talajképződés jegyeit, jellemző folyamatait, a talajhibákat, meghatározza a talajjavítás és talajvédelem lehetőségeit. A sejttan,

szövettan, morfológia, rendszertan alapján növények szaporítását végzi. Felveszi a gazdasági állatok testméreteit, vizsgálja külső értékmérő tulajdonságait és viselkedésüket. Irányítás mellett kezeli a mezőgazdasági erőgépeket és elvégzi napi karbantartásukat. Használja a földmérésben alkalmazott hossz-, terület mértékegységeket, méretarányt, területet számít. Térképet olvas, alapvető földügyi adatokat azonosít és gyűjt. A mérések során digitális mérőeszközöket használ. Munkája során alkalmazza az ágazati munka-, tűz-és környezetvédelmi előírásokat, valamint figyelembe veszi a biológiai sokféleség megőrzési szempontokat.

Évfolyam		9. évfolya m	Elméle t	Gyakorla t	10. évfolya m	Elméle t	Gyakorla t	11. évfolya m	Elméle t	Gyakorla t	A képzés összes óraszám a	1. évfolya m	2. évfolya m	A képzés összes óraszám a
Évfolya m összes óraszáma		576			765			692			2033	1141	892	2033
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	18	0,5		0			0			18	18	0	18
	Álláskeresés	5									5	5		5
	Munkajogi alapismeretek	5									5	5		5
	Munkaviszony létesítése	5									5	5		5
	Munkanélküliség	3									3	3		3
Munkavállalói idegen nyelv	Munkavállalói idegen nyelv	0			0			62			62	0	62	62
	Az álláskeresés lépései, álláshirdetések							11			11		11	11
	Önéletrajz és motivációs levél							20			20		20	20
	„Small talk” – általános társalgás							11			11		11	11
	Állásinterjú							20			20		20	20
Mezőgazdaság és erdészet ágazati alapoktatás	Általános alapozás	144	3	1	0			0			144	144	0	144
	Bevezetés	2									2	2		2
	Éghajlattan	19									19	19		19
	Talajtan	21									21	21		21
	Növénytan	21									21	21		21
	Állattan	21									21	21		21
	Géptan	21									21	21		21
	Földmérés	21									21	21		21
	Munka-, tűz- és környezetvédelem	18									18	18		18
	Szakmai alapozás	414	2	9,5	0			0			414	414	0	414
	Szakmai ágazati tevékenységek végzése	132									132	132		132
	Szakmai üzemek, intézmények, cégek látogatása	75									75	75		75
	Szakosító tartalmú előadások hallgatása	76									76	76		76
	Szakosító tartalmú gyakorlatok tanüze- mekben, tangazdaságokban, képzőköz- pontokban	131									131	131		131
	Tanulási terület összóraszáma	558			0			0			558	558	0	558
Agrárgépész szakmai alapozó	Szakmai alapozó ismeretek	0			60			0			60	60	0	60
	Anyagismeret				20						20	20		20
	Géprajz				20						20	20		20
	Gépelemek				20						20	20		20
	Fémmegmunkálás	0			108			0			108	108	0	108

	A fémmegmunkálás előkészítő műveletei		15		15	15		15
	Kézi és gépi forgácsolás		60		60	60		60
	A fémek alakítása		33		33	33		33
	Tanulási terület összóraszáma	0	168	0	168	168	0	168
Járművezető képzés	Járművezetési ismeretek	0	36	0	36	36	0	36
	Közlekedési alapismeretek		14		14	15		15
	A járművezetés elmélete		6		6	8		8
	Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek		6		6	7		7
	Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás		10		10	6		6
	Járművezetési gyakorlatok	0	35	0	35	0	35	35
	A mezőgazdasági vontatók felépítése		1		1		1	1
	Belső égésű motorok		1		1		1	1
	A motorok hűtése, a kenés		1		1		1	1
	A motorok tüzelőanyag-ellátása		1		1		1	1
	A villamos berendezések		1		1		1	1
	A teljesítmény-átviteli berendezések		2		2		2	2
	A futómű, a kormányzás, a pótkocsi		1		1		1	1
	A fékberendezések		2		2		2	2
	Vezetési gyakorlat - alapoktatás		6		6		6	6
	Vezetési gyakorlat - főoktatás		19		19		19	19
	Tanulási terület összóraszáma	0	71	0	71	36	35	71
Mezőgazdasági gépek	Mezőgazdasási erőgépek	0	144	165	309	0	309	309
	Mezőgazdasági erőgépek		24		24		24	24
	Belső égésű motorok		90		90		90	90
	Mezőgazdasági erőgépek mechanikus teljesítményátvitele		30		30		30	30
	Mezőgazdasági erőgépek hidraulikus rendszere			35	35		35	35
	Mezőgazdasági erőgépek járószerkezete és kormányzása			30	30		30	30
	Mezőgazdasági erőgépek fékezése			30	30		30	30
	Alváz és felépítmény, vonó- és függesztő szerkezet			20	20		20	20
	Mezőgazdasági gépek elektromos beren- dezései			35	35		35	35
	Mezőgazdasági erőgépek karbantartása			15	15		15	15
	Mezőgazdasági munkagépek	0	246	225	471	246	225	471
	A talajművelés gépei		55		55	55		55
	A vetés, ültetés és palántázás gépei		50		50	50		50
	A növényápolás gépei		76		76	76		76
	Arató-cséplő gépek		65		65	65		65
	A szemestermények utókezelésének gépei			20	20		20	20
	A szálastakarmányok betakarításának gépei			50	50		50	50
	A gumós növények betakarításának gépei			25	25		25	25
	A szállítás és anyagmozgatás gépei			85	85		85	85
	Az állattartás gépei			25	25		25	25
	Kertészeti gépek			20	20		20	20
	Tanulási terület összóraszáma	0	390	390	780	246	534	780

Mezőgazdasági gépek üzemeltetése	Szakmai számítások	0			0			30			30	0	30	30
	Mezőgazdasági erőgépek							15			15		15	15
	Mezőgazdasági munkagépek							15			15		15	15
	Mezőgazdasági gépek üzemeltetése	0			136			180			316	115	201	316
	A talajművelés gépei				40						40	40		40
	A vetés, ültetés és palántázás gépei				35						35	35		35
	A növényápolás gépei				40						40	40		40
	Arató-cséplő gépek				21			21			42		42	42
	A szemestermények utókezelésének gépei							14			14		14	14
	A szálastakarmányok betakarításának gépei							40			40		40	40
	A gumós növények betakarításának gépei							21			21		21	21
	A szállítás és anyagmozgatás gépei							56			56		56	56
	Az állattartás gépei							14			14		14	14
	Kertészeti gépek							14			14		14	14
	Mezőgazdasági ismeretek	0			0			30			30	0	30	30
	Szántóföldi növények termesztéstechno- lógiája							20			20		20	20
	Gazdasági állatok tartástechnológiája							10			10		10	10
	Tanulási terület összóraszáma	0			136			240			376	115	261	376
Egybefüggő szakmai gyakorlat:		0			140
Elméleti óraszám óra/hét			5,5			0			0
Gyakorlati óraszám óra/hét				10,5			0			0
Elmélet éves óraszám			198			0			0
Gyakorlat éves óraszám				378			0			0
Összes éves óraszám			576			0			0

Pincér- vendégtéri szakember

A szakképesítés alapadatai

Megnevezés	A szakmai alapadatai
Az ágazat megnevezése	Turizmus-vendéglátás ágazat
A szakma azonosító száma	4 1013 23 04
A szakma szakmairányai	nincs szakmairány
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
Ágazati alapoktatás megnevezése	Turizmus-vendéglátás ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése	Pincérsegéd
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama	Szakképző iskolai oktatásban: 175 óra

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

A pincér-vendégtéri szakember a különböző vendéglátó tevékenységet folyató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termékek felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja az udvarias és a szakszerű felszolgálás előírása szerint. Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel. Átveszi a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet, készpénzt, illetve készpénzt helyettesítő eszközöket kezel. Elszámol a napi bevétellel.

Barista, bártender és alapfokú sommelier tevékenységet végez.

Rendezvények helyszínét előkészíti, részt vesz a különböző jellegű rendezvények lebonyolításában. Munkaterülete állandó, rendezvények esetén változó területen dolgozik.

Ismeri a hazai és nemzetközi étel- és italkínálatot, tisztában van a vendéglátóipari trendekkel, az ételkészítési technológiákkal. Folyamatosan képzi magát, hogy naprakész ismeretei legyenek a gasztronómia területén.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

· Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

· Pályaalkalmassági vizsgálat

szükséges szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

A turizmus-vendéglátás ágazati alapoktatás során a tanuló betekintést nyer a cukrász, szakács, vendégtéri és turisztikai szakmák tevékenységébe. Megkülönbözteti, felhasználás előtt alkalmassá teszi, előkészíti a termékkészítéshez a nyersanyagokat, ügyel a minőségükre. Kiválasztja a munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket, gépeket, kézi szerszámokat, berendezéseket. A cukrászati termékkészítés során, tésztákat gyúr, kever, habot ver, kinyújtja, darabolja, kikeni, nyomózsákkal alakítja, megsüti, betölti, díszíti a termékeket. Az ételkészítés során, főz, párol, pirít,

grillez, süt zárt térben és bő zsiradékban, kialakítja a termékek ízét, állagát, megjelenését.

A vendégtérben éttermi alapterítést végez, a vendég előtt desszerteket, salátákat, alkoholmenetes kevert italokat készít. Megkülönbözteti a szálláshelytípusokat, a régió turisztikai szolgáltatóit, ajánlja a vendégeknek a saját turisztikai régióját, természeti adottságait. Fogadja a vendéget, ismerteti, felszolgálja a rendelkezésre álló ételeket és italokat. Munkatevékenysége során betartja a munkabiztonsági, egészségvédelmi, higiéniai és környezetvédelmi szabályokat, előírásokat. Az üzleti érintkezés szabályai szerint kommunikál a munkatársaival, a vendégekkel, betartja, a viselkedési szabályokat, elfogadja a különböző nemzeti kultúrák sajátosságait. Feladataihoz munkája során szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat használ, szakmai információgyűjtéshez a világhálón tájékozódik és hagyományos információs forrásokat felhasznál.

Évfolyam		9. évfolya m	Elméle t	Gyakorla t	10. évfolya m	Elméle t	Gyakorla t	11. évfolya m	Elméle t	Gyakorla t	A képzés összes óraszám a	1. évfolya m	2. évfolya m	A képzés összes óraszám a
Évfolya m összes óraszáma		576			810			695			2081	1160	921	2081
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	18	0,5		0			0			18	18	0	18
	Álláskeresés	5									5	5		5
	Munkajogi alapismeretek	5									5	5		5
	Munkaviszony létesítése	5									5	5		5
	Munkanélküliség	3									3	3		3
Munkavállalói idegen nyelv	Munkavállalói idegen nyelv	0			0			62			62	0	62	62
	Az álláskeresés lépései, álláshirdetések							11			11		11	11
	Önéletrajz és motivációs levél							20			20		20	20
	„Small talk” – általános társalgás							11			11		11	11
	Állásinterjú							20			20		20	20
Turizmus-vendéglátás alapozás	A munka világa	54	1,5		0			0			54	54	0	54
	Alapvető szakmai elvárások	9									9	9		9
	Kommunikáció és vendégkapcsolatok	36									36	36		36
	Munkabiztonság és egészségvédelem	9									9	9		9
	IKT a vendéglátásban	72	0	2	0			0			72	72	0	72
	Digitális eszközök a vendéglátásban	36									36	36		36
	Digitális tananyagtartalmak alkalmazása	9									9	9		9
	Digitális eszközök a turizmusban	27									27	27		27
	Termelési, értékesítési és turisztikai alapismeretek	432	6	6	0			0			432	432	0	432
	A cukrászati termelés alapjai	108									108	108		108
	Az ételkészítés alapjai	108									108	108		108
	A vendégtéri értékesítés alapjai	108									108	108		108
	A turisztikai és szálláshelyi tevékenység alapjai	108									108	108		108
	Tanulási terület összóraszáma	558			0			0			558	558	0	558
Vendégtéri szakember - középszintű képzés	Rendezvényszervezési ismeretek	0			108			62			170	108	62	170
	Rendezvények típusai, fajtái				35						35	35		35
	Értékesítés folyamata				25						25	25		25
	Kommunikáció a vendéggel				12						12	12		12

	Rendezvény logisztika				20						20	20		20
	Rendezvény bonyolítása				16			22			38	16	22	38
	Elszámolás, fizettetés							40			40		40	40
	Vendégtéri ismeretek	0			72			62			134	72	62	134
	Felszolgálási ismeretek				36			28			64	36	28	64
	Felszolgálás lebonyolítása				36			28			64	36	28	64
	Fizetési módok							6			6		6	6
	Étel és italismeret	0			486			385			871	260	611	871
	Konyhatechnológiai alapismeretek				76						76	76		76
	Ételkészítési ismeretek				185			110			295	112	183	295
	Betekintés a csúcsgasztronómia világába, fine dining							20			20		20	20
	Étterem értékelő és minősítő rendszerek a világban							20			20		20	20
	Italismeret és felszolgálásuk szabályai				225			128			353	72	281	353
	Italok készítésének szabályai							34			34		34	34
	Ételek és italok párosítása, étrend összeál- lítás							40			40		40	40
	Étel és ital érzékenységek, intoleranciák, allergiák							33			33		33	33
	Értékesítési ismeretek	0			72			62			134	72	62	134
	Étlap és itallap szerkesztésének marketing szempontjai				42						42	42		42
	A bankett kínálat kialakításának szem- pontjai				30			15			45	30	15	45
	A Séf (táblás) ajánlat kialakításának szempontjai							10			10		10	10
	Sommelier feladatának marketing vonat- kozásai							7			7		7	7
	Vendéglátó egységek online tevékenysé- gének elemzése							15			15		15	15
	Gasztroesemények az online térben							8			8		8	8
	Hírlevelek szerkesztése és marketing vonatkozásai							7			7		7	7
	Gazdálkodás és ügyviteli ismeretek	0			72			62			134	72	62	134
	Beszerzés				8						8	8		8
	Raktározás				8						8	8		8
	Termelés				8						8	8		8
	Ügyvitel a vendéglátásban							13			13		13	13
	Százalék számítás, mértékegység átváltá- sok				17						17	17		17
	Árképzés				15			13			28	15	13	28
	Jövedelmezőség							22			22		22	22
	Elszámoltatás							14			14		14	14
	Vállakozási formák				8						8	8		8
	Alapvető munkajogi és adózási formák				8						8	8		8
	Tanulási terület összóraszáma	0			810			633			1443	584	859	1443
Egybefüggő szakmai gyakorlat:		0			175							200
Elméleti óraszám óra/hét			8			0			0
Gyakorlati óraszám óra/hét				8			0			0
Elmélet éves óraszám			288			0			0
Gyakorlat éves óraszám				288			0			0
Összes éves óraszám			576			0			0

Kereskedelmi értékesítő

A szakképesítés alapadatai

Megnevezés	A szakmai alapadatai
Az ágazat megnevezése	Kereskedelem ágazat
A szakma azonosító száma	4 0416 13 02
A szakma szakmairányai	nincs szakmairány
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje	4
Ágazati alapoktatás megnevezése	Kereskedelem ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése	Bolti előkészítő, Pénztáros
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama	Szakképző iskolai oktatásban: 175 óra

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

Ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű működésével kapcsolatos komplex értékesítői feladatokat.

A különböző szakterületen működő kereskedelmi egységekben tájékoztatja és kiszolgálja a vásárlókat. Körültekintően, a megismert és felismert vevőtípusoknak megfelelően kommunikál a vevőkkel. Kommunikációja az asszertív kommunikációra épül, amelynek során korszerű eladói technikák alkalmazásával szolgálja ki a potenciális vásárlókat.

Közreműködik az árubeszerzés folyamatának lebonyolításában. Ellátja az eladásra kerülő áruk átvételével, raktározásával, készletezésével, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat. Az áruk értékesítésre történő előkészítésével, eladótéri kihelyezésével, értékesítésével segíti a kereskedelmi egység működését. Elvégzi az online értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, kezeli a kereskedelmi egységében használatos szoftvereket és mobil alkalmazásokat. Szakszerűen használja a pénztárgépet és a munkáját segítő analóg és digitális berendezéseket, eszközöket.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Megnevezés

A belépés feltétele

Iskolai előképzettség

alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények:

· Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

· Pályaalkalmassági vizsgálat

szükséges nem

szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

A kereskedelem ágazati alapoktatás általános és széleskörű gazdasági tudás és gazdálkodási képesség megszerzését biztosítja, ami egyaránt szükséges és hasznos minden ágazati szakmában betöltött munkakör esetében. A tanulók az alapoktatás után felmérik a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, megtervezik a háztartás pénzgazdálkodását. Elemzik a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát és megkülönböztetik az egyes vállalkozási formákat. Megszerzett ismereteik alapján megértik az alapvető jogi fogalmakat és példákon keresztül bemutatják az alapvető fogyasztói jogokat. Szituációnak megfelelően, hatékonyan kommunikálnak. Elsajátítják és betartják a hétköznapi viselkedési formákat, az alapvető

viselkedéskultúra elvárásainak megfelelően viselkednek. Tájékozódnak az üzleti környezetben, ellátják a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű, digitális eszközökhöz köthető feladatokat, bekapcsolódnak az információs társadalomba és ez önfejlesztésre ösztönzi őket.

Ismerik az értékesítési folyamat szereplőit és az értékesítési technikákat. Megkülönböztetik az egyes közlekedési alágazatokat, felmérik a beszerzéshez, tároláshoz és értékesítéshez kapcsolódó feladatokat, elkészítik az ezekhez szükséges bizonylatokat.

Évfolyam		9. évfolyam	Elmélet	Gyakorlat	10. évfolyam	Elmélet	Gyakorlat	11. évfolyam	Elmélet	Gyakorlat	A képzés összes óraszáma	1. évfolyam	2. évfolyam	A képzés összes óraszáma
Évfolyam összes óraszáma		522			810			698			2084	1044	884	1928
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	18	0,5		0			0			18	18	0	18
	Álláskeresés	5									5	5		5
	Munkajogi alapismeretek	5									5	5		5
	Munkaviszony létesítése	5									5	5		5
	Munkanélküliség	3									3	3		3
Munkavállalói	Munkavállalói idegen nyelv	0			0			62	2		62	0	62	62
	Az álláskeresés lépései, álláshirdetések							11			11		11	11
	Önéletrajz és motivációs levél							20			20		20	20
	„Small talk” – általános társalgás							11			11		11	11
	Állásinterjú							20			20		20	20
Gazdálkodási tevékenység ellátása	Gazdasági ismeretek	162	4,5					62	2		224	112	0	112
	Gazdasági alapfogalmak	24									24	12		12
	A háztartás gazdálkodása	30						11			41	14		14
	A vállalat termelői magatartása	31						20			51	14		14
	Az állam gazdasági szerepe, feladatai	17						10			27	10		10
	Jogi alapfogalmak	15									15	10		10
	Tudatos fogyasztói magatartás	10						5			15	10		10
	Marketing alapfogalmak	14						10			24	17		17
	Nemzetközi gazdasági kapcsolatok	21						6			27	25		25
	Vállalkozások működtetése	72	2		0			0			72	72	0	72
	A vállalkozások gazdálkodása	9									9	9		9
	A gazdálkodási folyamatok elszámolása	27									27	27		27
	Statisztikai alapfogalmak	36									36	36		36
	Tanulási terület összóraszáma	234			0			0			288	180	0	180
Üzleti kultúra és	Kommunikáció	108	3		0			0			108	72	0	72
	Kapcsolatok a mindennapokban	18									18	8		8
	A munkahelyi kapcsolattartás szabályai	18									18	18		18
	A kommunikációs folyamat	36									36	22		22
	Ön- és társismeret fejlesztése	36									36	24		24
	Digitális alkalmazások	162	4,5		0			0			162	162	0	162
	Munkavédelmi ismeretek	4									4	4		4
	Tízujjas vakírás	104									104	104		104
	Digitális alkalmazások	54									54	54		54

	Tanulási terület összóraszáma	270			0			0			270	234	0	234
Kereskedelmi egység működtetése	Kereskedelmi ismeretek	0			252	2	5	279	2	7	531	216	310	526
	Áruforgalmi ismeretek				180			141			321	144	172	316
	Szakmai számítások				72			72			144	72	72	144
	Online kereskedelem							66			66		66	66
	Üzlet működtetése	0			180	1,5	3,5	31	0,5	1,5	211	108	93	201
	A kereskedelemben előforduló kockáza- tok és kockázatértékelés				40						40	38		38
	Munka-, tűz és balesetvédelem				50						50	50		50
	Környezetvédelem				40						40	20	13	33
	Erőforrás gazdálkodás							31			31		30	30
	Áru- és vagyonvédelem				50						50		50	50
	Pénztárgépkezelés	0			0			77,5	0,5	2	77,5	0	77,5	77,5
	Pénztárgép működtetése							19,5			19,5		19,5	19,5
	Pénzkezelés szabályai							12			12		12	12
	Pénzkezelés bizonylatai							10			10		10	10
	Fizetési eszközök, törvényi előírások							10			10		10	10
	A pénztáros elszámoltatása							10			10		10	10
	Önkiszolgáló pénztárterminál							16			16		16	16
	Termékismeret és -forgalmazás	0			198	1,5	4	155	0,5	4,5	353	198	155	353
	Árurendszerek				10						10	10		10
	Minőség				20						20	20		20
	Fogyasztói érdekvédelem				30						30	30		30
	Árufőcsoportok bemutatása				80			53			133	83	50	133
	Termékkihelyezés				40			32			72	37	35	72
	Csomagolás				18						18	18		18
	Specifikus termékismeret							50			50		50	50
	Fogyasztói trendek							20			20		20	20
	Üzleti kommunikáció	0			180	1	5	93	0,5	2,5	273	90	186	276
	Az értékesítő szerepe				40			10			50	27	23	50
	A vásárlói döntést befolyásoló tényezők				30						30	30		30
	Értékesítési technikák és eladásösztönzés				80			73			153	23	133	156
	Digitális kommunikáció				30			10			40	10	30	40
	Tanulási terület összóraszáma	0			810			636			1446	612	822	1434
Egybefüggő szakmai gyakorlat:		0			140							140
Elméleti óraszám óra/hét			14,5			6			8
Gyakorlati óraszám óra/hét				0			17,5			17,5
Elmélet éves óraszám			522			216			248
Gyakorlat éves óraszám				0			630			542,5
Összes éves óraszám			522			846			790,5

A szakmák Képzési és Kimeneteli Követelményei, valamint a kapcsolódó Programtantervek az alábbi linken megtalálhatók:

https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt

Az oktatótestületi értekezlet az intézmény szakmai programját elfogadta.

Tiszakécske, 2021. március 18.