Képzési program
KÉPZÉSI PROGRAM
Bevezetés
Intézményünk működését az elkövetkező években a 2020/2021-es tanévtől kezdődően az alábbi törvényi rendelkezések szabályozzák:
- A szakképzésről szóló évi LXXX. törvény
- A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. ) Kormányrendelet
- A Kormány 319/2020. (VII. ) Kormányrendelete a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet módosításáról
- A „SZAKKÉPZÉS 0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III. 28.) kormányhatározat
Iskolánk alapfeladata az új szakképzési törvény értelmében a szakképző iskolai szakmai oktatás, felölelve a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók (Szkt. 7.§ 5.) iskolai nevelését-oktatását is (maximum 30%-ig).
Intézményünkben az új, szakképző iskolai szakmai oktatás mellett – kifutó jelleggel – folytatódik a 2016. szeptember 1-jével bevezetett, hároméves szakközépiskolai képzés is. Ez továbbra is a korábbi képzési programon alapul, amelyet az alábbi rendeletek szabályoznak:
- a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakiskolai – 2016 szeptemberétől szakközépiskolai – valamint a szakközépiskolai (2016 szeptemberétől szakgimnáziumi) képzésekhez;
- a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. ) NGM rendeletet a 2016. szeptember 1-től induló szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésekhez.
Az iskolai szakmai nevelés céljai
- a tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése, a szakmai önállóság kialakítása
- a „szakemberkép” kompetenciáinak kialakítása (munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság, önképzés igénye)
- az önismeret fejlesztése
- a kommunikációs készségek kialakítása
- a közösségi magatartási normák, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek - kulturált viselkedési normák, tolerancia, empátia - kialakítása, fejlesztése
- a problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése
A szakmai vizsgák lebonyolításához a szakmai és vizsgakövetelményekben leírtakat kell alkalmazni.
A második és további szakképesítés megszerzésének lehetőségét az iskola a jogszabályban meghatározott feltételekkel biztosítja.
A szakképző iskolai szakmai oktatás (2020. szeptember 1-jétől)
Az ágazati alapoktatás megszervezése
Az új struktúra alapelve szerint az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon. Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő szakemberek ezzel a biztos szakmai alaptudással és a tanulás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani a tudásukat szakmai karrierjük során.
Intézményünk az új szakképzési struktúrában három évfolyamos szakképző iskolaként működik.
Az első évfolyamon ágazati ismereteket adó képzés, az azt követő két évben pedig duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A harmadik év végén a tanulók szakképzettséget szerezhetnek. A három évfolyam elvégzése után a másik iskolában tovább tanulóknak megfelelő iskolatípus választásával lehetőségük van az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére is.
Mivel a szakképző iskolában ágazati alapképzés folyik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul. Az ágazati alapvizsga alkalmas egyszerű munkakörök betöltésére.
A duális képzőkkel, vállalatokkal való együttműködésfolyamata, módszerei, eszközei
A duális képzésben tanulók gyakorlati oktatása külső gyakorló helyen, gazdálkodó szervezeteknél zajlik. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés során közvetlenebbül és eredményesebben tudja közvetíteni a munka világának elvárásait. A gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén munkaszerződést kötnek tanulóinkkal. Folyamatosan bővítjük azoknak a vállalkozásoknak a körét, akikkel együttműködünk a gyakorlati képzési tevékenységben.
Az iskolával partneri kapcsolatban álló gyakorlati képzőhelyeken tanulóink a duális szakképzés keretében naprakész ismereteket sajátítanak el szakmai oktatóiktól. A duális képzésben a szakoktatón keresztül szerzi a legtöbb gyakorlati ismeretet a tanuló. A vállalkozásoknak ezért jól ki kell választaniuk, hogy ki mellé kerül a tanuló, az hogyan, milyen módszerrel, személyes példamutatással tudja-e motiválni. A gazdasági kamarák a gyakorlati oktatók számára pedagógiai képzéseket tartanak, ahol az alábbiakat is tudatosítják:
- Fontos, hogy a gyakorlati oktató rendszeres kapcsolatban legyen a diákok osztályfőnökeivel, sőt, közös esetmegbeszéléseket is tartsanak. A havi hiányzási statisztika leadásán túl, gyakoribbá kell tenni a visszajelzéseket. Csak az egymással kommunikáló nevelő-oktató páros lehet eredményes a hiányzások, az esetleges problémák megoldásában.
- A szakoktató értékelje az eredményt, adjon visszajelzést, ezáltal növelheti a tanulók felelősségtudatát.
- Alkalmazzuk a „mindenki mindenről tud” módszert, így a diák érzi a figyelmet maga körül, amelynek visszatartó ereje
- A szakoktatók kísérjék figyelemmel az oktatott tanulóik iskolai életét
A duális szakképzésben a legfontosabb az iskola és a gyakorlati képzőhely közötti rendszeres kapcsolattartás, az információ- és tapasztalatcsere, valamint az együttműködés.
A kulcsszó a sokat emlegetett partnerség, vagyis olyan kapcsolat kialakítása, amelynek keretében:
- a vállalkozás tananyag-igényeit is figyelembe veszik az elméleti oktatásban;
- a tanulók kiválasztása az iskola segítségével történik;
- az iskolai tanárokat is megismertetik a vállalkozásnál folyó képzéssel.
Legyen a vállalkozásnál rendszeres vendég az osztályfőnök vagy a szakmai elméleti tanár, az iskolában pedig a szakoktató, aki tanulói iskolai rendezvényein is részt vehet!
A duális szakképzés teljes körű megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítunk ki minden érintett gazdasági szereplővel, más szakképző intézményekkel, szakmai szervezetekkel, a területi kamarákkal, a duális képzésben résztvevő gyakorlati képzőhelyekkel, a munkaerő-piaci partnerekkel, a szakképzési irányító szervezettel.
A gyakorlati képzés előkészítésére, szervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályok
A gyakorlati képzés a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben lebonyolított gyakorlat, amelynek tartalmát és időtartamát az adott szakképesítés képzési és kimeneti követelménye (a továbbiakban: KKK), valamint a szakképzési programtanterve tartalmazza. A gyakorlati képzés fő alapelve a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás.
A hároméves képzés során a tanulók a 9. évfolyamon csak iskolai tanműhelyben folytathatnak gyakorlatot, a 10–11. évfolyamon zajló duális képzésben viszont már külső képzőhelyen, munkaszerződéssel vehetnek részt gyakorlati képzésben. A 9. évfolyam végén a tanulóknak ágazati alapvizsgát kell tenniük, és majd csak annak teljesítésével vállnak jogosulttá munkaszerződés megkötésére gazdálkodó szervezettel, ahol meg kezdhetik külső gyakorlati helyen folytatott szakmai gyakorlatukat.
Azok a gyakorlati képzőhelyek fogadhatnak tanulót, amelyek szerepelnek a kereskedelmi és iparkamara vagy az agrárkamara vonatkozó listáján. A gyakorlati képzésbe újonnan belépő gazdálkodó szervezet esetében (pl. ha a tanuló talál gyakorlati képzőhelyet, vagy egy vállalat jelentkezik erre a feladatra) a kamara egy úgynevezett bevezető ellenőrzés keretében meggyőződik arról, hogy a vállalat/szervezet rendelkezik-e a gyakorlati képzés eredményes megvalósításához szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel.
A gyakorlati képzés során a gazdálkodó szervezetek a KKK és a kerettanterv alapján összeállított foglalkozási naplót vezetnek. A foglalkoztatott tanulók szakmai gyakorlati értékelése érdemjeggyel történik, naponta vagy hetente, illetve havonta. Szöveges értékelést nem kapnak a tanulók, de a gyakorlati oktató szóban minden esetben ad visszajelzést az elkészült termékre vagy az elvégzett munkafolyamatra vonatkozóan.
Az ágazati alapvizsga alapelvei, szabályai
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 91. §-a szerint:
„(1) Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt
vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát. (2) Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.
(2) Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (3) A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. A vizsgabizottság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott díjazásra jogosult. (4) Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.”
Az alapvizsga előkészítésének, megszervezésének, lebonyolításának szabályai
Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.
Az alapvizsga írásbeli és gyakorlati vizsgából áll.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladatlap a KKK és a programtanterv által előírt feladattípusokból és témakörökből áll. A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam, a vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül, a vizsgatevékenység értékelésének szempontjai szintén szigorúan meghatározottak. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat javítási- értékelési útmutató tartalmazza. Az értékelés százalékos formában történik. A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám meghatározott %-át elérte.
Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga több, meghatározott részből és feladatból áll. A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam, a vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül, a vizsgatevékenység értékelésének szempontjai szintén szigorúan meghatározottak. A vizsgafeladat értékelése a vizsgaszervező által készített részletes értékelési útmutató, az egyes részekre és feladatokra adható pontszámok alapján, százalékos formában történik. A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám meghatározott %-át elérte.
Az ágazati alapvizsga sikereségének kritériumai
Az ágazati alapvizsga sikereségének és értékelésének szabályait az adott szakmához (ágazathoz) kiadott Képzési és Kimeneti Követelmények és az intézmény Ágazati Alapvizsga Vizsgaszabályzata tartalmazza.
A képzési program célja: a tanítási-tanulási folyamat értelme, iránya, törekvései
A szakképző intézmény a KKK és a programtantervek alapján saját maga – a képzési program tekintetében egyeztetve a duális képzőhellyel – készíti el szakmai programját. Fontos hangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer eredményes működtetésében rendkívül jelentős a szakképző iskola és a duális képzőhely szoros és tényleges együttműködése.
Egy képesítés tanulási eredményeinek meghatározásakor a munkaerő-piaci igényeken alapuló képzési célból kell kiindulni. A képzési cél lehet valamilyen átfogó értelmezése az elérni kívánt eredménynek, viszont egyértelműnek és iránymutatónak kell lennie, és a képzési célból levezethetőnek kell lennie a képzési követelményeknek.
A képzési cél meghatározását követi a képzés követelményeinek tanulási eredmény alapú kidolgozása, majd a tanítási folyamat (tartalom, stratégia, módszer, eszköz, időtartam stb.) és az értékelési kritériumok és módszerek meghatározása.
Tanulási eredmény alapú képzési program: projektalapú képzés szervezése hagyományos tantárgyi keretek között
Projektmódszer alkalmazása iskolánkban
A projektek keretében a tanulók egy-egy komplex feladat megoldásán dolgoznak, amelynek eredménye egy valóságos produktum. A feladat megoldása során a tanuló maga törekszik az egyes részproblémák megoldásához szükséges tudás megszerzésére, s ez motiválja is őt egyben. Nagy előnye, hogy az ismeretek valósággal telnek meg, s nem maradnak pusztán elméletek. A tanulók a produktum közben sajátítják el tudásukat és technikáikat.
A hagyományos tantárgyi keretek között történő projektek általi oktatás megszervezése átgondolt szervezési feladat. A hatékony szervezéshez szükséges a diákok és az oktatók órarendjének külön történő kezelése, valamint el kell dönteni, hogy az oktatási projektek milyen idősávban valósulhatnak meg. A három lehetséges oktatás-szervezési modell – a napi projektsáv kialakítása, a projektnapok vagy a projekthetek kijelölése – közül mi az utóbbit, a projekthetek kijelölését választottuk. Ebben a változatban az intézmény az éves projektmunkát néhány hétbe sűríti. Az iskolában és a képzőhelyeken oktatók közösen dolgozzák ki a projektfeladatokat, amelyeket a tanulókkal projekthét keretében valósítanak meg. A projektmunkában több oktató segíti a projektre szerveződő tanulói csoportokat. A fennmaradó hetekben a tantárgyi struktúrában oktatható (főleg köznevelési) tárgyak oktatása történik meg.
Ezt a módszert alkalmazzuk, mivel az intézményünkben oktatott szakmák esetében szükséges a hosszabb egybefüggő időszak a feladatok végrehajtására, és a munka tárgya nem tárolható el, illetve a projekt több szakma és/vagy évfolyam együttműködését igényli egy nagyobb, összetett feladat végrehajtásánál.
A szakképző iskolai szakmai oktatás szakképesítései
Szakképző iskolai szakmai oktatás nappali munkarendben 2020. szeptember 1-től felmenő rendszerben |
||||
Ágazat |
Szakképesítés (szakma) |
Azonosító száma |
Munkarend |
Évfolyam |
10. Gépészet |
Épület- és szerkezetlakatos |
4 0732 10 03 |
nappali
esti |
9–10–11. szakmai évf.
11-12 szakmai évf. |
10. Gépészet |
Gépi és CNC forgácsoló |
4 0715 10 07 |
nappali |
9–10–11. szakmai évf. |
10. Gépészet |
Hegesztő |
4 0715 10 08 |
nappali |
9–10–11. szakmai évf. |
17. Mezőgazdaság és erdészet |
Mezőgazdasági gépész |
4 0810 17 07 |
nappali |
9–10–11. szakmai évf. |
23. Turizmus- vendéglátás |
Pincér – vendégtéri szakember |
4 1013 23 04 |
nappali |
9–10–11. szakmai évf. |
13. Kereskedelem |
Kereskedelmi értékesítő |
4 0416 13 02 |
nappali |
9–10–11. szakmai évf. |
A szakképző iskolai szakmai oktatás szakképesítéseinek óratervei
Épület- és szerkezetlakatos
A szakképesítés alapadatai
Megnevezés |
A szakmai alapadatai |
Az ágazat megnevezése |
Gépészet ágazat |
A szakma azonosító száma |
4 0732 10 03 |
A szakma szakmairányai |
nincs szakmairány |
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
Ágazati alapoktatás megnevezése |
Gépészet ágazati alapoktatás |
Kapcsolódó részszakmák megnevezése |
- |
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama |
Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra |
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
Fémes anyagból, főként acélból készült lemezek, idomok, csövek, vázak és tartószerkezetek előkészítését, szerelését, hegesztését és ellenőrzését végzi. Épületek és más építmények szerkezeti fémvázainak összeszerelését, felállítását és szétszerelését végzi vázlatrajzok, műszaki rajzok és műszaki leírás alapján.
Fémlemezek vágás és átalakítás céljára történő előkészítését végzi.
Különböző gépészeti kötési eljárással (hegesztés, forrasztás, ragasztás, csavarozás, szegecselés stb.) épületek és más építmények (kapuk, ajtók és ablakok, korlátok, kazánok) alkatrészeinek elkészítését, szerkezeti fémvázainak felállítását, összeszerelését, szétszerelését, karbantartását és javítását végzi.
Acélszerkezeti munkáknál hegesztési műveleteket végez.
A termék minőségének és szerelésének ellenőrzését végzi a műszaki leírás szerint. Munkája során sokféle kéziszerszámmal és elektromos szerszámmal dolgozik.
Többnyire egyéni jellegű munkát végez műhelyben vagy részben, esetleg állandóan szabadban.
A munkavégzés közepesen nehéz fizikai igénybevétellel jár.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Megnevezés |
A belépés feltétele |
Iskolai előképzettség |
alapfokú iskolai végzettség |
Alkalmassági követelmények: · Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat · Pályaalkalmassági vizsgálat |
szükséges szükséges |
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással, vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.
Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással
készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellen- állás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.
Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.
Évfolyam |
9. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorl at |
10. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorl at |
11. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorl at |
A képzés összes óraszám a |
1. évfolya m |
2. évfolya m |
A képzés összes óraszám a |
|
Évfolyam összes óraszáma |
576 |
|
|
732 |
|
|
697 |
|
|
2005 |
1008 |
996 |
2004 |
|
Munkavállalói ismeretek |
Munkavállalói ismeretek |
18 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
Álláskeresés |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkajogi alapismeretek |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkaviszony létesítése |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkanélküliség |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Munkavállalói idegen nyelv |
Munkavállalói idegen nyelv |
0 |
|
|
0 |
|
|
62 |
|
|
62 |
0 |
62 |
62 |
Az álláskeresés lépései, álláshirdetések |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Önéletrajz és motivációs levél |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
„Small talk” – általános társalgás |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Állásinterjú |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Műszaki alapozás |
Villamos alapismeretek |
288 |
2,5 |
5,5 |
0 |
|
|
0 |
|
|
288 |
288 |
0 |
288 |
Villamos áramkör |
90 |
|
|
|
|
|
|
|
|
90 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkör ábrázolása |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkör kialakítása |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
72 |
|
72 |
|
Villamos biztonságtechnika |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkörök mérése, dokumentá- lása |
108 |
|
|
|
|
|
|
|
|
108 |
108 |
|
108 |
|
Gépészeti alapismeretek |
270 |
2 |
5,5 |
0 |
|
|
0 |
|
|
270 |
270 |
0 |
270 |
|
Munkabiztonság, tűz- és környezetvéde- lem |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Műszaki rajz alapjai |
72 |
|
|
|
|
|
|
|
|
72 |
72 |
|
72 |
|
Anyag- és gyártásismeret |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Fémipari alapmegmunkálások |
72 |
|
|
|
|
|
|
|
|
72 |
72 |
|
72 |
|
Projektmunka |
90 |
|
|
|
|
|
|
|
|
90 |
90 |
|
90 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
558 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
558 |
558 |
0 |
558 |
|
Szakmai alapismeretek |
Műszaki dokumentáció |
0 |
|
|
108 |
|
|
0 |
|
|
108 |
108 |
0 |
108 |
Technológiai dokumentációk |
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások |
|
|
|
40 |
|
|
|
|
|
40 |
40 |
|
40 |
|
Jelképes ábrázolások |
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
10 |
10 |
|
10 |
|
Építészrajzok |
|
|
|
25 |
|
|
|
|
|
25 |
25 |
|
25 |
|
A rajzkészítés gyakorlata |
|
|
|
30 |
|
|
|
|
|
30 |
30 |
|
30 |
|
Gépészeti alapmérések |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Alapfogalmak |
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
Mérési dokumentumok |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
A mérés eszközei |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Mérési hibák |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
1 |
|
Hosszméretek mérése, ellenőrzése |
|
|
|
36 |
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Szögek mérése és ellenőrzése |
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
10 |
10 |
|
10 |
|
Alak- és helyzetpontosság mérése, elle- nőrzése |
|
|
|
16 |
|
|
|
|
|
16 |
16 |
|
16 |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Alapanyagok csoportosítása és tulajdon- ságai |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Anyagszerkezettani alapismeretek |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
A mikroszerkezet és a tulajdonságok kap- csolata |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Fontosabb fémek és ötvözetei |
|
|
|
14 |
|
|
|
|
|
14 |
14 |
|
14 |
|
Szinterelt szerkezeti anyagok |
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Műanyagok |
|
|
|
5 |
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Segédanyagok |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Hőkezelő eljárások |
|
|
|
13 |
|
|
|
|
|
13 |
13 |
|
13 |
|
Anyagvizsgálat |
|
|
|
25 |
|
|
|
|
|
25 |
25 |
|
25 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
252 |
|
|
0 |
|
|
252 |
252 |
0 |
252 |
|
Gépészeti kötési feladatok |
Hegesztés |
0 |
|
|
264 |
|
|
108 |
|
|
372 |
0 |
372 |
372 |
A hegesztés alapfogalmai |
|
|
|
48 |
|
|
|
|
|
48 |
|
48 |
48 |
|
Hegesztési feladatok |
|
|
|
216 |
|
|
108 |
|
|
324 |
|
324 |
324 |
|
Forrasztás |
0 |
|
|
18 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
|
A forrasztás alapfogalmai |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Forrasztási feladatok |
|
|
|
14 |
|
|
|
|
|
14 |
14 |
|
14 |
|
Ragasztás |
0 |
|
|
18 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
|
A ragasztás alapfogalmai |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Ragasztási feladatok |
|
|
|
14 |
|
|
|
|
|
14 |
14 |
|
14 |
|
Szegecselés |
0 |
|
|
36 |
|
|
0 |
|
|
36 |
36 |
0 |
36 |
|
A szegecselés alapfogalmai |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Szegecselési feladatok |
|
|
|
32 |
|
|
|
|
|
32 |
32 |
|
32 |
|
Csavarozás |
0 |
|
|
36 |
|
|
0 |
|
|
36 |
36 |
0 |
36 |
|
A csavarozás alapfogalmai |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Csavarozási feladatok |
|
|
|
32 |
|
|
|
|
|
32 |
32 |
|
32 |
|
Felületvédelem |
0 |
|
|
36 |
|
|
31 |
|
|
67 |
0 |
66 |
66 |
|
A felületvédelem alapfogalmai |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
|
4 |
4 |
|
Felületvédelmi feladatok |
|
|
|
32 |
|
|
31 |
|
|
63 |
|
62 |
62 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
408 |
|
|
139 |
|
|
547 |
108 |
438 |
546 |
|
Biztonságt |
Gépészeti munkabiztonság és környe- zetvédelem |
0 |
|
|
18 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
|
Munkavédelem |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
Elsősegélynyújtás |
|
|
|
6 |
|
|
|
|
|
6 |
6 |
|
6 |
|
Tűzvédelem |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Környezetvédelem |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Magasban végzett szerelések |
0 |
|
|
54 |
|
|
0 |
|
|
54 |
54 |
0 |
54 |
|
A magasban végzett munka biztonság- technikája |
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
8 |
8 |
|
8 |
|
Magasban végzett szerelési folyamatok |
|
|
|
46 |
|
|
|
|
|
46 |
46 |
|
46 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Épületlakatos feladatok |
Épületlakatos szerkezetek |
0 |
|
|
0 |
|
|
62 |
|
|
62 |
0 |
62 |
62 |
Épületlakatos szerkezetek |
|
|
|
|
|
|
36 |
|
|
36 |
|
36 |
36 |
|
Munkatervezési feladatok |
|
|
|
|
|
|
13 |
|
|
13 |
|
13 |
13 |
|
Munkaszervezési feladatok |
|
|
|
|
|
|
13 |
|
|
13 |
|
13 |
13 |
|
Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése, karbantartása, javítása |
0 |
|
|
0 |
|
|
186 |
|
|
186 |
0 |
186 |
186 |
|
Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépí- tése, szerelése |
|
|
|
|
|
|
162 |
|
|
162 |
|
162 |
162 |
|
Karbantartás, javítás |
|
|
|
|
|
|
24 |
|
|
24 |
|
24 |
24 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
0 |
|
|
248 |
|
|
248 |
0 |
248 |
248 |
|
Szerkezetlakatos feladatok |
Szerkezetlakatos munkák |
0 |
|
|
0 |
|
|
248 |
|
|
248 |
0 |
248 |
248 |
Szerkezetlakatos alapismeretek |
|
|
|
|
|
|
72 |
|
|
72 |
|
72 |
72 |
|
Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák |
|
|
|
|
|
|
144 |
|
|
144 |
|
144 |
144 |
|
Tartószerkezeti munkák |
|
|
|
|
|
|
32 |
|
|
32 |
|
32 |
32 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
0 |
|
|
248 |
|
|
248 |
0 |
248 |
248 |
|
Egybefüggő szakmai gyakorlat: |
0 |
|
|
140 |
|
|
|
|
|
|
140 |
|
|
|
Elméleti óraszám óra/hét |
|
4,5 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlati óraszám óra/hét |
|
|
11 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Elmélet éves óraszám |
|
162 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlat éves óraszám |
|
|
396 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Összes éves óraszám |
|
558 |
|
0 |
|
0 |
|
|
|
|
Gépi és CNC forgácsoló
A szakképesítés alapadatai
Megnevezés |
A szakmai alapadatai |
Az ágazat megnevezése |
Gépészet ágazat |
A szakma azonosító száma |
4 0715 10 07 |
A szakma szakmairányai |
nincs szakmairány |
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
Ágazati alapoktatás megnevezése |
Gépészet ágazati alapoktatás |
Kapcsolódó részszakmák megnevezése |
- |
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama |
Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra |
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
Műszaki rajz alapján, adott technológiai paraméterek és műveleti utasítás szerint megtervezi a gyártás folyamatát. A művelettervezés során használja a szükséges műszaki táblázatokat.
Az adott hagyományos szerszámgépen befogja az előgyártmányt, rögzíti a szerszámokat és beállítja a forgácsolási paramétereket, majd legyártja a munkadarabot. CNC megmunkálógépeken, gyártósorokon szakszerűen használja a munkadarab befogó- és továbbító eszközöket. Egyszerűbb alkatrészek gyártására CNC szerszámgépen, vagy szimulációs programmal programot ír és tesztel. CNC vezérlésű gépet kezel, felszerszámoz és azt követően alkatrészt gyárt. Hiba esetén korrekciózásokat hajt végre. Méreteket ellenőriz, azt mérési jegyzőkönyvben dokumentálja.
Munkája során mindvégig betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Megnevezés |
A belépés feltétele |
Iskolai előképzettség |
alapfokú iskolai végzettség |
Alkalmassági követelmények: · Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat · Pályaalkalmassági vizsgálat |
szükséges szükséges |
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással, vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.
Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.
Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.
Évfolyam |
9. évfolya m |
Elmél et |
Gyakor lat |
10. évfolya m |
Elmél et |
Gyakor lat |
11. évfolya m |
Elmél et |
Gyakor lat |
A képzés összes óraszá ma |
1. évfolya m |
2. évfolya m |
A képzés összes óraszá ma |
|
É vfolyam összes óraszáma |
576 |
|
|
720 |
|
|
701 |
|
|
1997 |
1098 |
899 |
1997 |
|
Munkavállalói ismeretek |
Munkavállalói ismeretek |
18 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
18 |
0 |
18 |
18 |
Álláskeresés |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
|
5 |
5 |
|
Munkajogi alapismeretek |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
|
5 |
5 |
|
Munkaviszony létesítése |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
|
5 |
5 |
|
Munkanélküliség |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
|
3 |
3 |
|
Munkavállalói idegen nyelv |
Munkavállalói idegen nyelv |
0 |
|
|
0 |
|
|
62 |
|
|
62 |
0 |
62 |
62 |
Az álláskeresés lépései, álláshirdetések |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Önéletrajz és motivációs levél |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
„Small talk” – általános társalgás |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Állásinterjú |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Műszaki alapozás |
Villamos alapismeretek |
288 |
2,5 |
5,5 |
0 |
|
|
0 |
|
|
288 |
288 |
0 |
288 |
Villamos áramkör |
90 |
|
|
|
|
|
|
|
|
90 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkör ábrázolása |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkör kialakítása |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
72 |
|
72 |
|
Villamos biztonságtechnika |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkörök mérése, dokumentálása |
108 |
|
|
|
|
|
|
|
|
108 |
108 |
|
108 |
|
Gépészeti alapismeretek |
270 |
2 |
5,5 |
0 |
|
|
0 |
|
|
270 |
270 |
0 |
270 |
|
Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Műszaki rajz alapjai |
72 |
|
|
|
|
|
|
|
|
72 |
72 |
|
72 |
|
Anyag- és gyártásismeret |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Fémipari alapmegmunkálások |
72 |
|
|
|
|
|
|
|
|
72 |
72 |
|
72 |
|
Projektmunka |
90 |
|
|
|
|
|
|
|
|
90 |
90 |
|
90 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
558 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
558 |
558 |
0 |
558 |
|
Gyártás-előkészítés |
Gyártás-előkészítés |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
Anyagválasztás |
|
|
|
7 |
|
|
|
|
|
7 |
7 |
|
7 |
|
A forgácsolószerszámok anyagai |
|
|
|
5 |
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Segédanyagok |
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Műszaki dokumentációk |
|
|
|
28 |
|
|
|
|
|
28 |
28 |
|
28 |
|
Forgácsoló szerszámgépek |
|
|
|
15 |
|
|
|
|
|
15 |
15 |
|
15 |
|
Szerszámgépek készülékei |
|
|
|
7 |
|
|
|
|
|
7 |
7 |
|
7 |
|
Pneumatikus és hidraulikus rendszerek elemei |
|
|
|
7 |
|
|
|
|
|
7 |
7 |
|
7 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Gépi forgácsolás |
Forgácsoló megmunkálások |
0 |
|
|
576 |
|
|
279 |
|
|
855 |
396 |
459 |
855 |
A forgácsolás alapjai |
|
|
|
36 |
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Esztergálás |
|
|
|
180 |
|
|
|
|
|
180 |
144 |
36 |
180 |
|
Marás |
|
|
|
180 |
|
|
|
|
|
180 |
144 |
36 |
180 |
|
Furatmegmunkálások |
|
|
|
72 |
|
|
|
|
|
72 |
36 |
18 |
54 |
|
Köszörülés |
|
|
|
54 |
|
|
|
|
|
54 |
|
54 |
54 |
|
Egyéb forgácsoló megmunkálások |
|
|
|
18 |
|
|
|
|
|
18 |
|
18 |
18 |
Karbantartási feladatok |
|
|
|
36 |
|
|
|
|
|
36 |
36 |
18 |
54 |
|
Projektfeladat |
|
|
|
|
|
|
279 |
|
|
279 |
|
279 |
279 |
|
Minőségellenőrzés |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Geometriai mérések |
|
|
|
26 |
|
|
|
|
|
26 |
26 |
|
26 |
|
Alak-és helyzetellenőrzések |
|
|
|
18 |
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Felületi érdesség mérése |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Anyagvizsgálatok |
|
|
|
14 |
|
|
|
|
|
14 |
14 |
|
14 |
|
Statisztikai folyamatszabályozó rendszerek (SPC) |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Minőségbiztosítási rendszerek |
|
|
|
6 |
|
|
|
|
|
6 |
6 |
|
6 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
648 |
|
|
279 |
|
|
927 |
468 |
459 |
927 |
|
Korszerű forgácsoló technológiák |
CNC-gépkezelés és - forgácsolás |
0 |
|
|
0 |
|
|
262 |
|
|
262 |
0 |
262 |
262 |
A gépkezelés alapjai |
|
|
|
|
|
|
62 |
|
|
62 |
|
62 |
62 |
|
Munkadarab- és szerszámbefogás |
|
|
|
|
|
|
31 |
|
|
31 |
|
31 |
31 |
|
Programszerkesztés, -tesztelés |
|
|
|
|
|
|
31 |
|
|
31 |
|
31 |
31 |
|
Megmunkálások |
|
|
|
|
|
|
76 |
|
|
76 |
|
76 |
76 |
|
Projektfeladat |
|
|
|
|
|
|
62 |
|
|
62 |
|
62 |
62 |
|
CNC-programozás alapjai |
0 |
|
|
0 |
|
|
98 |
|
|
98 |
0 |
98 |
98 |
|
A programozás alapjai |
|
|
|
|
|
|
9 |
|
|
9 |
|
9 |
9 |
|
Címkódos programozás |
|
|
|
|
|
|
18 |
|
|
18 |
|
18 |
18 |
|
Esztergálási műveletek programozása |
|
|
|
|
|
|
31 |
|
|
31 |
|
31 |
31 |
|
Marási műveletek programozása |
|
|
|
|
|
|
31 |
|
|
31 |
|
31 |
31 |
|
Furatmegmunkálási műveletek programozása |
|
|
|
|
|
|
9 |
|
|
9 |
|
9 |
9 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
0 |
|
|
360 |
|
|
360 |
0 |
360 |
360 |
|
Egybefüggő szakmai gyakorlat: |
0 |
|
|
140 |
|
|
|
|
|
|
160 |
|
|
|
Elméleti óraszám óra/hét |
|
4,5 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlati óraszám óra/hét |
|
|
11 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Elmélet éves óraszám |
|
162 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlat éves óraszám |
|
|
396 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Összes éves óraszám |
|
558 |
|
0 |
|
0 |
|
|
|
|
Hegesztő
A szakképesítés alapadatai
Megnevezés |
A szakmai alapadatai |
Az ágazat megnevezése |
Gépészet ágazat |
A szakma azonosító száma |
4 0715 10 08 |
A szakma szakmairányai |
nincs szakmairány |
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
Ágazati alapoktatás megnevezése |
Gépészet ágazati alapoktatás |
Kapcsolódó részszakmák megnevezése |
Fémipari gyártáselőkészítő |
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama |
Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra |
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
A hegesztő szakember a tanult kézi ívhegesztési, lánghegesztési és vágási technológiák felhasználásával hegesztett fémszerkezeteket készít hegesztéstechnológiai utasítás (WPS) alapján. Anyagismereti és geometriai tudására építve anyagot választ és anyagmennyiséget határoz meg a feladathoz.
A szerkezetépítési munkáját biztonságosan, magas minőségi szinten, a vonatkozó szabványok előírásainak megfelelően végzi.
A hegesztési hibákat képes beazonosítani hibakódok alapján és kijavítani. A minőségirányítási rendszerek elvárásainak megfelelően, munkaközi és végellenőrzést végez és további vizsgálatokra előkészíti a munkadarabot. Fémszerkezeteket, és csővezeték rendszereket gyárt, javít a gyártási és technológiai dokumentáció szerint, az irányítási rendszerek eszközeinek felhasználásával, munkájában alkalmazva az infokommunikációs eszközöket.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Megnevezés |
A belépés feltétele |
Iskolai előképzettség |
alapfokú iskolai végzettség |
Alkalmassági követelmények: · Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat · Pályaalkalmassági vizsgálat |
szükséges szükséges |
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással, vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.
Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.
Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.
Évfolyam |
9. évfoly am |
Elmé let |
Gyako rlat |
10. évfoly am |
Elmé let |
Gyako rlat |
11. évfoly am |
Elmé let |
Gyako rlat |
A képzé s összes óraszá ma |
1. évfoly am |
2. évfoly am |
A képzé s összes óraszá ma |
|
Évfolyam összes óraszáma |
576 |
|
|
720 |
|
|
681 |
|
|
1977 |
1088 |
992 |
2080 |
|
Munkavállalói ismeretek |
Munkavállalói ismeretek |
18 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
Álláskeresés |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkajogi alapismeretek |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkaviszony létesítése |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkanélküliség |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Munkavállalói idegen nyelv |
Munkavállalói idegen nyelv |
0 |
|
|
0 |
|
|
62 |
|
|
62 |
0 |
62 |
62 |
Az álláskeresés lépései, álláshirdetések |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Önéletrajz és motivációs levél |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
„Small talk” – általános társalgás |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Állásinterjú |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Műszaki alapozás |
Villamos alapismeretek |
288 |
2,5 |
5,5 |
0 |
|
|
0 |
|
|
288 |
288 |
0 |
288 |
Villamos áramkör |
90 |
|
|
|
|
|
|
|
|
90 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkör ábrázolása |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkör kialakítása |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
72 |
|
72 |
|
Villamos biztonságtechnika |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Villamos áramkörök mérése, dokumentálása |
108 |
|
|
|
|
|
|
|
|
108 |
108 |
|
108 |
|
Gépészeti alapismeretek |
270 |
2 |
5,5 |
0 |
|
|
0 |
|
|
270 |
270 |
0 |
270 |
|
Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Műszaki rajz alapjai |
72 |
|
|
|
|
|
|
|
|
72 |
72 |
|
72 |
|
Anyag- és gyártásismeret |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Fémipari alapmegmunkálások |
72 |
|
|
|
|
|
|
|
|
72 |
72 |
|
72 |
|
Projektmunka |
90 |
|
|
|
|
|
|
|
|
90 |
90 |
|
90 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
558 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
558 |
558 |
0 |
558 |
|
Gépészeti alapismeretek |
Műszaki dokumentáció |
0 |
|
|
108 |
|
|
0 |
|
|
108 |
108 |
0 |
108 |
Technológiai dokumentációk |
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások |
|
|
|
50 |
|
|
|
|
|
50 |
50 |
|
50 |
|
Jelképes ábrázolások |
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
10 |
10 |
|
10 |
|
A géprajzkészítés gyakorlata |
|
|
|
45 |
|
|
|
|
|
45 |
45 |
|
45 |
|
Gépészeti alapmérések |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Alapfogalmak |
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Mérési dokumentumok |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
A mérés eszközei |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Mérési hibák |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
1 |
|
Hosszméretek mérése, ellenőrzése |
|
|
|
36 |
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Szögek mérése és ellenőrzése |
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
10 |
10 |
|
10 |
|
Alak- és helyzetpontosság mérése, ellenőrzése |
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
8 |
8 |
|
8 |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
0 |
|
|
72 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Anyagszerkezettani alapismeretek |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
A mikroszerkezet és a tulajdonságok kapcsolata |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
Fontosabb fémek és ötvözeteik |
|
|
|
14 |
|
|
|
|
|
14 |
14 |
|
14 |
|
Szinterelt szerkezeti anyagok |
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Műanyagok |
|
|
|
5 |
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Segédanyagok |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Hőkezelő eljárások |
|
|
|
13 |
|
|
|
|
|
13 |
13 |
|
13 |
|
Anyagvizsgálat |
|
|
|
25 |
|
|
|
|
|
25 |
25 |
|
25 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
252 |
|
|
0 |
|
|
252 |
252 |
0 |
252 |
|
Hegesztési technológia előkészítése |
Hegesztés alapismeretei |
0 |
|
|
212 |
|
|
0 |
|
|
212 |
212 |
0 |
212 |
A hegesztés alapfogalmai |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Hegesztési élek előkészítése, kialakítása |
|
|
|
62 |
|
|
|
|
|
62 |
62 |
|
62 |
|
Alkatrészek összeállítása, készülékek használata |
|
|
|
60 |
|
|
|
|
|
60 |
60 |
|
60 |
|
A hegesztés hozag- és segédanyagai |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Hegesztési eltérések |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
A hegesztés biztonságtechnikája |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Hegesztő berendezések és azok üzembehelyezése |
|
|
|
80 |
|
|
|
|
|
80 |
80 |
|
80 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
212 |
|
|
0 |
|
|
212 |
212 |
0 |
212 |
|
Hegesztési feladatok |
Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés) |
0 |
|
|
128 |
|
|
62 |
|
|
190 |
0 |
217 |
217 |
Fémek hegeszthetősége bevont elektródás kézi ívhegesztéssel |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés) |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
A bevont ívhegesztő elektródák főbb típusai |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
A bevont elektródás kézi ívhegesztés technológiája |
|
|
|
60 |
|
|
14 |
|
|
74 |
|
81 |
81 |
|
Az ívhegesztés kötései |
|
|
|
60 |
|
|
48 |
|
|
108 |
|
128 |
128 |
|
A bevont elektródás kézi ívhegesztéssel készített kötések eltérései (hibái) |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
Javító- és felrakóhegesztések |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
A bevont elektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikája |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
Gázhegesztés |
0 |
|
|
128 |
|
|
92 |
|
|
220 |
48 |
186 |
234 |
|
A gázhegesztés fogalma, lényege |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
1 |
|
Gázhegesztő berendezések |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Hegesztőgázok |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Hegesztőláng |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
A gázhegesztés technológiája |
|
|
|
50 |
|
|
48 |
|
|
98 |
10 |
98 |
108 |
|
A hegesztőláng beállítása |
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
A hegesztés folyamata |
|
|
|
52 |
|
|
44 |
|
|
96 |
12 |
88 |
100 |
|
A gázhegesztés kötései, illesztések, varratalakok |
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
10 |
10 |
|
10 |
|
Fémek hegeszthetősége gázhegesztéssel |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
A hegesztési kötések eltérései, hibái |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
1 |
|
A gázhegesztés jelentősége a javító technikában |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
1 |
|
A gázhegesztés biztonságtechnikája |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
1 |
|
Fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés |
0 |
|
|
0 |
|
|
217 |
|
|
217 |
0 |
248 |
248 |
|
A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés berendezése |
|
|
|
|
|
|
5 |
|
|
5 |
|
5 |
5 |
A hegesztőhuzal |
|
|
|
|
|
|
5 |
|
|
5 |
|
5 |
5 |
|
Védőgázellátás |
|
|
|
|
|
|
6 |
|
|
6 |
|
6 |
6 |
|
A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés technológiája |
|
|
|
|
|
|
201 |
|
|
201 |
|
232 |
232 |
|
Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (TIG) |
0 |
|
|
0 |
|
|
217 |
|
|
217 |
0 |
248 |
248 |
|
Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés |
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés berendezése |
|
|
|
|
|
|
4 |
|
|
4 |
|
4 |
4 |
|
A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés hozaganyagai |
|
|
|
|
|
|
10 |
|
|
10 |
|
10 |
10 |
|
A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés technológiája |
|
|
|
|
|
|
95 |
|
|
95 |
|
116 |
116 |
|
A hegesztőpisztoly és a hegesztőpálca tartása volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés esetén |
|
|
|
|
|
|
102 |
|
|
102 |
|
112 |
112 |
|
Hegesztési eltérések |
|
|
|
|
|
|
4 |
|
|
4 |
|
4 |
4 |
|
A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés biztonságtechnikája |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
0 |
|
Egyéb hegesztési eljárások |
0 |
|
|
0 |
|
|
15 |
|
|
15 |
0 |
15 |
15 |
|
Az elektromos ellenállás elvén működő eljárások |
|
|
|
|
|
|
4 |
|
|
4 |
|
4 |
4 |
|
A mechanikai energia felhasználásán alapuló hegesztő eljárások |
|
|
|
|
|
|
4 |
|
|
4 |
|
4 |
4 |
|
A sugárenergia által végzett ömlesztőhegesztések |
|
|
|
|
|
|
3 |
|
|
3 |
|
3 |
3 |
|
A termokémiai elven működő eljárások |
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
A hegesztés jövője |
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
A hegesztett kötések minőségi követel- ményei |
0 |
|
|
0 |
|
|
16 |
|
|
16 |
0 |
16 |
16 |
|
Hegesztési eltérések csoportba sorolása |
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
Hegesztési varratok roncsolásos vizsgála- tai |
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
A hegesztési varratok roncsolásmentes vizsgálatai |
|
|
|
|
|
|
3 |
|
|
3 |
|
3 |
3 |
|
A hegesztett kötések minőségi szintjei, kategóriái |
|
|
|
|
|
|
6 |
|
|
6 |
|
6 |
6 |
|
Hegesztési feszültségek, alakváltozások |
|
|
|
|
|
|
3 |
|
|
3 |
|
3 |
3 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
256 |
|
|
619 |
|
|
875 |
48 |
930 |
978 |
|
Egybefüggő szakmai gyakorlat: |
0 |
|
|
140 |
|
|
|
|
|
|
140 |
|
|
|
Elméleti óraszám óra/hét |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlati óraszám óra/hét |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Elmélet éves óraszám |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlat éves óraszám |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Összes éves óraszám |
|
0 |
|
0 |
|
0 |
|
|
|
|
Mezőgazdasági gépész
A szakképesítés alapadatai
Megnevezés |
A szakmai alapadatai |
Az ágazat megnevezése |
Mezőgazdaság és erdészet ágazat |
A szakma azonosító száma |
4 0810 17 07 |
A szakma szakmairányai |
nincs szakmairány |
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
Ágazati alapoktatás megnevezése |
Mezőgazdaság-erdészet ágazati alapoktatás |
Kapcsolódó részszakmák megnevezése |
- |
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama |
Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra |
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
A mezőgazdasági gépész szakma ajánlott minden fiatal számára, akit érdekel a mezőgazdasági termesztés és a megvalósításához alkalmazott korszerű mezőgazdasági erőgépek és munkagépek kezelése és üzemeltetése.
A mezőgazdasági gépész a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, önjáró betakarítógépek, mezőgazdasági rakodógépek napi és időszakos karbantartását a gépkönyvi előírások alapján elvégzi. Az erőgépeket és a munkagépeket szakszerűen összekapcsolja, betartva a biztonsági előírásokat. A gépkapcsolatot beállítja a megadott paraméterek alapján az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésre.
Elvégzi a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, kertészet, állattartás) gépi munkáit. Kezeli a precíziós mezőgazdasági termelést támogató elektronikai eszközöket. Felelősen végzi az üzemeltetési munkákat.
Az üzemeltetés során felmerülő kisebb hibákat feltárja és kijavítja. Irányítás mellett elvégzi a nagyobb javítási munkákat is.
Betartja a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat, valamint a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat előírásait.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Megnevezés |
A belépés feltétele |
Iskolai előképzettség |
alapfokú iskolai végzettség |
Alkalmassági követelmények: · Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat · Pályaalkalmassági vizsgálat |
szükséges nem szükséges |
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
Az alapoktatást követően a tanuló egyszerű meteorológiai megfigyeléseket végez, adatokat gyűjt, jellemzi az időjárási elemeket, meghatározza adott hely klimatikus viszonyait. Elvégzi a talajok egyszerű, helyszíni fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatait, megfigyeli a talajképződés jegyeit, jellemző folyamatait, a talajhibákat, meghatározza a talajjavítás és talajvédelem lehetőségeit. A sejttan,
szövettan, morfológia, rendszertan alapján növények szaporítását végzi. Felveszi a gazdasági állatok testméreteit, vizsgálja külső értékmérő tulajdonságait és viselkedésüket. Irányítás mellett kezeli a mezőgazdasági erőgépeket és elvégzi napi karbantartásukat. Használja a földmérésben alkalmazott hossz-, terület mértékegységeket, méretarányt, területet számít. Térképet olvas, alapvető földügyi adatokat azonosít és gyűjt. A mérések során digitális mérőeszközöket használ. Munkája során alkalmazza az ágazati munka-, tűz-és környezetvédelmi előírásokat, valamint figyelembe veszi a biológiai sokféleség megőrzési szempontokat.
Évfolyam |
9. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorla t |
10. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorla t |
11. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorla t |
A képzés összes óraszám a |
1. évfolya m |
2. évfolya m |
A képzés összes óraszám a |
|
Évfolya m összes óraszáma |
576 |
|
|
765 |
|
|
692 |
|
|
2033 |
1141 |
892 |
2033 |
|
Munkavállalói ismeretek |
Munkavállalói ismeretek |
18 |
0,5 |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
Álláskeresés |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkajogi alapismeretek |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkaviszony létesítése |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkanélküliség |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Munkavállalói idegen nyelv |
Munkavállalói idegen nyelv |
0 |
|
|
0 |
|
|
62 |
|
|
62 |
0 |
62 |
62 |
Az álláskeresés lépései, álláshirdetések |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Önéletrajz és motivációs levél |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
„Small talk” – általános társalgás |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Állásinterjú |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Mezőgazdaság és erdészet ágazati alapoktatás |
Általános alapozás |
144 |
3 |
1 |
0 |
|
|
0 |
|
|
144 |
144 |
0 |
144 |
Bevezetés |
2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
2 |
|
2 |
|
Éghajlattan |
19 |
|
|
|
|
|
|
|
|
19 |
19 |
|
19 |
|
Talajtan |
21 |
|
|
|
|
|
|
|
|
21 |
21 |
|
21 |
|
Növénytan |
21 |
|
|
|
|
|
|
|
|
21 |
21 |
|
21 |
|
Állattan |
21 |
|
|
|
|
|
|
|
|
21 |
21 |
|
21 |
|
Géptan |
21 |
|
|
|
|
|
|
|
|
21 |
21 |
|
21 |
|
Földmérés |
21 |
|
|
|
|
|
|
|
|
21 |
21 |
|
21 |
|
Munka-, tűz- és környezetvédelem |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Szakmai alapozás |
414 |
2 |
9,5 |
0 |
|
|
0 |
|
|
414 |
414 |
0 |
414 |
|
Szakmai ágazati tevékenységek végzése |
132 |
|
|
|
|
|
|
|
|
132 |
132 |
|
132 |
|
Szakmai üzemek, intézmények, cégek látogatása |
75 |
|
|
|
|
|
|
|
|
75 |
75 |
|
75 |
|
Szakosító tartalmú előadások hallgatása |
76 |
|
|
|
|
|
|
|
|
76 |
76 |
|
76 |
|
Szakosító tartalmú gyakorlatok tanüze- mekben, tangazdaságokban, képzőköz- pontokban |
131 |
|
|
|
|
|
|
|
|
131 |
131 |
|
131 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
558 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
558 |
558 |
0 |
558 |
|
Agrárgépész szakmai alapozó |
Szakmai alapozó ismeretek |
0 |
|
|
60 |
|
|
0 |
|
|
60 |
60 |
0 |
60 |
Anyagismeret |
|
|
|
20 |
|
|
|
|
|
20 |
20 |
|
20 |
|
Géprajz |
|
|
|
20 |
|
|
|
|
|
20 |
20 |
|
20 |
|
Gépelemek |
|
|
|
20 |
|
|
|
|
|
20 |
20 |
|
20 |
|
Fémmegmunkálás |
0 |
|
|
108 |
|
|
0 |
|
|
108 |
108 |
0 |
108 |
|
A fémmegmunkálás előkészítő műveletei |
|
|
|
15 |
|
|
|
|
|
15 |
15 |
|
15 |
Kézi és gépi forgácsolás |
|
|
|
60 |
|
|
|
|
|
60 |
60 |
|
60 |
|
A fémek alakítása |
|
|
|
33 |
|
|
|
|
|
33 |
33 |
|
33 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
168 |
|
|
0 |
|
|
168 |
168 |
0 |
168 |
|
Járművezető képzés |
Járművezetési ismeretek |
0 |
|
|
36 |
|
|
0 |
|
|
36 |
36 |
0 |
36 |
Közlekedési alapismeretek |
|
|
|
14 |
|
|
|
|
|
14 |
15 |
|
15 |
|
A járművezetés elmélete |
|
|
|
6 |
|
|
|
|
|
6 |
8 |
|
8 |
|
Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek |
|
|
|
6 |
|
|
|
|
|
6 |
7 |
|
7 |
|
Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás |
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
10 |
6 |
|
6 |
|
Járművezetési gyakorlatok |
0 |
|
|
35 |
|
|
0 |
|
|
35 |
0 |
35 |
35 |
|
A mezőgazdasági vontatók felépítése |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
Belső égésű motorok |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
A motorok hűtése, a kenés |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
A motorok tüzelőanyag-ellátása |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
A villamos berendezések |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
A teljesítmény-átviteli berendezések |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
A futómű, a kormányzás, a pótkocsi |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
1 |
|
A fékberendezések |
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
2 |
|
2 |
2 |
|
Vezetési gyakorlat - alapoktatás |
|
|
|
6 |
|
|
|
|
|
6 |
|
6 |
6 |
|
Vezetési gyakorlat - főoktatás |
|
|
|
19 |
|
|
|
|
|
19 |
|
19 |
19 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
71 |
|
|
0 |
|
|
71 |
36 |
35 |
71 |
|
Mezőgazdasági gépek |
Mezőgazdasási erőgépek |
0 |
|
|
144 |
|
|
165 |
|
|
309 |
0 |
309 |
309 |
Mezőgazdasági erőgépek |
|
|
|
24 |
|
|
|
|
|
24 |
|
24 |
24 |
|
Belső égésű motorok |
|
|
|
90 |
|
|
|
|
|
90 |
|
90 |
90 |
|
Mezőgazdasági erőgépek mechanikus teljesítményátvitele |
|
|
|
30 |
|
|
|
|
|
30 |
|
30 |
30 |
|
Mezőgazdasági erőgépek hidraulikus rendszere |
|
|
|
|
|
|
35 |
|
|
35 |
|
35 |
35 |
|
Mezőgazdasági erőgépek járószerkezete és kormányzása |
|
|
|
|
|
|
30 |
|
|
30 |
|
30 |
30 |
|
Mezőgazdasági erőgépek fékezése |
|
|
|
|
|
|
30 |
|
|
30 |
|
30 |
30 |
|
Alváz és felépítmény, vonó- és függesztő szerkezet |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Mezőgazdasági gépek elektromos beren- dezései |
|
|
|
|
|
|
35 |
|
|
35 |
|
35 |
35 |
|
Mezőgazdasági erőgépek karbantartása |
|
|
|
|
|
|
15 |
|
|
15 |
|
15 |
15 |
|
Mezőgazdasági munkagépek |
0 |
|
|
246 |
|
|
225 |
|
|
471 |
246 |
225 |
471 |
|
A talajművelés gépei |
|
|
|
55 |
|
|
|
|
|
55 |
55 |
|
55 |
|
A vetés, ültetés és palántázás gépei |
|
|
|
50 |
|
|
|
|
|
50 |
50 |
|
50 |
|
A növényápolás gépei |
|
|
|
76 |
|
|
|
|
|
76 |
76 |
|
76 |
|
Arató-cséplő gépek |
|
|
|
65 |
|
|
|
|
|
65 |
65 |
|
65 |
|
A szemestermények utókezelésének gépei |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
A szálastakarmányok betakarításának gépei |
|
|
|
|
|
|
50 |
|
|
50 |
|
50 |
50 |
|
A gumós növények betakarításának gépei |
|
|
|
|
|
|
25 |
|
|
25 |
|
25 |
25 |
|
A szállítás és anyagmozgatás gépei |
|
|
|
|
|
|
85 |
|
|
85 |
|
85 |
85 |
|
Az állattartás gépei |
|
|
|
|
|
|
25 |
|
|
25 |
|
25 |
25 |
|
Kertészeti gépek |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
390 |
|
|
390 |
|
|
780 |
246 |
534 |
780 |
Mezőgazdasági gépek üzemeltetése |
Szakmai számítások |
0 |
|
|
0 |
|
|
30 |
|
|
30 |
0 |
30 |
30 |
Mezőgazdasági erőgépek |
|
|
|
|
|
|
15 |
|
|
15 |
|
15 |
15 |
|
Mezőgazdasági munkagépek |
|
|
|
|
|
|
15 |
|
|
15 |
|
15 |
15 |
|
Mezőgazdasági gépek üzemeltetése |
0 |
|
|
136 |
|
|
180 |
|
|
316 |
115 |
201 |
316 |
|
A talajművelés gépei |
|
|
|
40 |
|
|
|
|
|
40 |
40 |
|
40 |
|
A vetés, ültetés és palántázás gépei |
|
|
|
35 |
|
|
|
|
|
35 |
35 |
|
35 |
|
A növényápolás gépei |
|
|
|
40 |
|
|
|
|
|
40 |
40 |
|
40 |
|
Arató-cséplő gépek |
|
|
|
21 |
|
|
21 |
|
|
42 |
|
42 |
42 |
|
A szemestermények utókezelésének gépei |
|
|
|
|
|
|
14 |
|
|
14 |
|
14 |
14 |
|
A szálastakarmányok betakarításának gépei |
|
|
|
|
|
|
40 |
|
|
40 |
|
40 |
40 |
|
A gumós növények betakarításának gépei |
|
|
|
|
|
|
21 |
|
|
21 |
|
21 |
21 |
|
A szállítás és anyagmozgatás gépei |
|
|
|
|
|
|
56 |
|
|
56 |
|
56 |
56 |
|
Az állattartás gépei |
|
|
|
|
|
|
14 |
|
|
14 |
|
14 |
14 |
|
Kertészeti gépek |
|
|
|
|
|
|
14 |
|
|
14 |
|
14 |
14 |
|
Mezőgazdasági ismeretek |
0 |
|
|
0 |
|
|
30 |
|
|
30 |
0 |
30 |
30 |
|
Szántóföldi növények termesztéstechno- lógiája |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Gazdasági állatok tartástechnológiája |
|
|
|
|
|
|
10 |
|
|
10 |
|
10 |
10 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
136 |
|
|
240 |
|
|
376 |
115 |
261 |
376 |
|
Egybefüggő szakmai gyakorlat: |
0 |
|
|
140 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elméleti óraszám óra/hét |
|
5,5 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlati óraszám óra/hét |
|
|
10,5 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Elmélet éves óraszám |
|
198 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlat éves óraszám |
|
|
378 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Összes éves óraszám |
|
576 |
|
0 |
|
0 |
|
|
|
|
Pincér- vendégtéri szakember
A szakképesítés alapadatai
Megnevezés |
A szakmai alapadatai |
Az ágazat megnevezése |
Turizmus-vendéglátás ágazat |
A szakma azonosító száma |
4 1013 23 04 |
A szakma szakmairányai |
nincs szakmairány |
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
Ágazati alapoktatás megnevezése |
Turizmus-vendéglátás ágazati alapoktatás |
Kapcsolódó részszakmák megnevezése |
Pincérsegéd |
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama |
Szakképző iskolai oktatásban: 175 óra |
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
A pincér-vendégtéri szakember a különböző vendéglátó tevékenységet folyató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termékek felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja az udvarias és a szakszerű felszolgálás előírása szerint. Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel. Átveszi a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet, készpénzt, illetve készpénzt helyettesítő eszközöket kezel. Elszámol a napi bevétellel.
Barista, bártender és alapfokú sommelier tevékenységet végez.
Rendezvények helyszínét előkészíti, részt vesz a különböző jellegű rendezvények lebonyolításában. Munkaterülete állandó, rendezvények esetén változó területen dolgozik.
Ismeri a hazai és nemzetközi étel- és italkínálatot, tisztában van a vendéglátóipari trendekkel, az ételkészítési technológiákkal. Folyamatosan képzi magát, hogy naprakész ismeretei legyenek a gasztronómia területén.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Megnevezés |
A belépés feltétele |
Iskolai előképzettség |
alapfokú iskolai végzettség |
Alkalmassági követelmények: · Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat · Pályaalkalmassági vizsgálat |
szükséges szükséges |
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
A turizmus-vendéglátás ágazati alapoktatás során a tanuló betekintést nyer a cukrász, szakács, vendégtéri és turisztikai szakmák tevékenységébe. Megkülönbözteti, felhasználás előtt alkalmassá teszi, előkészíti a termékkészítéshez a nyersanyagokat, ügyel a minőségükre. Kiválasztja a munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket, gépeket, kézi szerszámokat, berendezéseket. A cukrászati termékkészítés során, tésztákat gyúr, kever, habot ver, kinyújtja, darabolja, kikeni, nyomózsákkal alakítja, megsüti, betölti, díszíti a termékeket. Az ételkészítés során, főz, párol, pirít,
grillez, süt zárt térben és bő zsiradékban, kialakítja a termékek ízét, állagát, megjelenését.
A vendégtérben éttermi alapterítést végez, a vendég előtt desszerteket, salátákat, alkoholmenetes kevert italokat készít. Megkülönbözteti a szálláshelytípusokat, a régió turisztikai szolgáltatóit, ajánlja a vendégeknek a saját turisztikai régióját, természeti adottságait. Fogadja a vendéget, ismerteti, felszolgálja a rendelkezésre álló ételeket és italokat. Munkatevékenysége során betartja a munkabiztonsági, egészségvédelmi, higiéniai és környezetvédelmi szabályokat, előírásokat. Az üzleti érintkezés szabályai szerint kommunikál a munkatársaival, a vendégekkel, betartja, a viselkedési szabályokat, elfogadja a különböző nemzeti kultúrák sajátosságait. Feladataihoz munkája során szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat használ, szakmai információgyűjtéshez a világhálón tájékozódik és hagyományos információs forrásokat felhasznál.
Évfolyam |
9. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorla t |
10. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorla t |
11. évfolya m |
Elméle t |
Gyakorla t |
A képzés összes óraszám a |
1. évfolya m |
2. évfolya m |
A képzés összes óraszám a |
|
Évfolya m összes óraszáma |
576 |
|
|
810 |
|
|
695 |
|
|
2081 |
1160 |
921 |
2081 |
|
Munkavállalói ismeretek |
Munkavállalói ismeretek |
18 |
0,5 |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
Álláskeresés |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkajogi alapismeretek |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkaviszony létesítése |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkanélküliség |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Munkavállalói idegen nyelv |
Munkavállalói idegen nyelv |
0 |
|
|
0 |
|
|
62 |
|
|
62 |
0 |
62 |
62 |
Az álláskeresés lépései, álláshirdetések |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Önéletrajz és motivációs levél |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
„Small talk” – általános társalgás |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Állásinterjú |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Turizmus-vendéglátás alapozás |
A munka világa |
54 |
1,5 |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
54 |
54 |
0 |
54 |
Alapvető szakmai elvárások |
9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
9 |
9 |
|
9 |
|
Kommunikáció és vendégkapcsolatok |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Munkabiztonság és egészségvédelem |
9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
9 |
9 |
|
9 |
|
IKT a vendéglátásban |
72 |
0 |
2 |
0 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
Digitális eszközök a vendéglátásban |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Digitális tananyagtartalmak alkalmazása |
9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
9 |
9 |
|
9 |
|
Digitális eszközök a turizmusban |
27 |
|
|
|
|
|
|
|
|
27 |
27 |
|
27 |
|
Termelési, értékesítési és turisztikai alapismeretek |
432 |
6 |
6 |
0 |
|
|
0 |
|
|
432 |
432 |
0 |
432 |
|
A cukrászati termelés alapjai |
108 |
|
|
|
|
|
|
|
|
108 |
108 |
|
108 |
|
Az ételkészítés alapjai |
108 |
|
|
|
|
|
|
|
|
108 |
108 |
|
108 |
|
A vendégtéri értékesítés alapjai |
108 |
|
|
|
|
|
|
|
|
108 |
108 |
|
108 |
|
A turisztikai és szálláshelyi tevékenység alapjai |
108 |
|
|
|
|
|
|
|
|
108 |
108 |
|
108 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
558 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
558 |
558 |
0 |
558 |
|
Vendégtéri szakember - középszintű képzés |
Rendezvényszervezési ismeretek |
0 |
|
|
108 |
|
|
62 |
|
|
170 |
108 |
62 |
170 |
Rendezvények típusai, fajtái |
|
|
|
35 |
|
|
|
|
|
35 |
35 |
|
35 |
|
Értékesítés folyamata |
|
|
|
25 |
|
|
|
|
|
25 |
25 |
|
25 |
|
Kommunikáció a vendéggel |
|
|
|
12 |
|
|
|
|
|
12 |
12 |
|
12 |
|
Rendezvény logisztika |
|
|
|
20 |
|
|
|
|
|
20 |
20 |
|
20 |
Rendezvény bonyolítása |
|
|
|
16 |
|
|
22 |
|
|
38 |
16 |
22 |
38 |
|
Elszámolás, fizettetés |
|
|
|
|
|
|
40 |
|
|
40 |
|
40 |
40 |
|
Vendégtéri ismeretek |
0 |
|
|
72 |
|
|
62 |
|
|
134 |
72 |
62 |
134 |
|
Felszolgálási ismeretek |
|
|
|
36 |
|
|
28 |
|
|
64 |
36 |
28 |
64 |
|
Felszolgálás lebonyolítása |
|
|
|
36 |
|
|
28 |
|
|
64 |
36 |
28 |
64 |
|
Fizetési módok |
|
|
|
|
|
|
6 |
|
|
6 |
|
6 |
6 |
|
Étel és italismeret |
0 |
|
|
486 |
|
|
385 |
|
|
871 |
260 |
611 |
871 |
|
Konyhatechnológiai alapismeretek |
|
|
|
76 |
|
|
|
|
|
76 |
76 |
|
76 |
|
Ételkészítési ismeretek |
|
|
|
185 |
|
|
110 |
|
|
295 |
112 |
183 |
295 |
|
Betekintés a csúcsgasztronómia világába, fine dining |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Étterem értékelő és minősítő rendszerek a világban |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Italismeret és felszolgálásuk szabályai |
|
|
|
225 |
|
|
128 |
|
|
353 |
72 |
281 |
353 |
|
Italok készítésének szabályai |
|
|
|
|
|
|
34 |
|
|
34 |
|
34 |
34 |
|
Ételek és italok párosítása, étrend összeál- lítás |
|
|
|
|
|
|
40 |
|
|
40 |
|
40 |
40 |
|
Étel és ital érzékenységek, intoleranciák, allergiák |
|
|
|
|
|
|
33 |
|
|
33 |
|
33 |
33 |
|
Értékesítési ismeretek |
0 |
|
|
72 |
|
|
62 |
|
|
134 |
72 |
62 |
134 |
|
Étlap és itallap szerkesztésének marketing szempontjai |
|
|
|
42 |
|
|
|
|
|
42 |
42 |
|
42 |
|
A bankett kínálat kialakításának szem- pontjai |
|
|
|
30 |
|
|
15 |
|
|
45 |
30 |
15 |
45 |
|
A Séf (táblás) ajánlat kialakításának szempontjai |
|
|
|
|
|
|
10 |
|
|
10 |
|
10 |
10 |
|
Sommelier feladatának marketing vonat- kozásai |
|
|
|
|
|
|
7 |
|
|
7 |
|
7 |
7 |
|
Vendéglátó egységek online tevékenysé- gének elemzése |
|
|
|
|
|
|
15 |
|
|
15 |
|
15 |
15 |
|
Gasztroesemények az online térben |
|
|
|
|
|
|
8 |
|
|
8 |
|
8 |
8 |
|
Hírlevelek szerkesztése és marketing vonatkozásai |
|
|
|
|
|
|
7 |
|
|
7 |
|
7 |
7 |
|
Gazdálkodás és ügyviteli ismeretek |
0 |
|
|
72 |
|
|
62 |
|
|
134 |
72 |
62 |
134 |
|
Beszerzés |
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
8 |
8 |
|
8 |
|
Raktározás |
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
8 |
8 |
|
8 |
|
Termelés |
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
8 |
8 |
|
8 |
|
Ügyvitel a vendéglátásban |
|
|
|
|
|
|
13 |
|
|
13 |
|
13 |
13 |
|
Százalék számítás, mértékegység átváltá- sok |
|
|
|
17 |
|
|
|
|
|
17 |
17 |
|
17 |
|
Árképzés |
|
|
|
15 |
|
|
13 |
|
|
28 |
15 |
13 |
28 |
|
Jövedelmezőség |
|
|
|
|
|
|
22 |
|
|
22 |
|
22 |
22 |
|
Elszámoltatás |
|
|
|
|
|
|
14 |
|
|
14 |
|
14 |
14 |
|
Vállakozási formák |
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
8 |
8 |
|
8 |
|
Alapvető munkajogi és adózási formák |
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
8 |
8 |
|
8 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
810 |
|
|
633 |
|
|
1443 |
584 |
859 |
1443 |
|
Egybefüggő szakmai gyakorlat: |
0 |
|
|
175 |
|
|
|
|
|
|
200 |
|
|
|
Elméleti óraszám óra/hét |
|
8 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlati óraszám óra/hét |
|
|
8 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Elmélet éves óraszám |
|
288 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlat éves óraszám |
|
|
288 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
|
|
|
Összes éves óraszám |
|
576 |
|
0 |
|
0 |
|
|
|
|
Kereskedelmi értékesítő
A szakképesítés alapadatai
Megnevezés |
A szakmai alapadatai |
Az ágazat megnevezése |
Kereskedelem ágazat |
A szakma azonosító száma |
4 0416 13 02 |
A szakma szakmairányai |
nincs szakmairány |
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje |
4 |
Ágazati alapoktatás megnevezése |
Kereskedelem ágazati alapoktatás |
Kapcsolódó részszakmák megnevezése |
Bolti előkészítő, Pénztáros |
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama |
Szakképző iskolai oktatásban: 175 óra |
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
Ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű működésével kapcsolatos komplex értékesítői feladatokat.
A különböző szakterületen működő kereskedelmi egységekben tájékoztatja és kiszolgálja a vásárlókat. Körültekintően, a megismert és felismert vevőtípusoknak megfelelően kommunikál a vevőkkel. Kommunikációja az asszertív kommunikációra épül, amelynek során korszerű eladói technikák alkalmazásával szolgálja ki a potenciális vásárlókat.
Közreműködik az árubeszerzés folyamatának lebonyolításában. Ellátja az eladásra kerülő áruk átvételével, raktározásával, készletezésével, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat. Az áruk értékesítésre történő előkészítésével, eladótéri kihelyezésével, értékesítésével segíti a kereskedelmi egység működését. Elvégzi az online értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, kezeli a kereskedelmi egységében használatos szoftvereket és mobil alkalmazásokat. Szakszerűen használja a pénztárgépet és a munkáját segítő analóg és digitális berendezéseket, eszközöket.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Megnevezés |
A belépés feltétele |
Iskolai előképzettség |
alapfokú iskolai végzettség |
Alkalmassági követelmények: · Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat · Pályaalkalmassági vizsgálat |
szükséges nem szükséges |
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
A kereskedelem ágazati alapoktatás általános és széleskörű gazdasági tudás és gazdálkodási képesség megszerzését biztosítja, ami egyaránt szükséges és hasznos minden ágazati szakmában betöltött munkakör esetében. A tanulók az alapoktatás után felmérik a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, megtervezik a háztartás pénzgazdálkodását. Elemzik a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát és megkülönböztetik az egyes vállalkozási formákat. Megszerzett ismereteik alapján megértik az alapvető jogi fogalmakat és példákon keresztül bemutatják az alapvető fogyasztói jogokat. Szituációnak megfelelően, hatékonyan kommunikálnak. Elsajátítják és betartják a hétköznapi viselkedési formákat, az alapvető
viselkedéskultúra elvárásainak megfelelően viselkednek. Tájékozódnak az üzleti környezetben, ellátják a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű, digitális eszközökhöz köthető feladatokat, bekapcsolódnak az információs társadalomba és ez önfejlesztésre ösztönzi őket.
Ismerik az értékesítési folyamat szereplőit és az értékesítési technikákat. Megkülönböztetik az egyes közlekedési alágazatokat, felmérik a beszerzéshez, tároláshoz és értékesítéshez kapcsolódó feladatokat, elkészítik az ezekhez szükséges bizonylatokat.
Évfolyam |
9. évfolyam |
Elmélet |
Gyakorlat |
10. évfolyam |
Elmélet |
Gyakorlat |
11. évfolyam |
Elmélet |
Gyakorlat |
A képzés összes óraszáma |
1. évfolyam |
2. évfolyam |
A képzés összes óraszáma |
|
Évfolyam összes óraszáma |
522 |
|
|
810 |
|
|
698 |
|
|
2084 |
1044 |
884 |
1928 |
|
Munkavállalói ismeretek |
Munkavállalói ismeretek |
18 |
0,5 |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
18 |
18 |
0 |
18 |
Álláskeresés |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkajogi alapismeretek |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkaviszony létesítése |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
|
5 |
|
Munkanélküliség |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
3 |
|
3 |
|
Munkavállalói |
Munkavállalói idegen nyelv |
0 |
|
|
0 |
|
|
62 |
2 |
|
62 |
0 |
62 |
62 |
Az álláskeresés lépései, álláshirdetések |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Önéletrajz és motivációs levél |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
„Small talk” – általános társalgás |
|
|
|
|
|
|
11 |
|
|
11 |
|
11 |
11 |
|
Állásinterjú |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Gazdálkodási tevékenység ellátása |
Gazdasági ismeretek |
162 |
4,5 |
|
|
|
|
62 |
2 |
|
224 |
112 |
0 |
112 |
Gazdasági alapfogalmak |
24 |
|
|
|
|
|
|
|
|
24 |
12 |
|
12 |
|
A háztartás gazdálkodása |
30 |
|
|
|
|
|
11 |
|
|
41 |
14 |
|
14 |
|
A vállalat termelői magatartása |
31 |
|
|
|
|
|
20 |
|
|
51 |
14 |
|
14 |
|
Az állam gazdasági szerepe, feladatai |
17 |
|
|
|
|
|
10 |
|
|
27 |
10 |
|
10 |
|
Jogi alapfogalmak |
15 |
|
|
|
|
|
|
|
|
15 |
10 |
|
10 |
|
Tudatos fogyasztói magatartás |
10 |
|
|
|
|
|
5 |
|
|
15 |
10 |
|
10 |
|
Marketing alapfogalmak |
14 |
|
|
|
|
|
10 |
|
|
24 |
17 |
|
17 |
|
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok |
21 |
|
|
|
|
|
6 |
|
|
27 |
25 |
|
25 |
|
Vállalkozások működtetése |
72 |
2 |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
72 |
72 |
0 |
72 |
|
A vállalkozások gazdálkodása |
9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
9 |
9 |
|
9 |
|
A gazdálkodási folyamatok elszámolása |
27 |
|
|
|
|
|
|
|
|
27 |
27 |
|
27 |
|
Statisztikai alapfogalmak |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
36 |
|
36 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
234 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
288 |
180 |
0 |
180 |
|
Üzleti kultúra és |
Kommunikáció |
108 |
3 |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
108 |
72 |
0 |
72 |
Kapcsolatok a mindennapokban |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
8 |
|
8 |
|
A munkahelyi kapcsolattartás szabályai |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
A kommunikációs folyamat |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
22 |
|
22 |
|
Ön- és társismeret fejlesztése |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36 |
24 |
|
24 |
|
Digitális alkalmazások |
162 |
4,5 |
|
0 |
|
|
0 |
|
|
162 |
162 |
0 |
162 |
|
Munkavédelmi ismeretek |
4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
4 |
|
Tízujjas vakírás |
104 |
|
|
|
|
|
|
|
|
104 |
104 |
|
104 |
|
Digitális alkalmazások |
54 |
|
|
|
|
|
|
|
|
54 |
54 |
|
54 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
270 |
|
|
0 |
|
|
0 |
|
|
270 |
234 |
0 |
234 |
Kereskedelmi egység működtetése |
Kereskedelmi ismeretek |
0 |
|
|
252 |
2 |
5 |
279 |
2 |
7 |
531 |
216 |
310 |
526 |
Áruforgalmi ismeretek |
|
|
|
180 |
|
|
141 |
|
|
321 |
144 |
172 |
316 |
|
Szakmai számítások |
|
|
|
72 |
|
|
72 |
|
|
144 |
72 |
72 |
144 |
|
Online kereskedelem |
|
|
|
|
|
|
66 |
|
|
66 |
|
66 |
66 |
|
Üzlet működtetése |
0 |
|
|
180 |
1,5 |
3,5 |
31 |
0,5 |
1,5 |
211 |
108 |
93 |
201 |
|
A kereskedelemben előforduló kockáza- tok és kockázatértékelés |
|
|
|
40 |
|
|
|
|
|
40 |
38 |
|
38 |
|
Munka-, tűz és balesetvédelem |
|
|
|
50 |
|
|
|
|
|
50 |
50 |
|
50 |
|
Környezetvédelem |
|
|
|
40 |
|
|
|
|
|
40 |
20 |
13 |
33 |
|
Erőforrás gazdálkodás |
|
|
|
|
|
|
31 |
|
|
31 |
|
30 |
30 |
|
Áru- és vagyonvédelem |
|
|
|
50 |
|
|
|
|
|
50 |
|
50 |
50 |
|
Pénztárgépkezelés |
0 |
|
|
0 |
|
|
77,5 |
0,5 |
2 |
77,5 |
0 |
77,5 |
77,5 |
|
Pénztárgép működtetése |
|
|
|
|
|
|
19,5 |
|
|
19,5 |
|
19,5 |
19,5 |
|
Pénzkezelés szabályai |
|
|
|
|
|
|
12 |
|
|
12 |
|
12 |
12 |
|
Pénzkezelés bizonylatai |
|
|
|
|
|
|
10 |
|
|
10 |
|
10 |
10 |
|
Fizetési eszközök, törvényi előírások |
|
|
|
|
|
|
10 |
|
|
10 |
|
10 |
10 |
|
A pénztáros elszámoltatása |
|
|
|
|
|
|
10 |
|
|
10 |
|
10 |
10 |
|
Önkiszolgáló pénztárterminál |
|
|
|
|
|
|
16 |
|
|
16 |
|
16 |
16 |
|
Termékismeret és -forgalmazás |
0 |
|
|
198 |
1,5 |
4 |
155 |
0,5 |
4,5 |
353 |
198 |
155 |
353 |
|
Árurendszerek |
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
10 |
10 |
|
10 |
|
Minőség |
|
|
|
20 |
|
|
|
|
|
20 |
20 |
|
20 |
|
Fogyasztói érdekvédelem |
|
|
|
30 |
|
|
|
|
|
30 |
30 |
|
30 |
|
Árufőcsoportok bemutatása |
|
|
|
80 |
|
|
53 |
|
|
133 |
83 |
50 |
133 |
|
Termékkihelyezés |
|
|
|
40 |
|
|
32 |
|
|
72 |
37 |
35 |
72 |
|
Csomagolás |
|
|
|
18 |
|
|
|
|
|
18 |
18 |
|
18 |
|
Specifikus termékismeret |
|
|
|
|
|
|
50 |
|
|
50 |
|
50 |
50 |
|
Fogyasztói trendek |
|
|
|
|
|
|
20 |
|
|
20 |
|
20 |
20 |
|
Üzleti kommunikáció |
0 |
|
|
180 |
1 |
5 |
93 |
0,5 |
2,5 |
273 |
90 |
186 |
276 |
|
Az értékesítő szerepe |
|
|
|
40 |
|
|
10 |
|
|
50 |
27 |
23 |
50 |
|
A vásárlói döntést befolyásoló tényezők |
|
|
|
30 |
|
|
|
|
|
30 |
30 |
|
30 |
|
Értékesítési technikák és eladásösztönzés |
|
|
|
80 |
|
|
73 |
|
|
153 |
23 |
133 |
156 |
|
Digitális kommunikáció |
|
|
|
30 |
|
|
10 |
|
|
40 |
10 |
30 |
40 |
|
Tanulási terület összóraszáma |
0 |
|
|
810 |
|
|
636 |
|
|
1446 |
612 |
822 |
1434 |
|
Egybefüggő szakmai gyakorlat: |
0 |
|
|
140 |
|
|
|
|
|
|
140 |
|
|
|
Elméleti óraszám óra/hét |
|
14,5 |
|
|
6 |
|
|
8 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlati óraszám óra/hét |
|
|
0 |
|
|
17,5 |
|
|
17,5 |
|
|
|
|
|
Elmélet éves óraszám |
|
522 |
|
|
216 |
|
|
248 |
|
|
|
|
|
|
Gyakorlat éves óraszám |
|
|
0 |
|
|
630 |
|
|
542,5 |
|
|
|
|
|
Összes éves óraszám |
|
522 |
|
846 |
|
790,5 |
|
|
|
|
A szakmák Képzési és Kimeneteli Követelményei, valamint a kapcsolódó Programtantervek az alábbi linken megtalálhatók:
elelmiszereladokepzesiprogram.pdf