Kecskeméti Szakképzési Centrum

Tiszakécskei

Kiss Bálint Szakközépiskolája

 

P e d a g ó g i a i    p r o g r a m

 

2016. szeptember 01.

 

Tartalom

I. BEVEZETŐ.. 5

II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA.. 6

II.1. Az intézmény adatai 6

II.2. Helyzetkép, feltételek. 6

II.2.1.        Az iskola rövid története. 6

II.2.2. Tárgyi feltételek. 8

II.2.3. Személyi feltételek. 8

II.2.4. Tanulói létszám.. 9

II.2.5. A feladatellátás jellemzői 9

III. NEVELÉSI PROGRAM... 10

III.1. Az intézmény jövőképe. 10

III.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10

III.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 10

III.2.2. A nevelő-oktató munka célja, feladatai 12

III.2.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai 14

III.2.4. IKT alkalmazása intézményünkben. 16

III.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 16

III.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 18

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. 18

III.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 19

III.5.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 19

III.5.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. 20

III.5.3. A kompetenciafejlesztés. 20

III.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai 21

III.6.1. A pedagógusok alapvető feladatai 21

III.6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre. 22

III.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje   22

III.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 23

III.8.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusa és tervezett ideje: 23

III.8.2. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: 25

III.9. A felvétel és átvétel helyi szabályai, valamint a szakközépiskolában a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 25

III.9.1. A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 25

III.9.2. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 24.§ (2)  26

III.9.3. Átvétel helyi szabályozása. 26

III.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 26

III.10.1. Az iskola közösségeinek együttműködése. 26

III.10.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása. 27

III.11. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 30

III.11.1. Általános helyzetleírás. 30

III.11.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok. 30

III.11.3. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása. 32

IV. A HELYI TANTERV.. 33

IV.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 33

IV.1.1. Tantervek. 33

IV.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 33

IV.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 34

IV.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 35

IV.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, rendje, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái 36

IV.7. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez és minősítéséhez kapcsolódó elvek. 37

IV.8. Az otthoni, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 40

IV.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 40

IV.9.1. A csoportbontás szervezési elvei 40

IV.9.2. Egyéb foglalkozások szervezési elvei 41

IV.10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 41

IV.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek. 41

IV.11.1. Az egészségnevelés elvei 41

IV.11.2. A környezeti nevelés elvei 43

IV.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 43

V. A SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA.. 46

V.1. Szakközépiskolai oktatás - képzés: 46

V.1.2. A szakmai és gyakorlati órák értékelése, minősítése. 47

V.1.3. A szakmai gyakorlati képzés feltételei: 47

V.1.4. Tanulói jogviszony: 47

V.1.5. A szakmai tankönyvek, segédletek kiválasztásának külön szempontjai: 48

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK. 49

A pedagógiai program módosítására: 49

Nyilvánosságra hozatal 49

 

"Kezdeményezni, azután hagyni, hogy

a gyermek szabadon kibontakoztathassa

képességeit. Ez a pedagógus feladata.”

                                    ( Maria Montessori )

 

I. BEVEZETŐ

 

A 146/2015. (VI. 12.) Kormányrendelet értelmében létrejött a Kecskeméti Szakképzési Centrum, amelynek a Móricz Zsigmond Szakképző Iskola a tagintézménye lett.

2016-ban, további változásokat követően, Kecskeméti Szakképzési Centrum Tiszakécskei Kiss Bálint Szakközépiskolája lettünk.

Ennek következtében Pedagógiai Programunkat felülvizsgáltuk és aktualizáltuk.

 

 

II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

 

II.1. Az intézmény adatai

 

Az intézmény neve:

Kecskeméti Szakképzési Centrum Tiszakécskei Kiss Bálint Szakközépiskolája

 

Rövidített megnevezése: Kecskeméti SZC Tiszakécskei Kiss Bálint Szakközépiskolája

 

Címe:                  6060 Tiszakécske, Kossuth L. u. 65.

Telefon:              76/441-592

Fax:                    76/441-592

E-mail cím:         kissbalintszki@kecskemetiszc.hu

Weboldal:           www.kissbalintszki.hu

 

A szakképző iskola fenntartója és működtetője:

Nemzetgazdasági Minisztérium

Cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

 

Az intézmény főigazgatója:
            Leviczky Cirill

 

Az intézmény igazgatója:

            Horváth Ágnes

 

Alapítvány:   

Négy Megye Szakképzéséért Alapítvány

 

 

II.2. Helyzetkép, feltételek

 

II.2.1.  Az iskola rövid története

 

            A Kecskeméti Szakképzési Centrum Tiszakécskei Kiss Bálint Szakközépiskolája Bács-Kiskun megye egyik kisvárosában, Tiszakécskén működik. A település jelentős kiskereskedelmi és idegenforgalmi központ, kisvárosi méretekben figyelemre méltó gazdasági, ipari háttérrel. Tiszakécske város állandó lakosainak száma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Településünkön az országos átlaghoz képest magas a nevelőszülőknél élő gyermekek száma.

            A szakközépiskola feladata elsősorban a szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás és a vizsgáztatás. Már 1930-ban bizonyítottan folyt szakképzés, akkor még Újkécskén, a település Kőrösi úti iskolájában. Az iparitanuló-képzés 1950-ben indult be igazán, hogy az egyre jobban fejlődő ipari üzemek szakmunkás szükségletét kiszolgálja. Akkor az iskola az ország 6. régiójának (Dél–Alföld) a 38. iskolája volt, ezért a neve a 638. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola lett. Ekkor még lányok is tanultak nehéz fizikai munkával járó mesterséget, például az esztergályos szakmát.

            Az iskola 1968-ban költözött a mai helyére, a Kossuth utcába, ami az ókécskei városrészben van. Az itt található régi polgárházat az évek során az igényeknek megfelelően alakították, bővítették. 1976-77-ben csupán 45 fémipari szakmát tanuló diákja volt az iskolának, ami így a Kecskeméti 607. számú (ma Gáspár Andrásról elnevezett) Ipari Szakmunkásképző Intézet Kihelyezett Iskolája lett. 1982-ben az iskola felvállalta a mezőgazdasági gépész szakma oktatását. 1985. augusztus 1-től a tanulói létszám is és az anyagi lehetőségek is oly mértékben gyarapodtak, hogy az iskola leválhatott a kecskeméti központi iskoláról, és 651. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola néven önálló intézménnyé lett. 1988-ban elkezdődött előbb a kőműves, majd a burkoló szakma, 1990-től pedig a cipőfelsőrész-készítő szakma oktatása. Ez utóbbi csupán pár évet „élt meg”. 1993-ban az iskola felvette a kécskei iparfejlődés meghatározó alakjának nevét, így a bélyegzőn már a „Kiss Bálint Szakmunkásképző Iskola” volt olvasható. 1997-től az érettségire épülő kozmetikus-képzés is elkezdődött. 2000-től – az integrációnak köszönhetően – az iskola a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény tagintézményeként működik tovább. 2001-ben elindult a vendéglátó-eladó szakma oktatása. Később ebből nőtt ki a pincér szakmai képzés. Az évek során nemcsak az iskola neve és hovatartozása változott, hanem a képzések időtartama is.

            2005 óta iskolánk a Kecskemét központú Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) tagja.

 

            A sajátos nevelési igényű tanulók aránya valamelyest növekedett az utóbbi időben. Közülük a részképesség-zavarral küzdők integráltan tanulnak.

            Az iskola beiskolázási körzetéhez a környékbeli, térségi, valamint más megyékben lévő települések is tartoznak. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak egy része a környező településekről naponta átjár, illetve a kollégium lakója. A képzési kötelezettek helyi lakosok, valamint városunk vonzáskörzetéhez tartozó településeken élő gyermekek.

            A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését.

A  szakközépiskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. A tanulók szociokulturális hátteréből adódóan megjelennek a képesség szerinti arányeltolódások, amelyek egyre inkább szükségessé teszik az oktatásban az új tanulásszervezési eljárások, differenciált pedagógiai módszerek alkalmazását. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adunk segítséget a továbbhaladásukhoz. A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket a szakmai végzettség megszerzésére.

 

II.2.2. Tárgyi feltételek

            A szakközépiskola (Kossuth u. 65.) osztálytermeinek, szaktantermeinek száma kevés, ezért átmeneti megoldásként a kollégium tanulószobáiban és az általános iskola felső tagozatának épületében is folyik szakiskolai oktatás. A kollégium (Rákóczi u. 56.) és a felső tagozat (Erkel fasor 10.) a központi épülethez közel található.

            A gyakorlati oktatás egy részét az iskolai tanműhelyben (Rákóczi telep 13.) végzik az oktatók, másik részét pedig külső gyakorlati helyeken, szerződött partnereknél teljesítik a tanulók.

            Iskolánk épületeinek állaga különböző. Nagy gond, hogy az épületek konstrukciója előnytelen, folyamatos helyreállítást igényel, hiszen magában rejti például a beázások veszélyét.

            Önkormányzati és pályázati pénzforrásból 1998-tól kezdtük el az épületek külső és belső felújítását. A távlati terv szerint elvégzett munkák a szakközépiskolában:

  • tanműhely felújítása,
  • tankonyha,
  • a kőműves, burkoló tanműhely átalakítása,
  • akadálymentesítés,
  • a Kossuth utcai iskolaépülethez előtetőt építettek,
  • a vizesblokkot felújították.

 

            Az iskola elhelyezkedése elfogadható, környezete megfelelő, az udvar részben füves, részben bitumenes és betonos. Az udvarokon kívül a városi Sportliget biztosítja a tanulók számára a testedzés, a szabadtéri mozgás lehetőségét, sőt a testnevelési óráknak egy részét is itt tartják.

 

            Az iskola szemléltető eszközökkel való ellátottságát fokozatosan fejlesztjük. Törekszünk az elavult bútorzat folyamatosan korszerűsítésére.

 

II.2.3. Személyi feltételek

 

 

Intézményünkben az óraadó pedagógusok révén a szakos ellátottság megközelíti a 100%-ot.

Pedagógusaink, oktatóink állandóan képezik magukat, amellett, hogy folyamatosan teljesítik a törvény által előírt hétévenkénti kötelező továbbképzést.

 

II.2.4. Tanulói létszám

 

Az előző évhez, évekhez képest a tanulói létszám - az évfolyamok számának tükrében - jelentősen nem változott.

 

Tanulói létszám változása:

 

 

Tanulói létszám (október elsején)

2011

2012

2013

2014

2015

Évfolyamok száma

5

4

3

3

3

Szakközépiskola

299

242

204

188

196

 

 

Az osztályok, csoportok száma a Kiss Bálint Szakközépiskolában

A 2016/2017-es tanévben 9 nappali képzésű osztályunk és 4 felnőtt oktatási osztályunk van.

 

Osztályok, csoportok száma a 2016/2017-es tanévben

 

Osztályok száma

Csoportok száma

Szakközépiskola

9 + 4

21 + 4

 

 

II.2.5. A feladatellátás jellemzői

 

            A szakközépiskolánkban jelenleg oktatott szakmák: pincér, vendéglátó-eladó, épület- és szerkezetlakatos, mezőgazdasági gépész, eladó, hegesztő, gépi forgácsoló.

            Iskolai tanműhelyünkben sajátítják el a gyakorlati ismereteket a mezőgazdasági gépész szakmát tanulók, valamint az iskolai gyakorlati képzést követően külső gyakorlati képző helyen részesülnek oktatásban a pincér, a hegesztő, a gépi forgácsoló, az épület- és szerkezetlakatos, a kőműves és hidegburkoló, továbbá a vendéglátó-eladó, illetve az eladó szakmát tanulók.

            Iskolánkban 2016. február elsejétől működik felnőtt oktatás. Jelenleg egy keresztféléves gépi forgácsoló csoportunk mellett van három szeptemberi indítású (gépi forgácsoló, hegesztő, eladó) felnőtt oktatási csoportunk.

 

 

 

III. NEVELÉSI PROGRAM

 

 

III.1. Az intézmény jövőképe

 

Fontosnak tartjuk az eddig elért eredményeink megtartását, további javítását.

Célunk, hogy

  • javuljanak az iskola eredményességi mutatói (kompetenciamérési eredmények, lemorzsolódási adatok),
  • a kompetenciaalapú oktatás a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé váljon,
  • piacképes, használható szaktudással rendelkező fiatal szakemberek hagyják el intézményünket.

 

III.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

III.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

 

            Az iskola életében alapvetően a gyermekközpontúság uralkodik. Nagy hangsúlyt helyezünk a gondolkodás-, a készség- és képességfejlesztésre, az attitűdök, magatartásformák kialakítására. Fontos feladatunk a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása. Előtérbe helyezzük a változatos munkaformák minél szélesebb körű alkalmazását mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás során. A módszertani megújulás fontos eleme a tanárszerep változásának megértése és elfogadása. A pedagógusok önképzése és a horizontális tanulás bevezetése meggyorsítja ezt a folyamatot. 

            Segítséget adunk a tanulók tehetségének, képességének kibontakoztatásához. Fontos, hogy a tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

            Általános alapelv az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, a szelektív hatások mérsékelése.

            Együttneveléssel fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

 

A nevelőtevékenység alapelvei közül kiemeljük:

 

- az erkölcsi, a fizikai, a szellemi fejlődés egységének és egyenértékűségének elvét,

- az esélyegyenlőség elvét,

- a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét,

 

A nevelőtevékenység alapelvei közül elsőrendű fontosságúnak tartjuk az iskola nevelő-oktató munkájában:

 

Intellektuális kompetenciák (képességek)

Információhasználat.

Problémamegoldás.

Kritikai gondolkodás, véleménynyilvánítás, alkotás, esztétikai értékítélet.

Kreativitás, alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekhez, a változások megértésének képessége, a különböző tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben.

 

Módszertani kompetenciák (jártasságok)

Módszerek befogadása, intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése.

 

IKT: Információs és kommunikációs technikák alkalmazása, eszközjellegű kompetenciák: nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása.

 

Személyi és szociális kompetenciák (képességek)

Identitás, szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás.

 

Kommunikációs kompetenciák (jártasságok)

Megfelelő kommunikáció (kommunikációs módok, normák).

 

Testi és lelki egészség

Tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése.

 

Értékorientáció, értékközpontúság: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás.

 

Kulcskompetenciák fejlesztése

 

  • Fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
  • Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük őket.

 

A tantárgyi ismeret, képesség és attitűdtartalmak, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek alakulnak át az alábbi kulcskompetenciákká:

  • Anyanyelvi kommunikáció,
  • Idegen nyelvi kommunikáció,
  • Matematikai kompetencia,
  • Természettudományos kompetencia,
  • Digitális kompetencia,
  • A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia,
  • Szociális és állampolgári kompetencia,
  • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,
  • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

 

III.2.2. A nevelő-oktató munka célja, feladatai

 

            Az intézmény, céljainak megfogalmazása során, figyelembe vette hagyományait, a társadalmi, települési, kulturális viszonyait, az elvárásainak összegzéseként határozta meg nevelési filozófiáját, az elfogadható pedagógiai ideológiát, pedagógiai alapelveket és célokat.

 

  1. A tudatos és intenzív nevelő tevékenységet folytatni azért, hogy a humánum kiteljesedjen a tanulókban. E jellemnevelés az embertől kiinduló és emberértékű legyen.

 

  1. Egyetemes emberi értékek közvetítése.
  1. Az emberi méltóság tisztelete (elnyomás, háború, diszkrimináció elítélése, elvetése).
  2. A tanuló saját érdekeinek érvényesítése mellett, azokat a mások érdekeivel tudja összehangolni.
  3. Az erkölcsi értékeken belül, a nemzethez tartozás etikai értékének, a helyes magatartástudatnak az elsajátíttatása a tanulókkal.
  4. Egészséges életre való felkészítés (sport, túrázás, játék).
  5. Az emberiség történelme során kialakult értékek, örök érvényű normák megismertetése, tudatosítása, fejlesztése.
  6. Az iskolai nevelés fő célja a tanuló teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemének kialakítása.

 

  1. Célunk, hogy intézményünkben a tanulók olyan magabiztosan elsajátított alapkészséget, korszerű szaktudást kapjanak, amely képessé teszi őket arra, hogy egész életük folyamán új ismereteket sajátítsanak el. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében különös figyelmet fordítunk az életpálya-építés, a szociális, a kommunikációs kompetenciák fejlesztésére, valamint a tanulás tanítására. A tanulók tanulási motivációjának fenntartása alapvető pedagógiai cél.

 

  1. A szakközépiskolai képzést színvonalasan kívánjuk biztosítani oly módon, hogy ezek igénybevétele ne jelentsen a tanulók számára aránytalan terhet. Igyekezünk megszüntetni a tanulók indokolatlan túlterheltségét.

 

  1. A tanulókat segítjük képességük, tehetségük kibontakoztatásában. Nagy hangsúlyt fektetünk a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, és törekszünk az eszköztudás kialakítására az egyéni képességek optimális fejlesztésével.

 

  1. Célunk, hogy az intézményben folyó munka megfeleljen Tiszakécske város közoktatási  és szakképzési céljainak.

 

  1. Tanulóinkat a képességeinek leginkább megfelelő szakmai végzettség megszerzéséhez kívánjuk segíteni.

 

  1. Szakközépiskolánkban a munkaerőpiac, a szülők és a tanulók igényeihez igazodó, korszerű ismereteket oktatunk.

Célunk, hogy a szakközépiskola:

  • magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást nyújtson,
  • nyitott, széles látókörű szakembereket képezzen, akik a kor követelményei szerint képesek váltani,
  • alapozza meg a folyamatos önképzés igényét.

 

  1. Legfontosabb céljaink a tanulás-tanítás eredményessége érdekében:
  1. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
  2. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése
  3. A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése
  4. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése
  5. A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása
  6. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása
  7. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása
  8. A szakértői bizottság által az integrációra alkalmas SNI-s gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása
  9. A környezeti nevelés szerepének növelése
  10. Tiszakécske város és környéke hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása
  11. A település közösségi értékeinek közvetítése

 

  1.  Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében:

Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

Célunk továbbá:

  • időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,
  • megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,
  • elérni, hogy eredményesen befejezzék a tanulmányaikat,
  • sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani.

 

A fenti célok megvalósítását leginkább tananyaghoz kapcsolódóan kell elvégezni.

 

  1. Tanulóktól elvárt követelmények:
  • tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
  • közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában,
  • betartsa a házirendet és az SZMSZ-ben foglaltakat,
  • óvja saját és társai testi épségét,
  • tartsa tiszteletben az intézmény pedagógusainak, alkalmazottainak, tanulótársai és azok szüleinek emberi méltóságát és jogait

 

III.2.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai

 

            Az iskola pedagógiai alapelveinek érvényesítésében, céljainak megvalósításában támaszkodik és számít a következő szervezetek, intézmények segítségére, együttműködésére:

  • fenntartó,
  • működtető,
  • szülői közösség,
  • diákönkormányzat,

 

            Az intézményi nevelő-oktató munka feladatainak elérése érdekében biztosíthatóak az alábbi szolgáltatások:

  • tehetséggondozás,
  • felzárkóztatás,
  • szakköri foglalkozások,
  • egyéni foglalkozások,
  • habilitációs és rehabilitációs foglalkozások a sajátos nevelési igényű tanulóknak,

Igény és lehetőség szerint, a szülők, illetve pályázatok finanszírozásában:

  • kirándulások,
  • táborok.

 

            Céljaink elérése érdekében alkalmazott pedagógiai eszközeink:

  • személyes példamutatás,
  • meggyőzés, motiváció,
  • számonkérés, ellenőrzés,
  • jutalmazás,
  • büntetés.

 

            A nevelő-oktató munka eszközei:

  • a tanítási órák,
  • a nevelés oktatás egyéb keretei (szakkör, diákkör, sportkör),
  • az iskola közélete, a kulturális és sporttevékenység,
  • az ellenőrzés és értékelés (tanulásban, viselkedésben),
  • a verbálison túl a nonverbális készségek fejlesztése.

 

            A nevelő-oktató munka eljárásai:

  • személyes beszélgetés, megbeszélés,
  • tantárgyak közötti koncentráció,
  • tanulmányi kirándulás,
  • környezeti nevelés,
  • kulturális és sportrendezvények.

 

 

 

III.2.4. IKT alkalmazása intézményünkben

 

A digitális pedagógiai módszertan többcélú kompetenciafejlesztés:

  • Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
  • IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
  • A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

 

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

  • Csoportmunka
  • Pármunka-tanulópár
  • Egyénre szabott munka
  • Részben egyénre szabott munka
  • Önálló munka

 

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek

              Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek:

  • számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
  • bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
  • fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
  • összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére
  • számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, DVD, kamera, digitális fényképezőgép stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban
  • interaktív tábla alkalmazása

 

III.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

            Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. A tartalmi tényezők megállapításakor egyrészt figyelembe kell venni a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolni kell az egyes életkorok sajátosságaival, teljesítőképességeivel.

            A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában, a konfliktusok agressziómentes kezelése.

            A tanórai foglalkozásokon egyenlő esélyt biztosítunk minden tanulónknak, különösen a sajátos- vagy a hátrányos helyzetűeknek.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

  • A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat:     Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

  • A tanulók értelmi nevelése

Feladat:     Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

  • A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat:     Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

  • A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat:     Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire, valamint önmagukra irányuló helyes cselevésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

  • A tanuló akarati nevelése

Feladat:     Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

  • A tanulók állampolgári nevelése

Feladat:     Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

  • A tanuló munkára nevelése

       Feladat:    Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása, és ebből adódó megbecsülése. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása.

  • A tanulók egészséges életmódra nevelése

Feladat:     A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

 

            Intézményünk a személyiség- és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtárral, a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, valamint civil szervezetekkel.

 

III.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

A személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulók társas kapcsolatait a szociális kompetenciák (nyitottság, empátia, társas érzékenység, felelősségérzet, segítőkészség, odafigyelés stb.) kiemelt, tudatos fejlesztésével javítjuk.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

  • A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Feladata:   Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

  • A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében

Feladat:     A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz.

  • Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladat:     A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

  • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladat:     A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjthetnek.

  • A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat:     A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

 

III.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

 

            Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

 

Munkánk során kiemelten kezeljük

  • a sajátos nevelési igényű,
  • a kiemelten tehetséges,
  • a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

 

III.5.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

 

            A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a szakképző iskolában a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

            A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján szervezzük meg.

            Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

            Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

 

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

  • gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
  • a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
  • képességfejlesztő játékok, eszközök,

 

 

 

 

 

 

 

III.5.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

 

            Intézményünkben fontos szerepet kapnak a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tanári tevékenységek, melynek alapfeltétele a feladatra vállalkozó pedagógusok mellett, a megmérettetésre, többletismeretek elsajátítására vállalkozó diákok jelenléte.

 

            Iskolánkban tanító pedagógusok úgy vélik, hogy megfelelő teret kell nyernie a szűk keretek között folyó foglalkozásnak, akár 2 – 3 igazán tehetséges, az adott tantárgyat, ill. műveltségi területet magasabb szinten elsajátítani kívánó diák részvételével.

 

            A fentiek megvalósításra az órarenden (tanórán) kívüli foglalkozás nyújt lehetőséget, amikor pedagógusaink iránymutatást adnak az adott diákoknak a versenyekre való felkészüléshez, ill. megvitathatná a diákokkal a felkészülés során megfogalmazódott kérdéseket, problémákat. A felkészülés végén a témához kapcsolódó – versenyszintű feladatok megoldásával, javításával lehet esély a sikeres szereplésre.

 

            Mindannyian arra törekszünk, hogy tanulóink minél többrétű tudásra tegyenek szert az iskolai évek alatt.

 

            A szakmai tantárgyak tanulásakor a diákok szakkönyveket, szakfolyóiratokat, számítógépes szakmai programokat tanulmányozhatnak érdeklődésüknek megfelelően.

 

            A szakmai képzésben résztvevő tanulókat szakmai kirándulásokra visszük. Itt a legmodernebb felhasználási technológiákkal, mérésekkel és gyártástechnológiákkal ismerkedhetnek meg diákjaink.

 

            A tehetséggondozás nem csak az adott szakterületre irányul, hanem a szakmai vizsga letétele után a középiskolai továbbtanulásra is.

 

III.5.3. A kompetenciafejlesztés

 

A kompetenciafejlesztés keretében:

 

  • Olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését.
  • A könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (projektfeladatok, gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, internet stb.).
  • Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).
  • Versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók támogatása.

 

 

 

 

III.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

 

III.6.1. A pedagógusok alapvető feladatai

 

            A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

  • a tanítási órákra való felkészülés,
  • a tanulók dolgozatainak javítása,
  • a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
  • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
  • vizsgák lebonyolítása,
  • dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
  • a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
  • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
  • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
  • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
  • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
  • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
  • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
  • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
  • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
  • a tanulók felügyelete az iskolába érkezésük és a tanítás megkezdése közötti időszakban, valamint óraközi szünetekben,
  • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
  • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
  • részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
  • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
  • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
  • szaktantermek, tanműhelyek rendben tartása,
  • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

 

 

III.6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

 

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanévben, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

 

  • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
  • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
  • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
  • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
  • Szülői értekezletet tart.
  • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: elektronikus napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása.
  • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
  • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
  • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
  • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

 

 

III.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

 

  1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
  2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
  3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
  4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
  • a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.),
  • sportélet,
  • túrák, kirándulások szervezése,
  • kulturális, szabadidős programok szervezése,
  • a tanulók tájékoztatása (faliújság, közösségi oldalak, iskolai honlap).
  1. Ezekben a kérdésekben
  • az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük,
  • a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
  1. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
  2. A hatályos jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
  • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
  • a házirend elfogadása előtt.
  1. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.

 

 

III.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

 

III.8.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusa és tervezett ideje:

 

 

Vizsgák típusa

A vizsga tervezett ideje

osztályozóvizsga

A tanév során bármikor

javítóvizsga

Augusztus 15-től augusztus 31-ig az igazgató által meghatározott időpontban

pótló vizsga

Az elmaradt vizsgát követő két héten belül

különbözeti vizsga

A kérelem benyújtását követő kettő hónapon belül

szintvizsga

A kamara szervezi meg

szakmai vizsga

Május-június

 

A vizsgák időpontját, helyét és az érintett tanulóval, kiskorú tanuló esetében szüleivel

  • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,
  • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

 

Osztályozó vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki

  • felmentést kapott a tanórákon való részvétel alól (pl.: magántanuló),
  • az iskola engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • a tanítási évben hiányzása miatt érdemjeggyel nem minősíthető,
  • osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Osztályozó vizsgát egy adott tantárgy egy adott évfolyamának követelményeiből tesz a tanuló, és azt az adott tanévben kell megszervezni.

Az osztályozó vizsga követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre, adott tanulócsoportra vonatkozó tananyag.

 

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

 

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

 

Különbözeti vizsgát iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól, illetve alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

 

Az osztályozó, a különbözeti és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

 

 

 

III.8.2. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

 

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

SZAKKÖZÉPISKOLA

Magyar nyelvi kommunikáció

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Társadalomismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Informatika

ÍRÁSBELI

 

GYAKORLAT

Testnevelés

 

 

GYAKORLAT

Szakmai tantárgyak

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLAT

Szintvizsga

 

 

GYAKORLAT

 

 

 

 

III.9. A felvétel és átvétel helyi szabályai, valamint a szakközépiskolában a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

 

            A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

 

            A középfokú iskolába jelentkező tanulók felvételi rangsorának elkészítése a 8. évfolyam első félévének tanulmányi eredménye alapján történik, a szakközépiskolába jelentkezőknél a készségtárgyat is beszámítjuk az átlagba. A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésében meghatározott tanulók esetén a rangsorhoz az értékelés alól felmentett tantárgy nélkül történik az átlagszámítás, azaz az érdemjeggyel értékelt tantárgyakból számítjuk a tanulmányi átlagot (külön a szakképző iskolára meghatározott módon).

 

III.9.1. A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

  • a tanuló szülőjének/törvényes képviselőjének azonosító okmányait, lakcímkártyáját
  • a tanuló személyi igazolványát,
  • a tanuló lakcímkártyáját, TAJ-kártyáját, adókártyáját,
  • a tanuló általános iskolai bizonyítványát,
  • a tanuló pályaalkalmassági eü. igazolását,
  • szakértői véleményeket, jegyzői határozatokat (ha van).

 

 

III.9.2. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 24.§ (2)

 

            A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.

 

III.9.3. Átvétel helyi szabályozása

 

            Tekintettel a kilencedik évfolyamon teljesítendő szintvizsgára, iskolánk kilencedik évfolyamra szeptemberben különbözeti vizsga nélkül, október-novemberben sikeres különbözeti vizsgával vesz át tanulót. Decembertől átvétel nincs.

Felsőbb évfolyamokon sikeres szakmaazonos szintvizsga megléte esetén szeptemberben különbözeti vizsga nélkül, októbertől sikeres különbözeti vizsgával veszünk át tanulót.

 

 

III.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

 

III.10.1. Az iskola közösségeinek együttműködése

 

  • Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása

A kapcsolattartás fórumai:

  • különböző értekezletek,
  • munkamegbeszélések.

            Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

            Az igazgatóság az időszerű feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket.

  • A nevelők és a diákönkormányzat kapcsolattartása
  • Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az időszerű feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal) ad tájékoztatót.

Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

-   A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, az iskolaszékkel.

  • A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

-   A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

-   Közös rendezvények (szalagavató, ballagás, kirándulások szülői szervezetek rendezvényei stb.)

  • A nevelők és a szülők kapcsolattartása

 

            A szülőket az alábbi módon tájékoztatjuk az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről és az időszerű feladatokról:

Igazgató

-           a szülői szervezet tanév eleji választmányi ülésén,

-           a helyi sajtóban, az iskolai honlapon elhelyezett közleményeken keresztül.

Osztályfőnök

-           az osztály szülői értekezletén,

-           levélben,

-           értesítőben (ellenőrzőben),

-           elektronikus naplóban.

            A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

  • szóban

-           családlátogatások,

-           szülői értekezletek,

-           fogadóórák,

  • nyílt napok,
  • írásban

-           az értesítőben (ellenőrzőben), elektronikus ellenőrző könyvben.

 

            A szülői értekezletek idejét az iskolai munkaterv, a fogadóórák idejét pedig a házirend tartalmazza.

            A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

 

  • A kollégiumi nevelők kapcsolattartása

              A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok napi munkakapcsolatban állnak tanítványaik pedagógusaival. Az iskolában tanító pedagógusok a félévi és év végi osztályozó értekezleten a kollégiumi tanulók magatartás- és szorgalom- jegyeinek megállapításakor kikérik és figyelembe veszik a kollégiumi nevelők véleményét.

 

III.10.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása

 

            Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatósága munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:

 

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Budapest, Baross u. 52.

 

Tiszakécske Város Önkormányzata

Tiszakécske, Kőrösi u. 2.

 

 

Tiszakécske Város Önkormányzata Városgondnokság

Tiszakécske, Fő út 32.

 

Kecskeméti Szakképzési Centrum

Kecskemét, Szolnoki út 31.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal

Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala

Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Szabálysértési Hatóság

Tiszakécske, Szent Imre tér 1.

 

KETISZK

Kecskemét, Szolnoki út 31.

 

Oktatási Hivatal

Budapest, Szalay utca 10-14.

 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Budapest, Kossuth L. t. 6.

 

Bács – Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Kecskemét, Árpád körút 4.

 

Magyar Agrárkamara

1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

 

Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

1223 Budapest, Park u. 2.

 

Bács – Kiskun Megyei Agrárkamara

Kecskemét, Tatársor 6.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Bács – Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelősége

Kecskemét, Szent István krt. 19/A

 

Bács-Kiskun Megye Közoktatásért Közalapítvány

Kecskemét, Deák F. u. 3.

 

Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Kecskemét, Katona József tér 8.

 

Pest Megyei Intézményfenntartó Központ 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

Cegléd, Buzogány u. 23.

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

Budapest, Baross u. 52.

 

ANDRITZ KFT.

Tiszakécske, Dózsa telep 69.

 

Egyesített Szociális Intézmény és Egészségügyi Központ

Tiszakécske, Szolnoki út 4.

 

Egyesített Szociális Intézmény és Egészségügyi Központ

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Tiszakécske, Béke u. 134.

 

Iskolai alapítvány:

Négy Megye Szakképzéséért Alapítvány

 

            A kapcsolattartás formái: személyesen, szóbeli megbeszélésen, elektronikusan vagy postai úton.

 

 

 

 

III.11. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

III.11.1. Általános helyzetleírás

 

Helyzetértékelés (erősségek, gyengeségek, fejlesztésre váró feladatok)

 

            Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges fejlődést, ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

 

 

Helyzetelemzés, a feltételek értékelése az alábbi területeken:

 

Egészséges környezet:

  • A tantermek állapota megfelelő.
  • A tantermek berendezése nagyobb részben megfelelő, a bútorzat pótlása, javítása folyamatosan történik.
  • Kert-udvar: tágas, kikapcsolódásra alkalmas, nem balesetveszélyes.
  • Tornaterem nem áll rendelkezésre,a tanulók a Városi Sportcsarnokot, illetve a Sportligetet használják. A városban lehetőség van az úszásoktatásra. A vállalkozásban működő uszodában az önkormányzat biztosít lehetőséget az úszásra a tanulóknak.

 

Személyi feltételek:                         

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök száma 1 fő.

A pedagógusoknak nincs mentálhigiénés végzettsége.

 

Kapcsolatok:  iskolaorvos, védőnő és a pedagógusok kapcsolata folyamatos. Évi rendszeres orvosi vizsgálatokat tartanak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, melyről kimutatás készül. Az iskola-egészségügyi szolgálat előzetesen egyeztet az időpontról, hogy a tanórák rendjét minél kevésbé zavarják (oltások, felvilágosító előadások).

 

            A pedagógusok és a szülők kapcsolata permanens a képviselő szervezet által (Szülői Szervezet) és személyesen is.

 

 

III.11.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

 

  1. Az ökológiai szemlélet kialakítása a közvetlen környezet és a tágabb környezet iránt:
  • Közvetlen környezet: osztálytermek, folyosók, iskolaudvar és az iskolák környezetének védelme, rendben tartása.
  • Tágabb környezet: Tisza-part, Holt-Tisza, Tőserdő évenkénti meglátogatása

 

  1. Iskolai étkeztetés, helyes táplálkozás
  • Tanulóinknak ebédelési lehetőséget biztosítunk a Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium Kollégiumának menzáján (Rákóczi u. 56.)
  • Az étkezést biztosító élelmezésvezetője a kornak megfelelően szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapokat.
  • Az egészséges táplálkozást bemutató programok (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleten, szülői közösség és egyéb iskolai rendezvényen) szervezése.
  • A pedagógus életmódja, szokásai példaként szolgálnak.

 

  1. A mindennapos testedzés szervezeti keretei, programja

            Az iskola a mindennapos testedzéshez szükséges időkeretét a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére és egyéb szervezése feltételekkel biztosítja.

A testnevelést tanító kolléga a tanulók fizikai állapotának felmérését a NETFIT rendszer alapján végzi.

 

A mindennapi testedzés feladatainak megvalósulása:

  • Őszi – tavaszi időszakban, az önkormányzat által biztosított fürdőjegyek számától függően tanórán, illetve délutáni időpontokban a tanulóknak úszás lehetőséget biztosítunk.
  • A tanév folyamán részt veszünk a különböző sportversenyeken, helyi, kistérségi és megyei szervezésben.
  • Minden évben lehetőség van táborban való részvételre.
  • Tartásjavító torna alkalmazása a testnevelés órákon, helyes testtartásra való figyelmeztetés.
  • Kirándulások tervezése során az iskolavezetés szorgalmazza, hogy iktassanak be a szervező tanárok tanulmányi sétákat, gyalogtúrákat, kerékpártúrákat.
  • A városban működő sportszakosztályok tevékenységében minél nagyobb számú tanuló részvételét szorgalmazzuk (pl.: atlétika, úszás, kézilabda, labdarúgás).

 

  1. Az egészségfejlesztés, területei, szervezeti keretei

 

Egészségnevelés a tanórákon

            Az osztályközösség-építő foglalkozások integráló szerepet töltenek be az egészségnevelésben, és támaszkodnak más tantárgyak ismeretközvetítő tevékenységére.

Az osztályfőnökök feladata:

  • Egészséges ember – személyes egészségvédelem
  • Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem
  • Az életbiztonság megőrzése – életvédelem
  • A serdülőkori változások – lelki egészségvédelem

 

Tanórán kívüli tevékenységek:

  • Sportkörök, sportversenyek
  • Kirándulások –  túrák a környék megismerésére.

 

 

 

Kapcsolat az iskola-egészségügyi (iskolaorvosi) szakszolgálattal

            Az iskola-egészségügyi szolgálat – az iskolai élet mindennapos tevékenységei között, kölcsönös egyeztetések szerint 

 

III.11.3. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

 

            Tanulóink a „Munkahelyi egészség és biztonság” nevű tantárgy keretén belül sajátítják el az alapfokú elsősegélynyújtási ismereteket.

 

  1. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
    • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,
    • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
    • ismerjék fel a vészhelyzeteket,
    • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,
    • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegélynyújtási módokat,
    • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,
    • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

 

  1. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
    • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretek területén,
    • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit,
    • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

 

 

 

 

IV. A HELYI TANTERV

 

 

IV.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei

 

IV.1.1. Tantervek

 

            Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit a helyi tantervünk szabályozza.

 

            Az iskola helyi tantervébe beépítettük az osztályfőnöki nevelő- és oktató munkához kapcsolódó egészséges életre nevelést, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot,

 

            Fejlesztő foglalkozásokat tartunk dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás sajátos nevelési igényű tanulóinknak egyedi fejlesztési terv alapján.

 

            A helyi tantervekben előírt tananyag és követelményrendszer az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakra (műveltségterületekre, modulokra) lebontott tantárgyi struktúrákban, a kötelező és választható tanórai foglalkozások keretében, tanórán kívüli tevékenységek körében valósul meg.

Iskolánk helyi tanterve a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott kerettantervre épül.

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó tíz százalékot a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, képesség fejlesztésre fordítjuk.

 

 

IV.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

 

            Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van ( pl. testnevelés )

            A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

 

            A tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, a ruházati és más felszereléseket a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a szaktanárok választják ki a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények alapján.

 

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

 

  • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
  • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
  • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
  • A taneszközök feleljenek meg a kompetenciafejlesztés kritériumainak. Biztosítsák a differenciált fejlesztést, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést.

 

Törekszünk arra, hogy:

  • felmenő rendszerben azonos tankönyvcsaládokból,évfolyamonként pedig azonos tankönyvből tanítsunk,
  • a választott tankönyv nevelő jellegű legyen,
  • a választott tankönyv a tanulók életkori sajátosságainak megfeleljen,
  • a választott taneszköz a tananyag megértését segítse,
  • a választott tankönyv valamennyi tanulónak biztosítható legyen,
  • olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérjük a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a pedagógus általa tartott foglakozáson való részvételhez, illetve a tananyag elsajátításához,
  • év közben csak akkor változtatunk tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt, ruházati és más felszerelést, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség nem hárul.

 

            Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

 

 

IV.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

 

            A szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is.

 

Nevelő-oktató munkánk során

  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
  • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
  • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
  • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
  • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
  • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

 

 

IV.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

 

            Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítse. A tantárgyi minimum követelményeket a helyi tanterv szabályozza.

            Az egyéni fejlesztésre szoruló tanulókat az adott évfolyam követelményrendszere alapján értékeljük, és állapítjuk meg továbbhaladásukat.

            Amennyiben a szakképzési évfolyamba lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha tanítási év első felének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

A szakképzési évfolyam szülői kérésre nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás.

 

A tanulóknak a javítóvizsgát a tanítási év végéig (augusztus 31-ig) kell letenniük.

 

            Ha a tanuló a tanítási év végén – legfeljebb három tantárgyból– elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Három elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület jóváhagyása szükséges. Háromnál több elégtelen osztályzat esetén a tanköteles tanuló automatikusan évfolyamot ismételni köteles, illetve a nem tanköteles tanuló évfolyamot ismételhet.

 

            A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

 

  • felmentést kapott a tanórákon való részvétel alól (pl.: magántanuló),
  • az iskola engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • a tanítási évben hiányzása miatt érdemjeggyel nem minősíthető,
  • osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

 

 

IV.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, rendje, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

 

            Az iskolai beszámoltatás követelményeit a szakmai munkaközösségek határozzák meg a tanított tanterv alapján. Az iskolai beszámoltatás szóban, írásban vagy gyakorlatban történik. Törekszünk arra, hogy az azonos évfolyamokon a témazáró dolgozatok és tanév eleji és tanév végi felmérések feladatlapjai is azonosak legyenek. A szakközépiskola 11. évfolyamának elvégzése után a tanulók komplex szakmai vizsgát tesznek (OKJ-s szakmai vizsga).

            A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az éremjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzuk meg. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesítjük.

            A tanuló teljesítményének értékelésére az alábbi érdemjegyeket és osztályzatokat használjuk:

5 - jeles

4 - jó

3 - közepes

2 - elégséges

1 - elégtelen.

 

            Az első és harmadik negyedév elteltekor az értesítőben (ellenőrzőben) írásban tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy gyermekük a jelzett időben mely tantárgyakból áll bukásra, illetve mely tantárgyakból rontott tanulmányi eredményein.

 

Az írásbeli beszámoltatások formái:

  1. tanév eleji, félévi, év végi írásbeli felmérés,
  2. próba szakmai vizsga,
  3. témazáró dolgozat (témakörök után),
  4. írásbeli felelet (egy vagy több tananyagból),
  5. a megértést ellenőrző – gyakorló dolgozat,
  6. műszaki rajz,
  7. számítógépes feladatok,
  8. házi dolgozat.

 

A témazárók íratásának időpontját egyeztetjük az adott osztályban tanító kollégákkal. Egy napon a szakközépiskolában maximum két tantárgyból íratunk témazáró dolgozatot. A témazáró dolgozatokat csak rendszerező, összefoglaló óra után íratjuk. Az év eleji felmérések tájékozódóak, ezért nem értékeljük érdemjeggyel. A tanév eleji felméréseket csak az előző tanévi tananyag felelevenítése után íratjuk.

 

            A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az adott iskolai évfolyam sikeres befejezésének feltétele a tantárgyi minimum követelményeinek teljesítése. A tantárgyi minimum követelményeket a helyi tanterv szabályozza.

 

A házi feladat elkészítésének hiánya, illetve a felszerelés hiánya miatt érdemjegyet adhatunk tanítványainknak.

 

 

IV.7. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez és minősítéséhez kapcsolódó elvek

 

            A tanulót a tőle elvártnál jobb teljesítményéért intézményünk házirendjében foglaltak szerint jutalmazzuk.

 

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei:

 

  1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél valamennyi évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

 

  1. Valamennyi évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel minősíti és azt a naplóba bejegyzi.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi, illetve az év végi osztályzatot a naplóba, az értesítőbe, illetve a bizonyítványba az osztályfőnök jegyzi be.

 

  1. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

 

  1. Példás (5) az a tanuló, aki:
  • a házirendet betartja;
  • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik;
  • kötelességtudó, feladatait teljesíti;
  • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
  • tisztelettudó;
  • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
  • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
  • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
  • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

 

  1. Jó (4) az a tanuló, aki:
  • a házirendet betartja;
  • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon elvárásoknak megfelelően viselkedik;
  • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
  • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
  • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
  • nincs írásbeli intője vagy megrovása.

 

  1. Változó (3) az a tanuló, aki:
  • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
  • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
  • feladatait nem minden esetben teljesíti;
  • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
  • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
  • osztályfőnöki intője van.

 

  1. Rossz (2) az a tanuló, aki:
  • a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
  • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
  • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
  • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
  • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
  • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

            A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

  1. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél valamennyi évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

 

  1. A tanulók szorgalmát valamennyi évfolyamon minden hónap végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt a naplóba bejegyzi.

Valamennyi évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot a naplóba, az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

  1. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
  1. Példás (5) az a tanuló, aki:
  • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
  • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
  • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
  • munkavégzése pontos, megbízható;
  • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
  • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

 

  1. Jó (4) az a tanuló, aki:
  • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
  • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
  • a tanórákon többnyire aktív;
  • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
  • taneszközei tiszták, rendezettek.

 

  1. Változó (3) az a tanuló, akinek:
  • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
  • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
  • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
  • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
  • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
  • félévi vagy év végi osztályzata egy tantárgyból elégtelen.

 

  1. Hanyag (2) az a tanuló, aki:
  • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
  • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
  • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
  • feladatait többnyire nem végzi el;
  • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
  • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
  • félévi vagy év végi osztályzata több tantárgyból elégtelen.

 

            A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

 

IV.8. Az otthoni, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

 

            Egy osztályon, csoporton belül a munkaközösségek hangolják össze, koordinálják az otthoni felkészülés írásbeli és szóbeli feladatainak mennyiségét és arányát.

            Az elvégzett otthoni írásbeli munkát az iskolában rendszeresen ellenőrizzük, a szóbeli feladatokat értékeljük.

            A tanulók terjedelemben és nehézségi fokozatban differenciáltan kaphatnak feladatot.

            Figyelünk arra, hogy hétvégére, tanítási szünetekre a tanulók kevés írásbeli munkát kapjanak.

            A házi feladat ellenőrzését mindig értékelés követi, melynek eredményeként a tanuló szóbeli visszajelzést, vagy érdemjegyet kaphat.

 

 

IV.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

 

IV.9.1. A csoportbontás szervezési elvei

 

            Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az informatikát és a szakmai tantárgyakat a munkaközösségek vezetőinek javaslata és a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, és több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

 

IV.9.2. Egyéb foglalkozások szervezési elvei

 

            Iskolánkban a tanórákon kívül is szervezünk foglalkozásokat: felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, tanulmányi és sportversenyek.

            A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az igazgatónál. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat a tanév elején a jelentkezők létszámától függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján és a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indítja az iskola. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük az adott tanévben kötelező. A foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezetők rögzítik a tanórán kívülifoglalkozások órarendjében a terembeosztással együtt.

 

 

IV.10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

 

            A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelő végzik el a testnevelésórákon, tanévenként a második félévben (A felmérés a NETFIT rendszer alapján került összeállításra.)

 

            A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.

 

 

IV.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

 

IV.11.1. Az egészségnevelés elvei

 

            Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata.

 

Alapelveink:

- Az élet védelme

- Az egészség, mint alapvető emberi érték

- Az egészség a mindennapok fontos erőforrása

- Az egészség nemzeti kincs

- Az egészségfejlesztés egyéni és társadalmi felelősség

 

Az egészségnevelés fő célkitűzései:

- Tanítványainkban alakuljon ki a környezettel való szoros és tudatos együttélés!

- A környezet iránti felelősség váljék mindennapi életük részévé!

- Alakuljon ki a környezet mértéktartó felhasználása!

- A fentiek előfeltételei az ökológiai szemlélet kialakulásának.

 

Tevékenységünkkel hozzájárulunk:

- az emberi környezet egészséget fejlesztő megváltoztatásához,

- az életminőség javításához,

- az egészség megőrzéséhez,

- a kiegyensúlyozott élet biztosításához.

 

Feladataink:

  • Az iskolai egészséges életmódra neveléssel kölcsönhatásban kell érvényesülnie a mozgás- és táplálkozáskultúrának és a tisztálkodási szokásoknak.
  • El kell sajátíttatni minden gyermekkel az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód szokásrendszerét.
  • Ki kell alakítani bennük a helyes életvitel, a rendszeres testmozgás igényét.
  • A tanulóknak fel kell ismerniük azt, hogy az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadosság és ezek reklámjai, a helytelen gyógyszerfogyasztás és vegyszerkezelés az egészségünket veszélyezteti.
  • Meg kell ismertetnünk az egészséget károsító szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló módszereket.
  • El kell sajátíttatni a fogyasztóvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket.
  • Törekedni kell a majdani szülői magatartás kialakítására.
  • A helyes és felelős nemi magatartás szorosan összefügg a családi életre neveléssel.
  • Ismertetni kell az AIDS terjedésének lehetőségeit.
  • Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
  • Tanulóinknak be kell mutatnunk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési mintákat.

 

 

 

 

IV.11.2. A környezeti nevelés elvei

 

Az egész tanévet átfogó feladatok, tevékenységek

 

Cél:

- Tanítványainkban alakuljon ki a környezettel való szoros és tudatos együttélés!

- A környezet iránti felelősség váljék mindennapi életük részévé!

- Alakuljon ki a környezet mértéktartó felhasználása!

- A fentiek előfeltételei az ökológiai szemlélet kialakulásának.

 

Általános pedagógiai szempontok:

- A környezeti nevelés valamennyi tantárgyban meg kell, hogy jelenjen!

- Legyen az iskolai élet szerves része, mindennapjaink velejárója!

- Személyes és tárgyi kapcsolataink is tartalmazzanak környezeti nevelési

lehetőségeket!

- A környezeti nevelés helyi adottságain, problémáin keresztül nyerjenek a

tanulóink kitekintést a globális problémákra!

 

            Iskolánkban törekszünk arra, hogy a diákok minél szélesebb köréhez juttassuk el a környezeti információkat, az iskolai életben példát mutatunk a környezet szeretetére és a természet védelmére. A környezeti nevelésbe igyekszünk bevonni a szülőket, ismert helyi és környékbeli környezetvédőket. A tanórai és tanórán kívüli környezeti nevelés során a tanítványaink saját tapasztalataikra építve élik meg a tapasztalás és a megismerés közvetlen élményét. Kihasználjuk a helyi (a Tisza folyó és a Holt- Tisza), illetve a környék adottságait (Tőserdő). A környezetvédelemre való nevelést nem választjuk el a diákok hétköznapi tapasztalataitól.

 

 

IV.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

 

            A tudáshoz jutást minden gyermek számára biztosítjuk. Vannak azonban olyan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, akiknek részben fizikai, részben anyagi hátrányokat kell leküzdeniük.

            Tevékenységi körünkbe tartozik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése, esélykompenzáció a hátrányok leküzdésére. Az együttnevelés keretében végzett fejlesztés terv szerint történik, amelynek kidolgozása évenként történik.

 

            A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, a szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű.

Az egyenlő bánásmód követelményét intézményünkben érvényesíteni kell, különösen:

  • az oktatásba történő bekapcsolódás során,
  • a követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
  • a teljesítmények értékelése,
  • a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
  • a nevelésben-oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti:

            Valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése, illetve az azon belül létrehozott tagintézményben, osztályban vagy csoportban.

            Intézményünkben nem működhetnek olyan szakkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

 

            Figyelünk arra, hogy a tanulók részt vegyenek a tanórai foglalkozásokon. Az igazolatlan hiányzásokról értesítjük a tanuló szüleit, tíz óra igazolatlan mulasztás megtörténtekor, tanköteles diák esetében, az illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot is.

 

A tanórákon a szociális hátrányokkal küzdőknél:

  • előtérbe helyezzük a szóbeli feleltetést, amely segíti a szókincs, illetve kifejezőképesség fejlődését, illetve kompetencia kialakulását, mely a peremhelyzet megszűnését feloldja,
  • osztályfőnöki, illetve magyar órákon kommunikációs, illetve helyzetgyakorlatokat építünk be a tanmenetbe,
  • a testnevelésórán szerzett sikerélmény kiváló lehetőség a szociális hátrányok tompítására,

 

Célirányos fejlesztési lehetőségünk:

 

            A rossz anyagi körülmények enyhítésére, az e körülmények miatt hátrányt szenvedő tanulók segítésére elsősorban az önkormányzathoz, a gyermekvédelmi szolgálathoz fordulnak a szülők. A támogatások igénylésekor segítjük a szülőket pedagógiai javaslattétellel.

            Ilyen támogatás a kiegészítő családi pótlék. Ezt a támogatást vagy étkezésben vagy pénzben kapják a családok. Akik nem fizetik rendszeresen, vagy nagyobb elmaradásuk van, közvetlen a gyámhatóság rendezi az étkezési térítések befizetését. Anyagi segítséget nyújt még az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában.

 

            Konkrét feladatunk kapcsolatot tartani a gyermekvédelemmel foglalkozó személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, a tanuló veszélyeztetettségének mind megelőzése, mind a megszüntetése terén. Kiemelten fontosnak tarjuk a jelzőrendszer hatékony működtetését.

            Az osztályfőnökök segítségével tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat, hogy az iskolán kívül mely gyermekvédelmi problémával, milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

            Természetesen az iskola pedagógusai a családok szociális körülményein segíteni nem tudnak. Ám mégis tehetünk, teszünk valamit.

            Az ingyenes tankönyvek bevezetésével minden rászoruló időben hozzájut tankönyvcsomagjához. Ez nagy anyagi megterhelést vesz le a családok válláról. Emellett igényelhető szociális tankönyvtámogatás is, a családok egy főre eső havi jövedelme alapján. Ezzel szintén könnyíteni tudunk az arra rászoruló családokon.

 

            A tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a 3-18 év közötti gyermekek számára ingyenes baleset- és betegbiztosításról.

 

            Intézményünkben lehetőség van arra is, hogy ha a gyerekek családi körülményei nem megfelelőek (szociális körülmények, szülők életmódja, betegsége miatt), akkor a Tiszakécske belterületén lakó gyerekek is a kollégiumba kerüljenek. Ilyen esetben a tanulók hétköznap a kollégiumban laknak, és csak a hétvégét, valamint a tanítási szüneteket töltik otthon szüleikkel.

 

 

 

 

V. A SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

 

 

            Beiskolázási körünk - mivel iskolánk három megye határán fekszik - regionális jellegű. Városunk és a környékbeli települések vállalatainak, kft-inek, vállalkozásainak képzünk szakembereket. A végzett növendékeink többsége a munkaerőpiacon megtalálja és megállja a helyét.

            2005-ben a iskolánk több szakképző intézménnyel együtt sikeresen pályázott a Kecskemét központú Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) kialakítására. A program célja a szakképzés modernizálása, ami a korszerű gyakorlati képzéssel, valamint az érintett iskolák és önkormányzatok szoros együttműködésével lehetséges.

            Diákjaink tanulmányi előmenetele változatos képet mutat. Vannak jó képességű, de kevésbé szorgalmas, szorgalmas, de gyengébb képességű tanulóink, és vannak olyanok is, akik tanulmányaik során nem jutottak sok sikerélményhez. A tanulóink közül a szakmai vizsga után többen folytatják tanulmányaikat középfokon a gimnázium levelező tagintézményén, illetve második szakmát tanulnak.

           

 

V.1. Szakközépiskolai oktatás - képzés:

 

            Az egyes tanévekben indítandó szakmák listáját a munkaerő-piaci igények alapján állítjuk össze, s minden év március elején hirdetjük ki.

2016. szeptember elsejétől iskolánkban duális képzésben valósul meg az oktatás.

 

A felvétel feltétele: - 8. osztály sikeres elvégzése

                                - egészségügyi alkalmasság (a választott szakmához kötődő)

 

            Az elméleti és gyakorlati, szakmai oktatás tantárgyait, órakereteit a kiadott központi program, szakmai vizsgakövetelmények alapján készült az iskola helyi tanterve tartalmazza szakmánként.

 

Gyakorlati oktatás:

  • 1/9. évfolyamon kizárólag iskolai tanműhelyben végezhető.
  • 2/10. és 3/11. évfolyamon iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlati oktatóhelyeken tanulószerződéssel végezhető.

 

A szakközépiskolában a szakmai képzési idő a 2010/11 tanévtől 3 év.

 

            A szakmai képzés idejét a központi program és a szakmai és vizsgakövetelmény határozza meg szakmánként.

 

            A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló valamennyi tantárgyból az elégséges szintet teljesítse.

 

            Az oktatási ciklus végén a tanulók a szakmai vizsgáztatás szabályai és vizsgakövetelményei szerint szakmai vizsgát tehetnek.

 

            A szakképzésben az osztálykeretet megbontó csoportos oktatás – a törvényes csoportlétszám elérésekor – beindítható.

 

V.1.2. A szakmai és gyakorlati órák értékelése, minősítése

 

            A szakmai elméleti és gyakorlati modulok vissza-tantárgyasításra kerültek. Az elméleti és gyakorlati tantárgyak tartalmazzák a modulok tananyag elemeit. A tantárgyak értékelése érdemjeggyel, illetve osztályzattal történik.

            A szakmai vizsgán a vizsgáztatás a szakmai vizsgakövetelmények előírásainak megfelelően történik.

 

 

V.1.3. A szakmai gyakorlati képzés feltételei:

 

- 9. évfolyamon minden oktatott szakmákban iskolai tanműhelyben történik a gyakorlati képzés.

- A mezőgazdasági gépészek gyakorlati képzését 10. és 11. évfolyamon is iskolai tanműhelyben végezzük (Tiszakécske, Rákóczi telep 13.).

 

- Az épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, valamint hegesztő szakmában 10. és 11. évfolyamon az Andritz Kft. tanműhelyében (Tiszakécske, Dózsa telep 69.) történik a gyakorlati oktatás.

 

- A pincér, eladó, illetve vendéglátó-eladó szakmákban a gyakorlati oktatás 10. és 11. évfolyamon vegyesen iskolai tankonyhán, tanétteremben, tanboltban és külső gyakorlati helyeken történik.

 

 

V.1.4. Tanulói jogviszony:

 

            A szakközépiskolába a nyolcadik évfolyamot eredményesen elvégzett tanulók jelentkezhetnek, szakirányú egészségügyi alkalmasság esetén.

 

            A jelentkezőket az iskola az eredményes előrehaladás és a képességek hatékonyabb kibontakoztatása érdekében, a választott szakmák alapján, különböző osztályokba sorolja.

 

            A különböző képzési szakok és irányok részletes felvételi követelményeit, a pályaválasztási tájékoztatót minden tanév elején az intézmény nyilvánosságra hozza.

            A tanuló a tanulói jogviszony gyakorlása során az iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Házirendet, a munkavégzéssel kapcsolatos előírások követelményeit megismeri, azokhoz alkalmazkodik. Minden diák, aki az iskolával tanulói jogviszonyt létesít, a Házirendet, mint kötelező magatartási rendet elfogadja.

            Az évfolyamokról történő továbblépés a tanulmányi követelmények teljesítése után lehetséges.

            Tanulói jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a tanuló köteles az iskola felé a tartozásait rendezni. A tanuló tanulói jogviszonya megszűntethető, ha az iskola felé tartozása nincs, és ezt dokumentummal igazolja.

 

V.1.5. A szakmai tankönyvek, segédletek kiválasztásának külön szempontjai:

 

            A Nemzeti Szakképzési és Felnőttoktatási Hivatal, illetve az Agrárszakoktatási Intézet által ajánlott tankönyveket használjuk a szakképző évfolyamokon. A tankönyvek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy államilag támogatott tankönyveket vásároljanak tanulóink azon szakmák tanulásakor, ahol van választási lehetőségünk.

            Az új tankönyvek korszerű ismereteket tartalmaznak, azonban magas áraik miatt tanári segédkönyvként alkalmazzuk, valamint tartós tankönyvként vásároljuk az iskolai könyvtár részére, amelyet a tanulóink kikölcsönözhetnek.

            Ezen elvek alapján történik a katalógusok, műszaki táblázatok, különböző szakmai segédkönyvek kiválasztása.

 

 

 

 

 

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

A pedagógiai program módosítására:

  • az iskola igazgatója
  • a nevelőtestület bármely tagja
  • a nevelők munkaközösségei tehetnek javaslatot
  • a főhatóság, illetve az iskola fenntartója rendelheti el.

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül illetve a diákönkormányzat és a szülői választmány képviselői útján javasolhatják az igazgatónak.

Jelen pedagógiai program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

 

Nyilvánosságra hozatal

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:

  • az iskola fenntartójánál,
  • az iskola igazgatójánál,
  • az iskolatitkárnál,
  • az iskola nevelői szobájában,

 

A pedagógiai program teljes terjedelemben olvasható az intézmény honlapján is.

Pedagógiai program